Magyarországnál csak Bulgáriában volt alacsonyabb a tényleges fogyasztás az EU-ban

2021-ben a tényleges egyéni fogyasztási adatok jelentős eltéréseket mutattak az Európai Unión belül. A tényleges egyéni fogyasztás olyan javakból és szolgáltatásokból áll, amelyeket az egyének tényleg elfogyasztottak, illetve igénybe vettek, függetlenül attól, hogy azokat a háztartások, a kormányzat vagy nonprofit intézmények vásárolták-e meg és fizették-e ki.

A vásárlóerő-paritás (piaci árfolyam helyett történő) alkalmazásával ezeket a mutatókat egy mesterséges közös valutára számítják át, amelyet vásárlóerő-egységnek (PPS) neveznek.

Az Eurostat csütörtöki közleménye szerint Luxemburgban regisztrálták a legmagasabb egy főre jutó tényleges fogyasztást az EU-ban, itt ez az érték 44 százalékponttal az uniós átlag fölött alakult. A második helyen Németország áll, (20 százalékponttal az átlag fölött), a harmadik Dánia lett (19 százalékponttal) a negyedik Ausztria (17 százalékponttal) Belgium pedig az ötödik helyen végzett (16 százalékponttal). Az Eurostat adatai alapján kilenc uniós ország tudott átlag fölött tényleges fogyasztási értéket produkálni.

Az egy főre jutó legalacsonyabb tényleges fogyasztást Bulgária produkálta, ahol az EU-s átlagos fogyasztás 65 százalékát fogyasztják. Alulról a második helyen Magyarország áll, ahol az átlagnál 30 százalékponttal kisebb a tényleges egyéni fogyasztás. Szlovákiában és Horvátországban 28 százalékponttal kisebb az átlagfogyasztás. 

Hasonló adatok láttak napvilágot ebben az ügyben már júniusban, az év végén azonban már a felülvizsgált adatokat közölte az Európai Unió statisztikai hivatala.

Nyitókép: Balázs Attila / MTI