Orbán Viktor „békepárti” szövetségese az esélyes a szlovák választáson, akinek pont kapóra jönnek a Magyarországról érkező menekültek

Szombaton előrehozott parlamenti választások lesznek Szlovákiában. Az országban nagy bizonytalanság uralkodik a választások előtt a belviszályok miatt, több miniszter is lemondott az utóbbi hónapokban.

A választások tétje, hogy visszatér-e a kormány élére Orbán Viktor szövetségese, a magyargyűlölő múltú, magát a „békepárti” táborba soroló, oroszbarátnak tartott Robert Fico. A populista-szociáldemokrata politikus korábban azt mondta, ha megválasztják, leállítja a fegyverszállításokat Ukrajnának. 

Hogyan jutottunk idáig?

A 2020-as választások óta jóformán permanens kormányválság zajlik Szlovákiában. 2021 márciusában a Matovič-kormány nehéz helyzetbe a került, miután a négypárti koalícióban hónapig húzódó konfliktus robbant ki. Igor Matovič végül lemondott, helyére Eduard Heger pénzügyminiszter lépett.

A konzervatív koalíció azonban tavaly szeptemberben kisebbségbe került a parlamentben, miután kiléptek a liberálisok, és csak idő kérdése volt a bukás. December közepén Heger alulmaradt egy bizalmi szavazáson is, ezért benyújtotta lemondását. A szlovák államfő ügyvivői kormányzással bízta meg, ám májusban végül távozott a miniszterelnöki székből.

Ekkor lépett színre Ódor Lajos ideiglenes szakértői kormánya, amelynek fő feladata az volt, hogy stabilizálja a politikai helyzetet, és működtesse az országot a szeptemberi választásokig. A technokrata, liberális piacpárti Ódor helyett ugyanakkor inkább Zuzana Čaputová köztársasági elnöké volt a politikai felelősség a kormányzásban. Szlovákia első magyar nemzetiségű, CEU-n is tanító miniszterelnökéről mi is írtunk.

Ajánló: Szlovákia első magyar származású miniszterelnöke Orbán Viktor szövetségesétől kaphatja a legkeményebb támadásokat

Nem szűntek meg a belső problémák

„A technokrata kormány mozgástere rendkívül szűk volt, tulajdonképpen a korábbi kormányok munkáját kellett folytatni. Jelentősebb törvényhozási teljesítményre pedig a hagyományosan eseménytelenebb nyár okán sem volt szükség, hiszen nem ülésezett a parlament” – mondta Bartha Dániel, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) elnöke az rtl.hu-nak, amikor arról kérdeztük, hogyan értékeli az ideiglenes Ódor-kormány eddigi munkáját.

A külpolitikai szakértő elmondta: a fő fókusz az infláció letörésén és a migrációs helyzet kezelésén volt, illetve a belügyi botrányokat kellett megoldani. Utóbbi szerinte az a terület, ahol alapvetően megbukott az ügyvezető kormány: Ódorék leváltották a Szlovák Információs Szolgálat és Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőit, így a rendőrség és a belügyminiszter között megromlott a viszony.

A helyzet annyira rossz volt, hogy Ódor kénytelen volt kérni a belügyminiszter felmentését és átvenni a tárca vezetését. Ez természetesen éles kritikákat váltott ki, hisz a minisztérium feladata lenne a migrációs helyzet kezelése is 

– fogalmazott Bartha Dániel.

Fico visszatérése csökkentheti Orbán nemzetközi elszigeteltségét

A New York Times szlovákiai tudósítója arról ír, hogy a szombati választás nem pusztán azt dönti el, ki vezesse az alig hatmilliós országot: az urnáknál kiderülhet az is, hogy a politikai peremvidékre szorul-e Orbán „béketábora”, avagy megerősödik az európai fősodorban.

A törvényhozás erősen megosztott Szlovákiában, ám az ország nyugati elköteleződése, Ukrajna katonai támogatása eddig nem volt kérdéses. Az ország korábban többek közt S-300-as rakétaelhárító rendszereket és MiG-29-es vadászrepülőgépeket is küldött Kijevnek.

A közvélemény-kutatásokban azonban már jó ideje a jelenlegi legnagyobb ellenzéki formáció, az oroszbarát és nyugatellenes Robert Fico pártja, a Smer-SD vezet. Az egykori szlovák kormányfő nevéhez magyarellenes intézkedések is kötődnek, többek közt a nyelvtörvény és állampolgársági törvény szigorítása.

A magyar kormány számára hasznos lenne, hiszen nagyon jó szövetségesnek tartják Ficót. Valószínűleg számos Brüsszelből és Washingtonból érkező kritikát és támadást kellene kezelnie, így természetes szövetségese lehetne a magyar kormány, ami utóbbi nemzetközi elszigeteltségét csökkentené

– mondta Bartha Dániel külpolitikai szakértő, amikor arról kérdeztük, milyen hatása lesz a magyar-szlovák kétoldalú kapcsolatokra, ha visszatér a politikus. 

Fico korábban azt mondta, ha ősszel megválasztják miniszterelnöknek, azonnal leállítja a fegyverszállítást Ukrajnának, de felszólalt az Oroszországgal szembeni szankciók ellen, és bírálta a NATO-t is. Orbánhoz hasonlóan Fico is a „békepárti” irányt követi, ám konkrétumokról már nem beszélnek, pusztán mindketten az azonnali tűzszünetet sürgetik.

Fico egyébként arról is ismert, hogy rendszeresen „fasisztának” nevezi Čaputová államfőt, az ukránbarát minisztereket pedig „amerikai bábuknak” bélyegzi. Korábban Ódor Lajosnak is nekiment, megválasztása után Soros-bérencnek nevezte.

A pozsonyi székhelyű Globsec márciusi kutatásában az áll, hogy a szlovákok mindössze 40 százaléka hibáztatja Oroszországot a háborúért, tízből öt ember az ukránokat vagy a Nyugatot nevezi meg fő felelősnek. Összehasonlításként, a lengyelek 85 százaléka szerint Moszkva a hibás, a cseheknél pedig tízből heten vélekednek így. Magyarországon is hasonló eredmények jöttek ki májusban, az IDEA felmérésében, mint a választások előtt álló Szlovákiában. A kutatás szerint a magyarok 40 százaléka okolja Oroszországot a háborúért, de nem sokkal vannak kevesebben azok, akik szerint a Nyugat miatt eszkalálódott a konfliktus: 31 százalékuk Ukrajnát, az EU-t, a NATO-t vagy Amerikát hibáztatja.

Az Orbán-kormány áll a menekültválság mögött?

A választás előtt az egyik fő kampánytéma lett a bevándorlás ügye Szlovákiában, ahol az elmúlt időszakban megugrott az érkező menekültek száma. Jelentős részük úgy tervezi, hogy továbbáll nyugat felé, elsősorban Németországba. 

Idén eddig 27 ezer illegális bevándorlót tartóztattak fel a szlovák hatóságok Magyarország felől, ami a tavalyi szám kilencszerese.

A Napunk korábbi cikke szerint az Ódor-kormány idővel felismerte, hogy lépnie kell, ha mederbe akarja terelni az indulatokat. Szeptember elején bejelentették, hogy az év végéig mintegy 500 hivatásos katonát küldenek a magyar határra, hogy tehermentesítsék a rendőrséget, miután egyre több feladat hárul rájuk. 

A kialakult helyzetről az RTL Híradója is beszámolt, megemlítve azokat a véleményeket is, miszerint Magyarország szándékosan tereli Szlovákia felé az embereket, hogy az idegengyűlölettel kampányoló pártokat, például Ficóékat segítse hatalomra.

Kampánytémaként mindenki hivatkozik a migráció kérdésére. Több párt a Smer vezetésével már belengette a határellenőrzés visszaállítását is, ami Magyarország számára nagyon kedvezőtlen lenne, de technikailag is lehetetlennek tűnik a határ hossza miatt.

Több politikus sejteti, hogy a jelenség mögött a magyar kormány áll, célja, hogy beavatkozzon a választásokba, és segítse a Smer és szövetségeseinek hatalomra kerülését, továbbá a magyar Szövetség parlamentbe jutását

– mondta Bartha Dániel.

Nemrégiben a szlovák államfő is megelégelte, hogy a magyar kormány mintegy 1400 embercsempészt engedett szabadon a börtönökből. „Számos migráns, aki most Szlovákiában van, korábban Magyarországon volt. Tény, hogy gond nélkül érkeznek hozzánk” – mondta szeptember elején Čaputová. A helyzet súlyosságát jól jelzi, hogy Čaputová tárgyalni akart Novák Katalin köztársasági elnökkel is az illegális migrációról.

Az embercsempészek elengedésével korábban az RTL Híradója is foglalkozott.

A legtöbb pártnál egyébként a migráció mellett a megszokottnak mondható témák vannak napirenden a kampányban: egészségügyi reformok és új kórházak építése, oktatási reform és fejlesztések, elsősorban a tanárok bérének emelésével. 

Kik indulnak, hogy állnak?

A parlamentbe jutáshoz az 5 százalékos küszöböt kell átlépniük a pártoknak. A közvélemény-kutatásokat Robert Fico pártja, a populista Irány – Szlovák Szociáldemokrácia (Smer-SD)vezeti már tavasz óta, a szavazatok 20 százalékát szereznék meg a Politicóban szeptember 26-án publikált adatok szerint. Az államfő egykori pártja, a liberális Progresszív Szlovákia (PS) a második 17 százalékkal, a dobogó harmadik helyén pedig Peter Pellegrini formációja, a szociáldemokrata Hang (HLAS-SD) áll 13 százalékkal.

A szélsőjobboldali Republika 8, a Matovič volt kormányfő vezette populista OL’aNO – jelenleg az egyik legnagyobb szlovák parlamenti párt – szintén 8, a kereszténydemokrata KDH pedig 6 százalékot kapna. A liberális SaS és a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) támogatottsága ugyancsak 6 százalék, míg Boris Kollár jobbközép pártja, a Sme Rodina a bejutási küszöbön áll 5 százalékkal.

A külföldön regisztráló szavazók száma rekordot döntött, és ha sikerül hasonlóan mobilizálni a belföldi szavazókat, akkor 65-70 százalék közötti részvétellel lehet számolni. Visszalépések elsősorban az egyéni jelöltek körében voltak – hagyományosan nem jellemzőek –, ugyanakkor egyre több párt látja be, hogy nem lesz esélye bekerülni a Parlamentbe

– magyarázta Bartha Dániel.

Azt viszont nehéz megtippelni, hogy mely pártokkal szimpatizál a mintegy 450-500 ezer magyar szavazó. A három magyar párt közül a Szövetségnek vélhetően nagyon alacsony részvétel mellett lenne esélye a bejutásra, hiszen a szavazatok egy részét elviszi a Híd és a Magyar Fórum. 

A külpolitikai szakértő állítja, vélhetően tömegesen fogják „optimalizálni” a szavazataikat: a Szövetség szavazóinak jelentős része a Smerre voksol majd – esetleg a HLAS-t vagy az OL’aNO-t választja –, a Híd és Magyar Fórum szimpatizánsai pedig a KDH és a PS irányába vándorolhatnak át.  

Szinte biztos, hogy a Smer nyer, de ha több elemző várakozása szerint a HLAS és a Progresszív Szlovákia meg tud egyezni, akkor nekik nagyobb esélyük lesz a kormányalakításra

– vélekedett a CEID elnöke.

Hozzátette, rendkívül sok múlik azon, mely potenciális partnerek ugorják meg az 5 százalékos bekerülési küszöböt. Jelen állás szerint négy párt is ekörül mozog.

Erőszak a kampányban

A választásra készülő Smer a magyar határellenőrzés visszaállítását követelte az egyre növekvő migrációs nyomás miatt egy sajtótájékoztatón szeptember közepén, amikor hangszórós kocsival megjelent az OĽaNO vezetője, a volt miniszterelnök.

Ezután nem mindennapi jelenet zajlott le: élő adásban verekedett össze Igor Matovič volt szlovák miniszterelnök és választási ellenfele, Robert Kaliňák egykori belügyminiszter. Az ex-miniszterek bunyójával az RTL Híradója is foglalkozott.

Nem ez volt az első, hogy tettlegességig fajul az idei választási kampány. Az OĽaNO egyik fiatal képviselőjelöltje a nyílt utcán kétszer is pofon vágott egy idős férfit, aki előtte leköpte, majd visszaült autójába és távozott a helyszínről.

A támadó egy 26 éves bélaházi diák volt, aki a populista párt jelöltlistáján a 44. helyen áll. Matovič korábban azt mondta, az incidens provokációból történt. A képviselő egyébként utána önként kérte meg a pártvezetést, hogy vegyék le a jelöltlistáról.

Matovič legutóbbi furcsa kijelentése egyébként az volt a kampányban, hogy hazaárulással vádolta meg Richard Sulík volt szlovák gazdasági minisztert, amiért korábban „Magyarország ügynökeként tevékenykedett”, és engedte, hogy a kínai CATL akkugyár nálunk, és ne Szlovákiában létesítsen üzemet.

A választási kampányt rendőrségi akciók is tarkították. Alig egy hónappal a választás előtt letartóztatták a szlovák titkosszolgálat több vezetőjét, bűnszervezet létrehozásával gyanúsítják őket. Robert Fico puccsról beszélt, a szlovák államfő viszont megvédte a rendőröket. 

Szijjártó Péter is megjelent Szlovákiában

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden és szerdán, alig néhány nappal a választások előtt utazott Szlovákiába, hogy részt vegyen a Szövetség kampányrendezvényein. Az Eduard Heger vezette Demokraták azonban ezt nem hagyták szó nélkül: kedden azt mondták, Magyarország ezzel durván beavatkozik országuk választási kampányába. 

Arra kérem nagy tisztelettel a felvidéki magyarság minden tagját, vegyen részt a parlamenti választáson Szlovákiában, és használja ki azt a lehetőséget, hogy végre van egy parlamenti bejutásra esélyes, egységes magyar párt

– mondta a magyar tárcavezető. 

A közvélemény-kutatások átlaga szerint egyébként jelenleg a magyar Szövetség pártja nem esélyes a parlamentbe jutásra, a várakozások szerint 3 százalék körül fognak teljesíteni szombaton. 

Északi szomszédaink sem hagyták szó nélkül a miniszter felvidéki kalandjait: a szlovák külügyminisztérium berendelte Magyarország pozsonyi nagykövetét, mert szerintük Szijjártó Péter nyíltan beavatkozott a választási kampányba azzal, hogy kedden a Szövetség nevű magyar pártnak kampányolt. 

Szijjártót azért is bírálták, mert a kampányfinisben Robert Fico volt miniszterelnökkel is találkozni fog. A Külgazdasági és Külügyminisztérium a vádakat Híradónk megkeresésére nevetségesnek és komolytalannak nevezte. 

A külügyminiszter egyébként kedden bejelentette, hogy újabb határátkelési pont nyílt meg Magyarország és Szlovákia között: a Nagyrozvágyot Nagygéressel összekötő, mintegy 1,3 milliárd forintos útkapcsolat átadásával immár harmincnyolcra nőtt a határátkelőhelyek száma.

Nyitókép: Robert Fico és Orbán Viktor kezet fog a visegrádi országok (V4) kormányfőinek találkozóján Budapesten, 2018. január 26-án. Koszticsák Szilárd / MTI Fotó