Kína lehet a fél éve tartó orosz-ukrán háború győztese

Amikor az orosz hadsereg hat hónappal ezelőtt, február 24-én megtámadta Ukrajnát, szinte mindenki biztosra vette, hogy a háború legfeljebb pár héten belül Oroszország győzelmével ér véget. Az első egy hétben még úgy is tűnt, hogy az oroszok villámháborút nyernek – mondta el az rtl.hu-nak Kaiser Ferenccel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Északon félig-meddig körbezárták a két legnagyobb ukrán várost, Kijevet és Harkivot, délen óriási területeket foglaltak el a Krímből kitörve, köztük Herszon városát. Egy hét után azonban megtorpant az orosz támadás. Ekkor megpróbálták legalább Kijevet bevenni, de ezt az ukránok megakadályozták.

Nagyjából egy hónap múlva jött a következő fordulat, amikor az oroszok elengedték Kijevet is, sőt az egész északi régióból kivonták a csapataikat.

A becslések szerint mindössze 150 ezer katonát bevető Oroszország ekkor már csak az Ukrajna keleti részén található Luhanszk és Donyeck elfoglalására koncentrálta erőit. Az előbbit sikerült, de az utóbbit teljesen máig nem tudták az irányításuk alá vonni. 

Közben Ukrajna a nyugati országoktól kapott fegyverekkel elkezdte szétlőni az orosz lőszerraktárakat és az orosz utánpótlást, délen pedig reális esélyük lett arra, hogy visszavegyenek pár, az oroszok által elfoglalt területet.

Oroszország gyengébb, mint hitték

A háború talán legnagyobb tanulsága, hogy Oroszország messze nem olyan erős, mint amennyire láttatni szeretné magát, ez Ukrajnában bebizonyosodott. A másik, talán még nagyobb tanulság, hogy a politikai döntéshozatalban nem szabad a vágyálmainkból kiindulni

– mondta Kaiser. Moszkva ugyanis azt hitte, hogy az ukrán politikai és katonai vezetés „szétszalad”, a háború „fáklyásmenet” lesz, és nagyon könnyen győzelmet tudnak aratni. Az oroszok azt is várták, hogy a nyugat „látszatintézkedésekkel” letudja a gazdasági szankciókat, de a világ most sokkal nagyobb elszántsággal állt be az ukránok mögé, mint amire Moszkvában számítottak. Olyan szankciók születtek, amik nem csak az orosz gazdaságot, hanem az európait is sújtják. 

Meglepetés volt még az is, hogy az orosz fegyverrendszerek nem úgy szerepeltek, mint ahogy azt várni lehetett, és az egy ember által hordozható nyugati fegyverek – kézi páncéltörő rakéták és vállról indítható légvédelmi rakéták – „véres rendet vágtak az orosz eszközökben.

Ez pedig nem csak azért gond Moszkvának, mert megállította az orosz támadást, hanem azért is, mert árt az orosz hadiipari exportnak, hiszen elbizonytalanítja a potenciális vevőket. Egyes dél-amerikai országok már most inkább kínai fegyvereket választanak az orosz helyett.

Fényévekre van a béke lehetősége

Oroszország bármikor nyerhetne 

– közölte Kaiser. Ehhez csak annyit kellene csinálni, hogy Putyin hivatalos is háborút hirdet, és Moszkva beveti minden katonai erejét Ukrajna ellen. A szakértő elmondta: Oroszországnak kétmillió kiképzett tartalékosa van, ha annak csak a negyedét egy frissítő kiképzés után Ukrajnába vezénylik, akkor Ukrajnának vége .

Ezt a döntést azonban Putyin nem hajlandó meghozni, így marad a mostani „felőrlés”, ami Kaiser közlése szerint

minimum az év végéig el fog tartani.

Kaiser jellemzése szerint „fényévekre van a béke” lehetősége, legfeljebb egy tűzszüneti megállapodásra lehet számít, amiben létrehoznak egy fegyverszüneti vonalat, ami mentén továbbra is lőni fogják egymást a mesterlövészek és időnként aknavetőkkel is lövik egymást a felek, és a harcok akár éveken át tarthatnak.

A győzelemre egyik félnek sincsen esélye – jelentette ki Kaiser. Ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy kiállnak Ukrajna mögül, akkor az ukránok veszítenek, hiszen a Nyugat támogatása nélkül legfeljebb egy hónapig lenne esélyük tartani az orosz erőket. Moszkva azonban ebben az esetben is csak katonai győzelmet aratna. Az elfoglalt területeket ugyanis pacifikálni kell, vagy elzavarni onnan az ukrán lakosságot, és béke nem lenne, mert az ukrán ellenállás gerillaháborúba kezdene, ahogy tették azt az 1950-es években. 

Kína lehet az igazi győztese az ukrán háborúnak

Ezt csak pár év távlatából tudjuk megmondani, de most úgy tűnik, hogy az Ukrajna ellen indított háborúval valószínűleg Kína jár a legjobban – mondta el Kaiser. Peking megtehetné, hogy erőteljes támogatást ad Moszkvának, de nem akarják, hogy megerősödve kerüljön ki ebből háborúból, inkább arra játszik, hogy meggyengüljön, és Moszkvának szüksége legyen Kína jóindulatára.

Kína nagyon ügyesen játszik.

– jelentette ki Kaiser. Kína megtehetné, hogy gazdasági segítséget ad az orosz gazdaságnak, de csak annyira támogatja, hogy az ne omoljon össze, és közben felesleges politikai és gazdasági kockázatot „nagyon nem akarnak bevállalni az oroszok kedvéért”. A kínai bankok például segíthetnének a szankcióktól sújtott orosz pénzintézeteknek, a kínai ipar pedig chipekkel láthatnák el az orosz ipart, de ezt nem nagyon teszik.

Az ukrán háború azonban jól jött Kínának, ami „nagyon komolyan készül arra, hogy átvegye az amerikaiak globális vezető szerepét” – vázolta Kaiser. Egyrészt Oroszország gyengül, Európa is gyengül, de a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok figyelme most nem Pekingre, hanem Ukrajnára vetül. 

Így Kína szép csendben elkezdhette növelni politikai befolyását, leginkább a Csendes-óceán térségében, ahol az utóbbi hónapokban több kis szigetországgal is kötöttek megállapodásokat. Ezt már 2014-ben elkezdték, az orosz-ukrán konfliktus kezdetén. Amikor a nyugati világ a Krímre és Európára figyelt, Kína szépen meghódította dél-kínai tenger középső részeit: több zátonyra is hatalmas mesterséges szigetet épített, amit teleraktak katonákkal. 

Ezt végül érzékelte Washington is, és pont ezért „kezdtek keménykedni” Nancy Pelosi amerikai házelnök tajvani látogatásával, mert nem szeretnék, hogy megismétlődjön a 2014-es eset, amikor a kínaiak „csúnyán palira vettek mindenkit”, és megragadták a lehetőséget a terjeszkedésre – mondta Kaiser. 

Ahogy arról a Híradó is beszámolt, Pelosi látogatása hatalmas politikai vihart kavart, és Kína felvonultatta hadseregét a szigetnél, valamint egy háború lehetőségével kezdett fenyegetőzni.

Nyitókép: Rakétatámadásban megsérült ház Kijevben, 2022. február 25-én. Fotó:  Pierre Crom/Getty Images