Az állam kártérítést fizet a Molnak, ha nem indul el a hulladékkoncesszió

Ha július 1-jén nem indul el a Mollal kötött 35 éves állami hulladéküzlet, akkor kártérítés illeti meg a koncesszort, vagyis a Mol Nyrt.-t., illetve az általa alapított MOHU Mol Zrt. – derül ki egy új, társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetből, amit a 24.hu szúrt ki.

A rendeletet a hulladéktörvény alapján kellett megalkotni, amely ugyancsak kimondja, hogy a koncesszor kártalanításra jogosult, ha nem indul időben a projekt. A dokumentum alapján a Molnak kártérítés jár meghiúsulás esetén az előírt koncesszori feladatok elvégzésével összefüggésben felmerült indokolt és igazolt költségekre – beleértve a beruházások költségét is –, ám az ingyenesen szerzett jog megszűnéséért nem.

A kártérítési igényt legkésőbb 2025. december 31-ig lehet benyújtani. A kártérítésért az állam felelős, és ha nem utal, akkor késedelmi kamatot is kell fizetnie. Egyelőre nem világos, mekkora lehet a kártérítés összege.

Nem kell engedély a hulladékbizniszhez

Öt éve szervezte át utoljára a szemétszállítás rendszerét a kormány. Akkor nagyon sok helyen fennakadásokkal járt az újítás, hiába fizették ki a családok a szemétszállításai díjat. Egy éve a kormány újabb, még nagyobb átalakításról döntött: 35 évre egyetlen cégnek adta át a hulladékszállítás koncesszióját.

Mint arról beszámoltunk, az utolsó pillanatban beadott törvénymódosítással könnyítene a kormány a hulladékgazdálkodási koncesszió feltételein: törvénybe iktatták, hogy a Molnak nem kell engedély, elég ha az alvállalkozóinak van. A Trancparency International (TI) szerint törvénysértően indulhat a koncesszió, erről korábban a Híradó is beszámolt.

Nyitókép: Mol Campus a Lágymányosi-öböl partján. Jászai Csaba / MTVA / Bizományosi