Tényleg szabotálták volna az Északi Áramlatot? És ha igen, akkor melyik fél?
2022. szeptember 27. 21:16
A dán hadsereg készített felvételt a furcsa gázszivárgásról.
Délelőtt óta több helyen is szivárog a gáz az Északi Áramlat-1 és -2 vezetékekből, írja az al-Dzsazíra. A szivárgásokról először a dán hadsereg készített videót, és mi is beszámoltunk róluk. Azóta több európai ország is nyomozásba kezdett.
Egy dán szakértő szerint nagyon gyanús a szivárgások időzítése, hiszen azok pont akkor történtek, amikor átadták a Balti Vezetéket, ami Norvégiából fog gázt szállítani Lengyelországba, hogy ki tudják vele pótolni az orosz kimaradást.
Az Északi Áramlat-1-ben két szivárgás van, mindkettő a Bornholm nevű dán sziget közelében. A szakértők szerint az efféle szivárgások nagyon ritkák, az pedig, hogy egyszerre ennyi történik, „példa nélküli”.
Több opció is van arra, miként történhetett a baleset:
- technikai malőr,
- rossz karbantartás vagy annak elmaradása,
- szabotázs.
Ukrajna azt állítja, hogy a szivárgásokat Moszkva okozta, és „terrortámadásnak” nevezték az esetet az EU-val szemben. A Kreml is lehetségesnek tartja a szabotázst. Hozzátették, hogy szerintük a probléma az „egész kontinens” biztonságára kihat. A lengyelek szerint is szabotázs volt az eset, a dánok szerint pedig nem szabad elvetni ezt a lehetőséget. Az Európai Bizottság úgy nyilatkozott, hogy túl korai még spekulálni az okokról.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.
Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy „önmerénylet" történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.
Nyitókép: Danish Defence / Anadolu Agency via Getty Images