Rakétabecsapódás: Magyarország is veszélyben lehet?

Szerda reggelre a lengyel kormány is megerősítette: ketten meghaltak a Przewodów nevű lengyel faluban történt robbanásban. A fogalmazás nem véletlenül ilyen óvatos: hogy pontosan mi robbant, ki indította, és miért, annak történelmi következményei lehetnek.

Rácz András Oroszország-szakértő, a Német Külpolitikai Társaság munkatársa az eddigi információk alapján azt tartja valószínűnek, hogy egy eltévedt ukrán légvédelmi rakéta csapódhatott be. (Ezt erősítette meg a szakértővel folytatott beszélgetés után Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is.) Rácz kiemeli: mindenképpen meg kell várni a vizsgálatok hivatalos végeredményét. 

„Ukrajnát tegnap óriási léptékű orosz rakéta- és légitámadás érte. Az oroszok több mint száz rakétát és robotrepülőt lőttek ki ukrán energetikai célpontokra. Az ukrán légvédelem megint jól szerepelt, a beérkező rakéták és robotrepülőgépek jelentős részét lelőtték, de ezzel együtt nagyon túl vannak terhelve. Valószínűleg egy meghibásodott ukrán légvédelmi rakéta csapódott be lengyel területre, de ismétlem: meg kell várni a vizsgálatok eredményét” – fogalmazott Rácz András, aki szerint egészen tragikus véletlen, hogy két ember életét vesztette. Kelet-Lengyelország határ menti területei ritkán lakott mezőgazdasági, illetve erdős régiók. 

A véletlen becsapódás elméletét támasztotta alá az a NATO-forrás is, aki a Reuters hírügynökségnek szerdán arról beszélt: Joe Biden amerikai elnök azt mondta a szövetségeseknek, hogy a rakéta ukrán légvédelmi rakéta volt. Andrzej Duda lengyel elnök szerint a rakéták „nagy valószínűséggel” orosz gyártmányúak voltak, de jelenleg nincs rá bizonyíték, hogy Oroszország lőtte volna ki azokat. Sőt nagyon is valószínű, hogy az ukrán légvédelem okozta a robbanást.

Oroszország ukrán provokációként – tehát az ukránok szándékos, Lengyelország elleni cselekedeteként – értékelte a történteket, Rácz András szerint ez nem lenne logikus. 

Lengyelország Ukrajna egyik legerősebb támogatója. Lengyelországon keresztül érkeznek Ukrajnába a humanitárius és katonai szállítmányok, ez egy létfontosságú körülmény Ukrajna számára. Az ő érdekük az, hogy jó legyen a viszonyuk a lengyelekkel.

4. vagy 5. cikkely?

A  NATO alapokmánya, a washingtoni szerződés 4. cikkelye szerint bármely NATO-tagállam kérhet konzultációt, ha szükségesnek tartja, jellemzően a saját biztonságát érintő kérdésekben. Cikkünk írásakor csak annyit lehet tudni, hogy a NATO szerdán krízistanácskozást tart, de hogy Lengyelország kér-e 4. cikkely szerinti konzultációt, még nem.

„A jó hír az, hogy nincs szó arról, hogy Lengyelország ötödik cikkely szerinti, tehát a kollektív védelmet érintő támadásként kezelné a történteket. Látható, hogy minden érintett fél arra törekszik, hogy ne eszkalálja a helyzetet. Hiszen úgy tűnik, hogy ez egy tragikus véletlen, de nem több ennél. Ezzel együtt tény, hogy támadás érte egy NATO-tagállam területét, még ha nem is szándékosan. Erre a szövetségnek valamit reagálnia kell” – magyarázta Rácz András. 

Hogy milyen reakciók várhatók? A szakember egyrészt szolidaritási gesztusra számít, hiszen egy tagállam két teljesen ártatlan, polgári lakosa vesztette életét. Valószínű, hogy el fogják ítélni az orosz agressziót, 

hiszen ha nem történt volna orosz agresszió, ha Oroszország kedden nem lő ki száz rakétát Ukrajnára, akkor ukrán légvédelmi rakéták sem lettek volna a légtérben.

„Az pedig a további döntések kérdése, hogy a szövetség további légvédelmi, illetve légtérellenőrző képességeket vezényel-e Lengyelországba, kivédendő az esetleges jövőbeli, hasonló eseményeket” – tette hozzá.

Az 5. cikkely akkor aktiválódik, amikor valamelyik tagállam az őt ért súlyos támadás miatt kéri, azonban ekkor sem automatikusan. A történelemben eddig egyetlen ilyen eset volt: az Egyesült Államok elleni, szeptember 11-i terrortámadás, 21 évvel ezelőtt.

A szakember Ukrajna helyzetével kapcsolatban kiemelte: a tegnapi, hatalmas támadást vélhetően nem véletlenül időzítették a G20-csúcs idejére. „Arról korábban is volt nyilvánosságra hozott hírszerzési információ, hogy Oroszország a csúcs idején nagy támadásra készül, ez pontosnak bizonyult. Az nem látszik, hogy ez egy Herszon elvesztésére adott közvetlen válasz lett volna” – fogalmazott. 

Rácz arra is kitért, hogy a hadtörténelemben nem sok példa van arra, hogy a polgári lakosság bombázásával megtörték volna egy ország ellenállását. Példákat is említett: ezzel próbálkozott a náci Németország az Egyesült Királyság ellen, a nyugati szövetségesek a náci Németország ellen, az Egyesült Államok Japán ellen (ide nem értve az atombombákat), és később Vietnám ellen.

Nem számítok arra, hogy az ukrán lakosság megtörne ezektől a támadásoktól, és arra sem, hogy Moszkva ezzel döntő politikai nyomást tudna gyakorolni, kikényszeríteni bármit. Az viszont logikus, hogy Oroszország megpróbálja, hiszen ezt tették Csecsenföldön és Szíriában is

 – magyarázta a szakember.

Magyarországot veszély fenyegeti?

A rövid válasz erre az, hogy nem. Rácz András szerint ilyen esetekben száz százalékos biztonsággal értelemszerűen nem lehet kijelentéseket tenni, de annak, hogy hasonló tragédia – tehát rakéta becsapódása – fenyegeti Magyarországot, egészen minimális, valószínűtlen. A hadászati logika és az eddigi események ugyanis másra utalnak.

„Az orosz haderő mostanáig Kárpátalját nem célozta, a háború kilenc hónapja alatt egyetlen támadás érte: Volócnál lőttek ki egy vasúti elektromos állomást. Ez az egy találat érte Kárpátalját, bár légiriadó rendszeresen van ezen a területen is, hiszen azt akkor is elrendelik, ha a szomszédos megyében történik valami” – mondta Rácz András. Hozzátette: az orosz fegyverek jelentős része nem is tudná elérni Kárpátalját, ahol egyébként kevés olyan célpont van, ami Oroszország számára katonailag jelentős lehet. Hozzátette:

Kárpátalján működik Ukrajna egyik utolsó olyan repülőtere, ami teljesen épségben van. Az ungvári repülőtér valószínűleg azért maradt meg épségben, mert nagyon közel fekszik Szlovákiához, Oroszország pedig nem akarta megkockáztatni, hogy egy eltévedt rakéta NATO-tagország területére csapódjon.

A Volócot ért támadásról többet is megtudhat a Fókusz korábbi riportjából:

Nyitókép: Rendőrök ellenőrzik a sofőrök okmányait egy ellenőrző pontnál 2022. november 16-án. Csak az engedéllyel rendelkező autók mehetnek át a robbanási zónába a lengyelországi Przewodowban. – Fotó: Omar Marques / Getty Images