Az ároktői-ügy, veszélyes helyek, drogszemét

Házi őrizet és lábperec

Az ároktői banda két tagja, R. Henrik és R. Elemér megszöktek, majd Svájcban elkapták őket. A két férfi a vád szerint tagja volt annak a brutális bandának, amely idős embereket támadott meg, és rabolt ki az otthonukban, két áldozatuk meg is halt. Szóval elkapták őket, de szinte mindenki azt kérdezi, kinek a felelőssége, hogy hosszú házi őrizetük alatt meglógtak. Hiszen elvileg rendőrök vigyáztak rájuk, csak úgy tűnik, nem elég alaposan. És miért van az, hogy bár a vád szerint rendkívül veszélyes bűnözőkről van szó, nem került rájuk az úgynevezett lábperec. Az a kütyü, ami elvileg mindent lát. Sőt, akkor is jelez a rendőröknek, ha valaki megpróbálja leszedni. Csak éppen ennek használatát nem kérte senki a bíróságtól. Sem az ügyész, sem a vádlottak, sem a rendőrség. Mert a bíró csak akkor dönthet a lábperecről, ha kérik. Láthatják, hogy a rendőrség a bíróságra, a bíróság pedig a rendőrségre mutogat. De megmutatjuk, hogyan is működik másnál, méghozzá a "tescós rabló" esetében a szigorú házi őrizet. Megtaláltuk az ároktői banda egyik életben maradt áldozatát is, és elmentünk R. Elemér családjához. Kihívták ránk a rendőröket, akik gyorsan érkeztek.

Melyek a főváros legveszélyesebb helyei? Hol történik a legtöbb erőszak és rablás? Merre nem szabad sötétedés után egyedül kocogni, buliból hazafelé tartani? Ezt mutatjuk meg a bűnügyi térkép segítségével. Egyáltalán mitől válik egy utca, vagy tér veszélyessé. Attól, ha kihalt, vagy attól, ha zsúfolt. Mindegyikre van példa. Jó, ha tudjuk, hogy mit mutat a bűnügyi térkép, de a statisztikákat a múltban elkövetett bűncselekmények alapján készítik, vagyis nem tudhatjuk, hogy akár a jövő héten, melyik város, település, melyik utca kerül fel a pirossal kiemelt területek közé.

Vigyázz, magyarok!

„Magyar magyarral külföldön még szóba se álljon!” - ezt mondja riportunkban az egyik ember, aki magyar munkaközvetítő segítségével egy németországi építkezésen dolgozott. A család otthon, ő pedig kint éhezett, mert hónapokig egy fillért sem kapott. Hazajönni nem mert, hisz akkor már több százezer forintja „ragadt bent", amiért megdolgozott. „Hát neked most nem jutott Feri!” - minden hónapban ezt a választ kapta. Egy másik károsult, miután befizette a munkaközvetítésért járó díjat, csak állt és állt a buszmegállóban, várta, hogy elindulhasson a busás haszonnal kecsegtető külföldi munkahelye felé. De senki sem jött érte. A Forró nyomon bemutatja a legpofátlanabb átveréseket, de arról is beszélünk, mitől váljon egy ajánlat azonnal gyanússá.

Román és görög példákból tudjuk, hogy ahol megszüntették az úgynevezett tűcsere programot, ott ugrásszerűen megnőtt a hepatitis fertőzöttek száma, és a HIV vírus is felütötte a fejét. És nem csak a drogosok körében. Az úgynevezett tűcsere program egyébként elvileg azt a célt szolgálja, hogy az intravénás szerhasználók, ha leadják a tűket, kapnak helyettük másikat. Így kevesebb az esélye annak, hogy egymást megfertőzzék. Józsefváros önkormányzatának képviselői most úgy döntöttek, hogy kerületükben megszüntetik ezt a programot, mert elegük van a drogosok jelenlétéből, és elegük van abból is, hogy az utcákon, kapualjakban, elhagyott telkeken, használt tűk hevernek. De vajon attól, hogy nem lesz tűcsere, kevesebb lesz a drogos, tűmentesek lesznek az utcák? Riporterünk ennek próbált utána járni. Eldobált drogszemét között jártunk, és a kerületben élő szerhasználók felkutatásával mutatjuk meg, mi a helyzet most kábítószer fronton.

Tartsanak velünk!

Nézze meg a teljes adásokat az RTL Moston!