Megalázott tinik, tehénrablók és a nagy élelmiszerteszt

Tehénrablók

Tavaly december elején egy feldarabolt szarvasmarha tetemet találtak Kőtelken. Az eset hallatán a Forró nyomon stábja fejében azonnal pár kérdés meg is fogalmazódott: hány ember kell egy több mázsás jószág elrablásához, majd megcsonkításához, milyen segédeszközökkel lehet egy ilyen véres műveletet végrehajtani, és hogy a megszerzett hús kinek az asztalára kerül? A kőtelki eset nem egyedi. Legalább 120 tehenet loptak el, és vágtak le az elmúlt hónapokban. Sőt, Hajóson egy brutálisan megcsonkított szarvas tetemét is megtalálták a helyi vadászok. A rejtélyes húsrablók többszázezer forintos haszonra tehetnek szert.

Megalázva

Az elmúlt hónapokban világszerte több olyan tinédzserről lehetett hallani, akik társaik iskolai vagy internetes zaklatása, kiközösítése után az öngyilkosságon kívül nem láttak más lehetőséget. A „cyberbullying” vagyis az internetes zaklatás legfiatalabb áldozata egy 12 éves amerikai kislány volt. Sajnos Magyarországon is egyre több kamaszt szégyenítenek meg a különböző közösségi oldalakon. A tinik pedig életkorukból adódóan is nagyon nehezen dolgozzák fel a nyílvános zrikálást, mert nem tudnak kihez fordulni lelki problémáikkal. A Forró nyomonban megszólal egy gyászoló édesanya, akinek 15 éves kislánya feltehetőleg a feldolgozatlan iskolai konfliktusok miatt felakasztotta magát, és beszélnek olyan kamaszok is, akiknek már van tapasztalata az ilyen kegyetlenkedések terén.

Rokkantból egészséges

Még 2011-ben hoztak egy olyan törvényt, melynek hatályba lépése után megtörtént a rokkantsági ellátórendszer átalakítása. A rokkantak orvosi leleteinek átvizsgálása után sok embert munkaképesnek nyílvánítottak. Mi meglátogattunk két olyan asszonyt, akiknek már nem jár a rokkantsági nyugdíj, mert papíron egészségesek, tehát kiestek a szociális ellátó rendszerből. Az egyik annyira beteg, hogy még a saját házában sem tud közlekedni, át kellett alakítani otthonát, hogy egyik szobából átjuthasson a másikba. Mi lesz velük, milyen munkát kaphatnak ezután? Egyáltalán milyen táblázatrendszer alapján lesz valakiből akár egy nap alatt egészséges ember. Ennek jártunk utána. A téma sokezer embert érint.

Azt tudták, hogy egy gyümölcsszörpben maximum 30% gyümölcsnek kell lennie? Bármilyen gyümölcsnek. A málnaszörpben tehát lehet alma, szőlő, must, bármi, ami gyümölcsből van. És ez legális. Egy laboratóriumi vizsgálat viszont azt állapította meg, hogy az egyik nagyon ismert hazai szörpünkben nincs meg a 30%-os gyümölcstartalom. De akkor mi van benne? Mit iszunk? Ennek jártunk utána, és annak, hogy mitől virsli a virsli. Mennyi benne a hús, a szója, a víz, a bőrke. Hihetünk-e a címkéknek, a csomagoláson feltüntetett összetevőknek, százalékoknak? Élelmiszertesztünk igen meghökkentő eredményeket hozott.

Tartsanak velünk!

Nézze meg a teljes adásokat az RTL Moston!