Háborúban senkit sem érdekel, ki milyen nyelven beszél – félretették sérelmeiket a kárpátaljai magyarok

Több tízezer menekült érkezik Kárpátaljára belső Ukrajnából, egyedül nem tudják ellátni őket. Van, ahol a Magyarországról érkező adományok nélkül képtelenek lennének gondoskodni az áthaladó tízezrekről, és a végül ott maradt százakról.

Az Age of Hope Alapítvány például tíz tonna adományt, tisztálkodószereket, babaápolási termékeket és tartós élelmiszereket vitt Kárpátaljára. A szervezet vezetője, Tóth Ákos arról beszélt, hogy a határon rendkívül szigorú az ellenőrzés, az ukrán határőrök még úgy is legalább másfél órán át vizsgálódtak, hogy gyakorlatilag üres volt az átkelő, és a tiszapéterfalviak a vámon várták a szállítmányt. Hozzátette, a procedúra nélkül az ukránok elkoboznák az adományokat.

„Az elmúlt tizenegy-két évemben még nem izgultam ennyire adományok miatt, hogy célba érjenek. (…) Elég furcsa volt, amikor a határőrök beletúrtak a löncshúsba, és kivettek egyet-kettőt, meglepődtem, hogy ez így megy, de én nem sajnálom tőlük, mert gondolom, hogy nem keresnek sokat” – részletezte Tóth Ákos.

Áruhiány van, négyszeresére emelkedett egyes élelmiszerek ára, többek között ezért is okoz nehézséget a menekülők ellátása a kárpátaljai településeknek. 

Oroszi József, a tiszapéterfalvi kistérség vezetője arról beszélt, hogy a Magyarországról érkező adományoknak köszönhetően lettek például matracaik, ágyneműik, mert nem is tudták volna hol elszállásolni a háború elől menekülőket. Állami segítséget most nem tudnak kapni, akadozva működik minden.

Felsőalmáson az óvodában rendeztek be menekültszállást. László-Kustán Beáta, a tiszapéterfalvi kistérség titkára a Házon kívül riporterének azt mondta, az ott élők március elején érkeztek, nem indultak el otthonról azonnal, mert remélték, hogy napokon belül véget ér a háború.

Aztán amikor a fejük felett repkedtek a bombák, elindultak 

– jegyezte meg.

„Kijev közeléből, egy kistelepülésről menekültünk el. Ott már folyamatosak a harcok, nincs tűzszünet, és nincs nap, hogy valami fel ne robbanna, vagy ki ne gyulladna” – mesélte egy fiú oroszul.

A kárpátaljai magyarok szerint „az ukrán elnök sértegeti Orbán Viktort”

Az összes menekülő nagyon hálás a magyarok segítségéért, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök többször meg is köszönt már, de a magyar kormányfőtől többet várna. Erről beszélt  pénteken az Európai Tanács ülésén, amikor azt mondta, a magyar kormánynak egyszer és mindenkorra el kell döntenie, hogy ki mellett áll az orosz-ukrán háborúban. És Zelenszkij szintén a magyar vezetést kritizálta, amikor a dán parlamenthez intézett beszédében azt mondta: nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az uniót, és még most is abban próbálják segíteni Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Hozzátette, mindenki pontosan tudja, hogy „az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. 

Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait.”

Így látja ezt Krekó Péter is, a politológus szerint a „hivatalos politika a mai napig adós azzal, hogy nagyon egyértelműen elítélje Oroszországot, és Ukrajna mellé álljon ebben a konfliktusban”. Kárpátalján viszont a Házon kívül stábja egyetlen olyan magyarral sem találkozott, akinek ne estek volna rosszul Zelenszkij szavai.

Azt mondták, minden nap nézik a magyar állami televíziót, hallgatják a rádiót, és innen tudják, hogy „az ukrán elnök sértegeti Orbán Viktort”. Szerintük ehhez a háborúhoz a magyaroknak semmi közük.

Van, aki maradna, és harcolna Ukrajnáért

A katonaság egyébként nem választás kérdése az Ukrajna területén élőknek. A tiszapéterfalvi térség vezetője azt mondta, sokan azért is hagyták el Kárpátalját, mert nem akarnak fegyvert fogni. „Nagyon kevés férfi van, aki itthon maradt. Inkább az idősebbek vannak itthon, meg azok, akik nem voltak katonák. Mert azokat jelenleg kevésbé hívják be” – fogalmazott.

Van, aki menne, van, aki nem. A közösségi médiában kapott hideget-meleget az a kárpátaljai férfi, aki a Házon kívül stábjának legutóbb azt mondta, ha az oroszok behatolnak, fegyvert ragad, és megvédi a hazáját. Magyarországon a legtöbben egyáltalán nem értették, hogy magyarként miért harcolna az ukránok oldalán, a kommentelők közül sokan „náciknak, nacionalistáknak” nevezték az ukránokat.

„Ez rengeteg propagandaszövegben visszaköszön” – jegyezte meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint „nem Ukrajna, hanem Oroszország az, amelyik saját felsőbbrendűségét hirdeti, a romlatlan Keletet a romlott Nyugattal szemben, és nem Ukrajna, hanem Oroszország az, ahol egy állami szintű magánhadsereg náci emblémákkal masírozik – ez a Wagner-csoport”.

Ráadásul sokan még mindig az Egyesült Államok és Oroszország csatájának értékelik a háborút. Krekó Péter szerint ez már a propaganda eredménye. 

„A legtöbb háborús dezinformáció, ami főképp Oroszország irányából érkezik, vagy orosz érdekeket szolgál, főképp azt célozza, hogy az ukránokat ne mint áldozatot lássa a közvélemény ebben a helyzetben.” Ehelyett a konfliktus kiprovokálóiként láttatják őket, vagy az Amerikai Egyesült Államokat állítják be agresszornak, és ezzel azt az üzenetet küldik, hogy „itt nagyhatalmi versengésről van szó, amelyben Ukrajna igazából nem is játszik komoly szerepet, és amelyben Ukrajna nem más, mint az Amerikai Egyesült Államok bábja” – magyarázta a politológus.

Ungváry Krisztián történész szerint az ilyen és ehhez hasonló elméletek gyakran megjelennek a magyar állami csatornákon is. „Nagyon nehéz megmagyarázni a közmédia működését abból a szempontból, hogy mért veszik át még ma is szinte kommentár nélkül a legdurvább orosz hírhamisításokat, és miért közvetítik az egyoldalú orosz propagandát. Ennek egyetlenegy oka lehet: ha valamilyen megállapodás és érdekazonosság van a magyar és az orosz legfelsőbb politikai vezetés között” – fogalmazott Ungváry.

Háborúban már senkit nem érdekel, ki milyen nyelven beszél

Egy menekült nő közben a Házon kívül riporterének arról panaszkodott, hogy szerinte már csak a légtérzár védené meg őket. A bombázások miatt azonnal kitörtek otthonában az ablakok, és azt sem tudja, mostanra milyen állapotba került a lakása. Kárpátalján mostanra mér rendszeresek a légiriadók.

„500 méterre van tőlünk a román határ, és kétezer méterre a magyar határ. Itt most egy hármas határ van, úgyhogy ha itt baj van, akkor már Magyarországon és Romániában is baj lesz” – mondta Szerenkó Sarolta, aki az első pillanattól kezdve segítette az ukrán menekülteket. Szerinte most félre kell tenni a korábbi sérelmeket, például azt, hogy három évvel ezelőtt Ukrajna korlátozta a kisebbségek nyelvhasználati jogait.

Ez egy valós probléma, egy korábban megszerzett jogot vett el ezzel az ukrán állam. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy ezzel együtt az elmúlt tíz évben azért a magyar kormányzat és politika részéről is bőven láttunk arra vonatkozó szándékot, hogy az ukrán-magyar konfliktust ne a megoldás, hanem sokkal inkább valahogy az eszkaláció felé tolja

– mutatott rá Krekó Péter.

Most azonban senkit nem érdekel, hogy ki milyen nyelven beszél. Az egyik kárpátaljai gyermekotthonba például leginkább oroszul beszélő ukrán árva gyerekeket menekítettek, összesen 130-an kerültek hozzájuk a háború miatt, vannak közöttük szellemileg sérültek is. A menekültek és segítőik azt mondják, lehet, hogy nem ideálisak a körülmények, de próbálják családiassá tenni és egymást támogatni.