Navracsics Tibor eurómilliárdokért próbál „bizalmat építeni”

A Bloombergnek nyilatkozott az uniós források elosztásáért felelős miniszter, Navracsics Tibor, aki szerint még van elvégzendő feladat annak érdekében, hogy a magyar kormány megállapodjon az Európai Bizottsággal 5,8 milliárd euró (több mint 2300 milliárd forint) kifizetéséről a járvány utáni helyreállítási alapból. Úgy fogalmazott, hogy a következő másfél hónapban még „bizalmat kell építeni” a hazánkkal szembeni korrupciós és jogállamisági aggályokat illetően.

A Bloomberg megjegyzi, hogy 

az Európai Bizottság hazánk kivételével már minden tagállam helyreállítási tervét elfogadta, az pedig, hogy a magyar kormánynak nem sikerült megállapodásra jutnia, a befektetők szerint sérülékenységhez vezet, ami miatt jelentősen zuhant a forint árfolyama az euróhoz képest. 

A helyreállítási alap kifizetései mellett a 2021-2027-es időszakra vonatkozó Partnerségi Megállapodásról is folyik a tárgyalás, itt 21,7 milliárd euró (több mint 8700 milliárd forint) a tét, aminek kifizetését a Magyarországgal szemben zajló jogállamisági eljárás blokkolhatja.

Navracsics Tibor arra számít, hogy őszre mindkét ügyben megszülethet a megállapodás, ezek közül szerinte a helyreállítási alapról szóló tárgyalások jóval átpolitizáltabbak, de a kormány megegyezésre akar jutni. A Bloombergnek az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy tárgyalnak a magyar kormánnyal, több ügyben előrelépést értek el az elmúlt hónap során, de még vannak nyitott kérdések.

Másfél hete a Kormányinfón elhangzott, hogy a kormány több lényeges kérdésben is engedne az uniós elvárásoknak, így például korrupciós ügyekben az ügyészség helyett a bíróság mondhatná ki a végső szót a nyomozás elrendeléséről, folytatásáról és a vádemelésről. Navracsics Tibor közölte: az Országgyűlés készen áll arra, hogy az őszi ülésszakot a szükséges törvénymódosítások elfogadásával kezdje meg.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azonban úgy véli, hogy ha a magyar kormány eleget is tesz az uniós elvárásoknak, nem valószínű, hogy ez visszafordítja a magyar jogállamiság erózióját. Szerinte a jogszabályok teljeskörű felülvizsgálatára és a kulcsfontosságú intézmények felső vezetésének átalakítására lenne szükség, hogy hiteles emberekkel mutassanak fel változást.

Nyitókép: MTI / Kovács Attila