Forró nyomon
Forró nyomonForró nyomon
Hulladéktörvény, brutális gyilkosságok, gyermekelhelyezési-ügyek
2013. szeptember 27. 16:12
Riporterünk az utcákat járta, és megmutatja, mit tesznek azok a jóindulatú lakók, akik nem feltétlenül egy állami vállalatnak szánják a szemetüket. Aztán elmondjuk, mit tehet egy nő, ha megtámadják, végül egy nagyon elgondolkodtató riportot láthatnak a Forró nyomonban gyerekekről, szülőkről, gyámhatóságról.
Szemétség
A kisnyugdíjas a dereka mögé kispárnát, a háromgyerekes apa újrahasznosítható hullámpapírt, a szenvedélyes gyűjtő régi könyveket, a lomisok pedig fémet, bútort keresnek az utcára kitett szemét között. Bennük az a közös, hogy mind, egytől-egyik törvényt sértenek. A lomtalanításkor, az utcára kitett szemétben nem lehet csak úgy turkálni, válogatni, aki elviszi, ellopja a Közterület Fenntartó tulajdonát. Mert a saját szemetünk attól a pillanattól, hogy kipakoljuk, már nem a miénk, de azé se legyen, akinek még szüksége lehet rá, nehogy meggazdagodjon belőle. Az új, úgynevezett hulladéktörvény szerint kis értéknél szabálysértési bírságot, pár tízezer forintot kell fizetnie annak, akit rajtakapnak, hogy elvisz valamit. Ha azonban 50 ezer forint feletti az összeszedett kacat becsült értéke, akár két év börtön is járhat a guberálásért. A vidékfejlesztési minisztérium szerint azért kellett az új szabály, mert hozzájuk rengeteg panaszos levél érkezett, hogy lomtalanítás idején a házak előtt inzultus éri a lakókat. Igen ám, de a lomtalanítás már egy nap alatt lezajlik, elvileg nincs hetekig tartó káosz. Sokan megrakott teherautóval egyenesen a fémkereskedőhöz mennek. De egyre többen keresgélnek meleg ruhát, vagy a gyereknek használt cipőt. És őket is ugyanúgy, kíméletlenül büntetik. Riporterünk az utcákat járta, és megmutatja, mit tesznek azok a jóindulatú lakók, akik nem feltétlenül egy állami vállalatnak szánják a szemetüket.
A kisnyugdíjas a dereka mögé kispárnát, a háromgyerekes apa újrahasznosítható hullámpapírt, a szenvedélyes gyűjtő régi könyveket, a lomisok pedig fémet, bútort keresnek az utcára kitett szemét között. Bennük az a közös, hogy mind, egytől-egyik törvényt sértenek. A lomtalanításkor, az utcára kitett szemétben nem lehet csak úgy turkálni, válogatni, aki elviszi, ellopja a Közterület Fenntartó tulajdonát. Mert a saját szemetünk attól a pillanattól, hogy kipakoljuk, már nem a miénk, de azé se legyen, akinek még szüksége lehet rá, nehogy meggazdagodjon belőle. Az új, úgynevezett hulladéktörvény szerint kis értéknél szabálysértési bírságot, pár tízezer forintot kell fizetnie annak, akit rajtakapnak, hogy elvisz valamit. Ha azonban 50 ezer forint feletti az összeszedett kacat becsült értéke, akár két év börtön is járhat a guberálásért. A vidékfejlesztési minisztérium szerint azért kellett az új szabály, mert hozzájuk rengeteg panaszos levél érkezett, hogy lomtalanítás idején a házak előtt inzultus éri a lakókat. Igen ám, de a lomtalanítás már egy nap alatt lezajlik, elvileg nincs hetekig tartó káosz. Sokan megrakott teherautóval egyenesen a fémkereskedőhöz mennek. De egyre többen keresgélnek meleg ruhát, vagy a gyereknek használt cipőt. És őket is ugyanúgy, kíméletlenül büntetik. Riporterünk az utcákat járta, és megmutatja, mit tesznek azok a jóindulatú lakók, akik nem feltétlenül egy állami vállalatnak szánják a szemetüket.
Gyalázat
A héten volt annak a 23 éves férfinek az első tárgyalása, aki a pécsi polgármester lányát támadta meg. Közben egy 14 különleges nyomozóból álló csoport keresi, hogy ki ölte és gyalázta meg Soroksáron a 36 éves asszonyt, aki sötétedés után ment futni. Bándy Kata gyilkosa életfogytiglant kapott szinte ugyanezért. A polgármester lányának, miközben védekezett, eltört az arc-és orrcsontja, de ő legalább megúszta. A skandináv országokban, ha ilyesmi történik, a család találkozhat a támadóval, mert bármilyen furcsa, ez segíthet abban, hogy feldolgozzák a fájdalmat. Állítólag a módszer hatásos. Magyarországon egyelőre csak arra van fogadókészség, hogy a nőknek elmondják, mit tegyenek, ha megtámadják őket. Ha hiszik, ha nem, ezt: Kiabálj, védekezz! És ne kószálj éjszaka egyedül.
Lakás kiadó!
Egy ország lakóinak morális állapotát jól tükrözi, hogy betartják-e az ott élők azokat a szabályokat, amelyeknek a szankcionálása lehetetlen vagy kijátszható. Furcsa, de ha valaki albérletbe költözik, a jogszabályok őt védik a tulajdonossal szemben. Akkor is, ha az albérlő visszaél a helyzettel, és mondjuk tönkreteszi a lakást, vagy egyszerűen csak nem fizet. Se lakbért, se számlákat, se a lakás egyéb költségeit, és ha eltűnik végre, visz mindent, ami mozdítható. De persze olyan is akad bőven, amikor a tulajdonával él vissza valaki, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő albérlőjét lopja meg akár csak úgy, hogy nem adja vissza a kauciót. Mindegyik esetben úgy érzi az ember, ő a tehetetlen. És tényleg. A tartozások behajthatatlanok, az emberek lelkiismeretére meg nem lehet építeni. De ha hiszik, ha nem, van megoldás! Variációk egy témára. Riporterünk megmutatja a legpofátlanabb eseteket, és azt is, hogy lehet kivédeni, hogy akár bérlőként, akár kiadóként csúnyán átvágjanak minket.
Miért hagyjuk, hogy így legyen?
Miért hagyjuk, hogy így legyen?
Szívet tépő elválások, a szüleiktől távol elő gyerekek, és érthetetlenül rideg hatóságok. Nagyon elgondolkodtató riportot láthatnak a Forró nyomonban. Pintér Zoltán és Bettina nem átlagos házaspár. Első ránézésre talán furcsák, de ha megismerik őket, már biztosan nem értik, hogy fordulhatott elő, hogy három éve nem nevelhetik a gyerekeiket. A több nyelven beszélő, kitűnőre érettségizett fiatalok az egyetem alatt úgy döntöttek, kivonulnak a társadalomból, és egy tanyán élve, biogazdálkodásba fognak. Önfenntartóak akartak lenni. Rossz ötlet volt! Belebuktak, nem bírták a kemény fizikai munkát és a gyereknevelést együtt. Ráadásul a nagyszülők sem a házasságot, sem az ideáikat nem támogatták. Egyre nagyobb lett a családi gyűlölet. 2010-ben Bettina szüleinél helyezték el a kisfiúkat ideiglenesen azzal, hogy nem megfelelőek a koszos, büdös házban a tanyasi körülmények a gyereknevelésre. Azóta született egy harmadik, takaros házban élnek, Zoltán dolgozik, az életük másról sem szól, minthogy megfeleljenek, hogy visszakapják a két kisfiút, pszichológushoz, pszichiáterhez is járnak. A gyámhatóság, a bíró, a nagyszülők azonban ezt nem akarják. Ki tudja, miért, de nem. A gyerekek pedig közben teljesen tönkre mennek. Mellettük áll a helyi gyermekvédelmi szolgálat, az illetékes pszichiáter szakértő, akik próbálnak segíteni, de őket nem hallgatták meg a bíróságon. Ki érti ezt? Gondoljunk csak, mondjuk a nyáron Párkányban elfogott kislányok esetére, akik az alkoholista szüleiktől szöktek meg, miközben egyikük már gyerekként szült. Őket nevelhetik a szüleik, de Zoltán és Bettina nem kaphatják vissza a gyerekeiket.
Részletek a Forró nyomonban, szombaton 19:00-kor!
Tartsanak velünk!
Nézze meg a teljes adásokat az RTL Moston!
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem