Különadót vetne ki az Európai Unió is, a Mol is érintett lehet

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének szerdai beszédében egyebek mellett az uniós energiacégek megadóztatásáról is beszélt, azóta pedig a tervezetben szereplő irányszámok is kiderültek – írta a hvg.hu a Reuters alapján.

Az egész rendszer hátterében az áll, hogy jelenleg óriási a különbség a nem gázból származó villamos energia előállítási költsége és az áram piaci ára között. Vagyis az atom- vagy zöldenergia-termelők most kiugró profitra tesznek szert. Ez azonban nem a cégek működésére vezethető vissza, hanem a rendkívüli gazdasági helyzetre, amelyet az orosz-ukrán háború idézett elő. 

Az új adót egyrészt ezeknek a nem gázalapú áramtermelőknek kellene fizetniük, de rajtuk kívül a fosszilis energiacégeket is terhelnék szolidaritási adó néven. (Utóbbi mértéke az elmúlt három évhez viszonyított „többletnyereség” 33 százaléka lenne. )

Az így befolyó összeget az EU a nehéz helyzetben lévő fogyasztók és cégek megsegítésére, illetve zöld beruházásokra költené. 

Az ötlet már korábban is ismert volt, azonban a Reuters azt is megtudta, hogy az erről szóló tervezetben 180 euróban határoznák meg a bevétel felső határát megawattóránként. Azaz: a szél-, a nap- és az atomerőművek legfeljebb ennyiért adhatnák el a megtermelt villamosenergiát, az e feletti részt pedig elvenné az EU és odaadná a kisebb cégeknek, valamint a lakosságnak. Ez a 180 eurós szint a mostani piaci ár nagyjából fele. 

Az olajcégek rengeteget fizetnének

A hvg.hu gyűjtése szerint az olajcégek (amelyekre tehát feltehetően a szolidaritási adó vonatkozna) nyeresége a következőképpen alakult: 

• a Shell például a második egymás utáni negyedévben jelentett rekordnyereséget, az idei másodikban 11,5 milliárd dollárosat – egy évvel ezelőtt 5,5 milliárd dollárról tudtak beszámolni. 
• A TotalEnergies megháromszorozva egy évvel ezelőtti profitját, 9,8 milliárd dollárt könyvelhetett el. 
• Bár a BP brit cég, ám árulja termékeit az Európai Unióban, így egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az ezt a céget is megadóztatja az EU. Az elmúlt 14 év legjobb eredményét produkálva 8,45 milliárd dolláros nyereséget termeltek áprilistól júniusig. 
• Az osztrák OMV adózás előtti eredménye 3 milliárd dollár volt a második negyedévben, közel háromszorosa az egy évvel ezelőttinek. A nyeresége pedig az több mint kétszeresére, 643 millióról 1,42 milliárd euróra nőtt.
• A Mol is, amelynek kamatok és adók levonása előtti eredménye közel duplájára, 483,7 milliárd forintra nőtt, míg a nyeresége 40 százalékkal 249,5 milliárd forintra emelkedett. A magyar olajtársaság már fizeti a hazai extraprofitadót: az Oroszországból származó kőolaj beszerzési ára és a világpiaci olajár különbözete után 25 százalékot ad a büdzsének, augusztus 1-jétől azonban ez 40 százalékra emelkedett. (A korábbi, kisebb adókulcsnál 300 milliárdos bevétellel számolt az állam.)

Döntés még nem született az ügyben, először szeptember 30-án tárgyalnak róla. Az Európai Unió összesen több mint 140 milliárd eurónyi bevételre számít ebből az adónemből.

Nyitókép: Faludi Imre/MTVA