Szlovákia első magyar származású miniszterelnöke Orbán Viktor szövetségesétől kaphatja a legkeményebb támadásokat

Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke lesz Szlovákia miniszterelnöke, miután Zuzana Čaputová államfő vasárnap délután hivatalosan is bejelentette, hogy az előrehozott választásokig szakértői kormányra bízza az ország irányítását.

Szlovákia történetében eddig még egyszer sem volt példa arra, hogy a végrehajtói hatalmat szakértői kormány vegye át: ebben a felállásban nem politikusok, hanem hivatalnokok, külső szakértők vagy a minisztériumokban jelenleg is dolgozó államtitkárok tölthetik be a miniszteri posztokat. Az új kormány tagjait sem a parlamenti pártok, hanem maga az államfő választja ki – mutat rá az Új szó.

Összeszedtük, mit érdemes tudni Szlovákia magyar nemzetiségű, CEU-n is tanító új miniszterelnökéről, valamint annak is utánajártunk, hogy mik voltak a szlovák kormányválság legfontosabb állomásai, illetve mi várható a előrehozott parlamenti választásokon.  

Közgazdász, egyetemi oktató és bankalelnök

A komáromi születésű, 46 éves Ódor Lajos (szlovákul Ľudovít Ódor) a pozsonyi Comenius Egyetemen végzett matematika-menedzsment szakon. Karrierjét 1999 áprilisában kezdte pénzpiaci elemzőként a ČSOB banknál, de két évvel később már közgazdászként dolgozott a Szlovák Hitelminősítő Intézetnél. 2006 januárjában a Szlovák Nemzeti Bank Tanácsának tagja és a kutatásért felelős igazgatója lett, 2018-tól pedig már a pénzintézet alelnöke volt.

2010 és 2012 között a Szlovák Köztársaság miniszterelnökének és a pénzügyminisztériumnak volt a tanácsadója, 2016 januárjától pedig vendégprofesszorként is tevékenykedik a Közép-európai Egyetemen (Central European University, CEU). Ódor saját honlapján azt írja magáról:

Ideológiám a pragmatizmus, a modern módszereken és adatokon alapuló gazdaságpolitika, valamint meggyőződésem, hogy a sikeres társadalomnak tanult emberekre, értelmes szabályokra és minőségi intézményekre van szüksége. Célom, hogy összekapcsoljam az akadémiai tudás és a valódi gazdaságpolitika világát.

Az rtl.hu Bartha Dánielt, a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) elnökét kérdezte Ódor Lajos kinevezéséről. A külpolitikai szakértő elmondta, hogy az új miniszterelnök eddig nem vett részt a politikában, és a szlovák közvélemény többsége sem nagyon ismeri. 

Ugyan technokrata, de abszolút liberális piacpárti. Sok szempontból fogja azt képviselni, amit az államfő gondol a világról, így a kinevezésnek körülményeiből is adódóan a valós politikai felelősség inkább Čaputováé    

– állapította meg a szakértő.

Hozzátette, kinevezése üzenet a gazdasági szereplőnek is: elsődleges cél az ország működtetése, valós politikai vagy törvényalkotási feladatokat nem fog ellátni a választásokig. Ám Ódor megítélése alapvetően jó, hiszen az emberek többnyire ismerik a nevéhez fűződő gazdasági reformok eredményeit, többek közt az euró bevezetésében játszott szerepét.

Arra is rákérdeztünk, hogy az ideiglenes Ódor-kormánynak milyen hatása lehet a magyar-szlovák kétoldalú kapcsolatokra. Bartha Dániel szerint

Ódort leginkább a magyar kormány legszorosabb szövetségese, a Smer-SD fogja kritizálni. Sem a magyar kormánynak, sem Ódornak nem érdeke túlhangsúlyozni magyarságát, ráadásul világnézetét tekintve amúgy sem tekinthető a magyar kormány természetes partnerének. 

Szlovákia első szakértői kormányát vezeti

Čaputová várhatóan a május 15-ével kezdődő héten nevezi majd ki az ideiglenes hivatalnokkormány többi tagját. A TASR szlovák hírügynökség szerint az új miniszterek névsora már eldőlt, de erről elsőként a politikai pártok vezetői értesülnek majd, csak ezután tájékoztatják a nyilvánosságot is. 

Nem titok, hogy a szakértői kormány fő feladata az lesz, hogy a következő hónapokban stabilizálja a politikai helyzetet.

Senkinek nem fűződik már érdeke Ódor bukásához, mert most már nem nagyon lehet közelebbi időpontban megrendezni a választásokat. Ez nem jelenti azt, hogy nem érik majd politikai támadások a kormányát, de ezek sokkal inkább a mögötte álló liberálisabb pártoknak és az elnök személyének fognak szólni, mint Ódornak

– állítja a CEID külpolitikai szakértője.

Mint arra a szlovákiai magyar lap is rámutat, az államfő kivétel nélkül olyan szakembereket választott ki, akik nem indulnak a szeptemberi parlamenti választáson, így a kampányban egyik politikai pártnak sem biztosítanak előnyt. Čaputová azt is elárulta, hogy a szakértői kormányban progresszív és a konzervatív oldalról érkező személyek is helyet kapnak.

Permanens kormányválság

A 2020-as választások óta nem éppen a legkiszámíthatóbb politikai klíma uralkodik Szlovákiában. 2021 márciusában a Matovič-kormány nehéz helyzetbe a került, miután a négypárti koalícióban hónapig húzódó konfliktus robbant ki. A kormányválság feloldása érdekében Matovič végül lemondott, helyére Eduard Heger pénzügyminiszter lépett.

A konzervatív koalíció azonban tavaly szeptemberben kisebbségbe került a parlamentben, miután a szövetségből kiléptek a liberálisok, így pedig sokak szerint már csak idő kérdése volt a bukásuk. 

December közepén Heger alulmaradt egy bizalmi szavazáson is, ezért benyújtotta lemondását. A szlovák köztársasági elnök ezt elfogadta, majd ügyvivő kormányzással bízta meg, így azóta csak korlátozott jogkörrel ült a miniszterelnöki székben.

A kialakult helyzetért sokan az államfőt tartják majd felelősnek, ami részben jogos, hiszen a kormány már decemberben megbukott és tavasszal meg lehetett/kellett volna tartani a választásokat, hogy a politikai válságot elkerüljék

– kommentálta Heger lemondását Bartha Dániel.

A történtek után többször is felmerült a szakértői kormány ötlete, amelyet az ellenzéki pártok egy része támogatott, a kormánykoalíció pártjai viszont csak még több instabilitást láttak benne. Most vasárnap végül Heger teljesen beadta a derekát, és azonnali hatállyal lemondott tisztségéről. 

Döntését azzal indokolta, hogy Čaputová nem fogadott el egyet sem a javaslatai közül, amelyek szerinte biztosabb megoldást jelentettek volna az energiaválság és az elszabaduló élelmiszerárak kezelésére, mint egy szakértői kormány kinevezése – írja a Reuters.

Moszkvabarát párt törhet hatalomra?

Szlovákiában hatalmas bizonytalanság uralkodik a szeptemberi választások előtt: nemcsak a miniszterelnök köszönt le az utóbbi időben, hanem például Samuel Vlčan mezőgazdasági és Rastislav Káčer külügyminiszter is beadta lemondását. 

Az ügyvezető agrárminiszter a családi cégét érintő botrány miatt mondott le, miután nemrégiben nyilvánosságra került, hogy a Vlčan nevű cége 1,4 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapott a környezetvédelmi minisztériumtól. Érdekesség, hogy az ügyvivő külügyminiszter korábban élesen kritizálta Orbán Viktort az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos nézetei és megszólalásai miatt.  

Mint ismert, a törvényhozás erősen megosztott Szlovákiában, ám az ország nyugati elköteleződése, Ukrajna katonai támogatása eddig nem volt kétséges. A most távozó miniszterelnök korábban többek között S-300-as rakétaelhárító rendszereket és MiG-29-es vadászrepülőgépeket is küldött Ukrajnának.

A Politico cikkében azonban rámutat arra, hogy a közvélemény-kutatásokat a jelenlegi legnagyobb ellenzéki formáció, az oroszbarát és nyugatellenes Robert Fico pártja, a Smer-SD vezeti. A szlovák ex-kormányfő nevéhez magyarellenes intézkedések is kötődnek, többek közt a nyelvtörvény és állampolgársági törvény szigorítása.

Fico korábban azt állította, ha ősszel megválasztják miniszterelnöknek, akkor azonnal leállítja a fegyverszállítást az ukrán erőknek. 

A szakértő ugyanakkor rámutatott arra, hogy nem önmagában Heger lemondása, hanem az azt megelőző káosz jelentheti számára a győzelmet. A politikai szerencsétlenségek sora nehéz helyzetbe hozta az államfőt, miközben egyedül az oroszbarát Fico tudna kormányzóképes alternatívát felmutatni.  

Nyitókép: David Paul Morris/Bloomberg via Getty Images