Miért menekül egy orvos külföldre? Megrendítő személyes vallomások

A videó második része itt megtekinthető:

Mitől jó egy egészségügyi rendszer? Nem csak a pénztől függ.

Több évtizedes kutatások igazolják, hogy az egészségügyi rendszer nem kizárólag az ellátás színvonalán múlik. Egy Harvard Egyetemen végzett tanulmány szerint az emberek várható élettartamát csak 20–30%-ban határozza meg az egészségügy, a többit az oktatás, az életmód, a környezeti hatások, a társadalmi egyenlőtlenségek adják.

De még ebben az összefüggésben is látványos, mennyire más a betegek tapasztalata Skóciában, Svédországban vagy épp Izraelben – és mit mesélnek azok, akik elhagyták Magyarországot, hogy orvosként máshol próbáljanak szerencsét.

Skócia: gyógyszerek ingyen, tusfürdő és pizsama a kórházban

Skóciában nemcsak az orvosi vizsgálatok, de a gyógyszerek is teljesen ingyenesek – függetlenül attól, hogy valaki nyugdíjas vagy aktív dolgozó. Az étkezés? Éttermi színvonalú, menüből rendelhető.

 Izrael: önkéntesek szolgálják ki a betegeket

Az izraeli állami kórházak némelyike olyan, mintha egy modern múzeumba csöppenne az ember. 

Önkéntesek járják a folyosókat, hogy italt, snacket osszanak, és segítsenek eligazodni. 

A hangulat meglepően barátságos – és igen, az ellátás állami, nem magánintézményről van szó.

USA: elképesztő pénzek, változó minőség

Az Egyesült Államok évi 4,9 billió dollárt költ egészségügyre – ez fejenként kb. 5,5 millió forint. Mégis csak a 15. helyen végzett egy globális rangsorban. Miért?

Pozsgai László, aki 18 éve dolgozik amerikai kórházak élén, úgy fogalmazott:

Ha az amerikai egészségügy pénzét és a magyar egészségügy szaktudását összegyúrnánk, abból jönne ki az ideális rendszer.

Amerikában gyakori, hogy egy egynapos térdműtét után 73 ezer dolláros számlát (kb. 26,5 millió forintot) küldenek. Viszont a sürgősségi osztályon mindenkit el kell látni – akkor is, ha nincs biztosítása. Ez egy szövetségi törvény alapján kötelező.

Svédország: fotelszoba, iPad a nővér kezében – és mégis nővérhiány van

Floderer Edit 17 éve dolgozik Svédországban, ahol a szívelégtelenség részleget vezeti. A kórtermekben saját fürdő, tévé, fotel, vérnyomásmérő-adatok iPadről érkeznek a kezelőorvoshoz.

De Svédország sem tökéletes: drámai nővérhiánnyal küzdenek, és emiatt sok osztályon nem tudják feltölteni az ágyakat, hiába lennének betegek.

Ágy van. De ha nincs nővér, nem lehet beteget fektetni bele.

A főorvosként dolgozó Edit bruttó 3,2 millió forintnak megfelelő fizetést kap, a nővérek bére pedig 1–1,3 millió Ft körül alakul – ezek viszont nem növekednek olyan tempóban, mint az orvosbérek.

A világ legjobb rendszerei: Tajvan, Ausztrália, Svédország

Egy 2024-es globális rangsorban az első három helyezett:

1. Tajvan – olcsó, hozzáférhető, digitálisan szervezett rendszer
2. Ausztrália – hosszú várható élettartam, kiegyensúlyozott rendszer
3. Svédország – magas színvonal, de emberhiánnyal küzd

Magyarország a lista 73. helyén áll – nálunk a születéskor várható élettartam mindössze 77 év, miközben Hongkongban 85,5 év.

Lehetne másként is – és ezt azok mondják, akik máshol dolgoznak

Mindegyik megszólaló, aki elhagyta Magyarországot, ugyanazt mondja: nem a szakmai felkészültséggel volt baj. A légkörrel, a stresszel, a jövőkép hiányával igen. Hát így áll Magyarország 2025-ben.