A nagyot nyerő Fidiasz, az autólobbi és egy őrizetes antifa is bejutott az Európai Parlamentbe

EP-képviselő lett a Budapesten bebörtönzött olasz antifa aktivista, ezért szabadon kell engedni

Mint megírtuk, véget érhet Ilaria Salis olasz antifasiszta aktivista, a budapesti antifa-támadások elsőrendű vádlottjának magyarországi házi őrizete, ugyanis az AVS nevű zöldbaloldali pártszövetség EP-listavezetőjeként európai parlamenti képviselőnek választották. Salis ezzel mentelmi jogot is szerzett, így 15 hónap után hazatérhet Olaszországba.

Az AVS listájára összesen 165 ezren szavaztak. Az Euronews szerint a párt célja eleve az volt a jelöléssel, hogy a nőt kiengedjék az előzetes letartóztatásból. Ha ugyanis Salis mandátumot szerez, mentesség illeti meg és fel kell függeszteni az ellene folyó eljárást, őt pedig szabadlábra kell helyezni.

Ilaria Salis ügye korábban közfelháborodást váltott ki Magyarországon, ahogy a fogva tartásának körülményei is. Mint arról a Híradó is beszámolt, az olasz tanárnő, az ügy elsőrendű vádlottja már szabadlábon érkezhetett a májusi tárgyalásra, ugyanis a bíróság kiengedte a letartóztatásból, miután családja kifizette a 16 millió forintos óvadékot.

Eszperantó párt

Az eszperantó egy nemzetektől független, semleges, mesterséges nyelv, amelyet 1887-ben alkotott meg Lazar Markovics Zamenhof zsidó származású lengyel orvos. A nyelv létrehozásának egyik célja az volt, hogy egy könnyen megtanulható és politikailag semleges új világnyelvet teremtsenek, amely elősegíti a különböző nemzetek közötti kommunikációt és megértést.

Jelenleg mintegy 115 országban beszélik, és bár egyikben sem fogadták el hivatalos nyelvnek, az eszperantó több országban is az oktatás része – Magyarországon 2000 óta szerezhető belőle akkreditált nyelvvizsga. 2012-ben az eszperantó az angol és a német után még a harmadik legnépszerűbb nyelv volt Magyarországon, 3699-en vizsgáztak belőle.

De mindemellett már saját politikai mozgalma is van. 

Franciaországban ugyanis felkerült a szavazólapra az Europe Démocratie Espéranto (Európa – Demokrácia – Eszperantó) nevű párt, amely az eszperantó segítségével kívánja javítani a kommunikációt, a demokráciát és a többnyelvűséget Európában. A mozgalom választási programjában – amit nyilván eszperantóul írtak – azzal kampányolt, hogy vegyék fel a mesterséges nyelvet az EU hivatalos nyelvei közé.

2019-ben is indultak az európai parlamenti választásokon, akkor 18 587 francia választó voksolt rájuk, ami a szavazatok 0,08 százalékát jelentette. A mozgalom egyike volt annak a 28 pártnak, amelyik nem jutott EP-képviselői mandátumhoz, ahogy az állatjogvédő, a forradalmi kommunizmust hirdető vagy Franciaország EU-ból való kilépését támogató formációk sem. Az eszperantósok idén még rosszabbul szerepeltek, alig tízezer francia választó szavazott nekik bizalmat.

A párt, ami azért jött létre, hogy ne szavazz rájuk

EP-választásokon való részvétel növelése régóta a blokk célja. „Szavazz Te is! Ne más döntsön helyetted!” – szólt az idei EP-választás tájékoztató kampányának mottója, amely arra biztatta az európaiakat, hogy éljenek választójogukkal.  

A pártokat általában azért hozzák létre, hogy tagjai többnyire választások révén részesüljenek a hatalomból, és döntéshozói pozícióba kerüljenek. Ha pedig nekünk, választóknak tetszik egy politikai ajánlat, azt úgy szoktuk kifejezésre juttatni, hogy rájuk szavazunk. Csehország azonban a bizarr pártok gyűjtőhelye, és náluk van, akinek ez a képlet nem ennyire egyértelmű.

Elindult ugyanis a választáson Nevolte Urza.cz, azaz magyarul a „Ne szavazz Urza.cz” nevű párt, amely éppen arra kérte az embereket, hogy messziről kerüljék el a szavazófülkéket.

A magát anarchokapitalistaként azonosító formáció elutasít minden politikai funkciót, és azt ígérte: összes mandátumról lemond, amelyet az európai vagy nemzeti választásokon kap. A párt láthatóan még a saját szimpatizánsait is összezavarta: 2426 cseh szavazópolgár így is rájuk húzta be az ikszet, ezzel a szavazatok 0,08 százalékát szerezték meg a 2024-es EP-választáson.

Az anarchokapitalizmus egyébként a piaci anarchizmus fő irányzata. Az ideológia követői azt vallják, hogy egy szabad társadalom megszerveződhet a magántulajdonosi piacgazdaság működési elvei szerint, az államot pedig le kell építeni, mert annak mindennemű beavatkozása az emberek életébe káros. Ez a szélsőségesen libertáriánus világkép Argentínát már magával ragadta, ugyanis nemrég ott elnökké választották a Ferenc pápát kommunistának nevező Javier Mileit, aki saját magát is anarchokapitalistának vallja.

A Párt párt

Az EU-ban talán az egyik legsikeresebb protesztpárt-viccpárt a németországi Die PARTEI, magyarul A Párt. 2004-ben alapítottak a Titanic szatirikus magazin szerkesztői, köztük Martin Sonneborn, aki 2014 óta képviseli a pártot az Európai Parlamentben, idén pedig már a harmadik ciklusát kezdheti meg Brüsszelben.

Az Euronews cikke szerint tízéves képviselősége alatt Sonneborn egyetlen jelentést sem írt, noha ez volna a legfontosabb eszköz, amellyel a törvényhozók módosíthatják az uniós jogszabályokat, illetve politikai változásokat követelhetnek. Mint a legtöbb viccpárt, ők is azokat a választókat akarják egybegyűjteni, akik más politikusokban már csalódtak. A saját elmondásuk szerint populista ideológiát valló párt

ígéretei közé tartozik többek között a berlini fal újjáépítése, az ársapkás sör-, illetve kebab, a 2014-es EP-választási programjuk mottója pedig az volt: Igen Európára, Nem Európára!

A Pártra a 2024-es EP-választáson több mint 775 ezren voksoltak Németországban, ezzel a szavazatok 1,95 százalékát szerezték meg. 2019-ben még csak egy képviselőjük volt Brüsszelben, idén már kettőt küldhetnek.  

24 éves, bliccelő, Elon Muskkal ölelkező ciprusi youtuber is bejutott az EP-be

A ciprusi EP-választások nagy meglepetése volt, hogy harmadik helyen végzett egy függetlenként induló 24 éves youtuber. Fidiasz Panajotunak a YouTube-on 2,6 millió követője van, és általában olyan kihívásvideókat csinál, minthogy „Tíz napig ingyen éltem egy repülőtéren”, „Kipróbáltam az öt legveszélyesebb munkát” vagy „Elköltöttem 10 ezer dollárt a világ legolcsóbb országában”. 

Azzal a videójával vált ismerté, amiben 100 hírességet akart megölelni, köztük Elon Muskot. A milliárdossal végül találkozott is, és az ölelkezés sem maradt el. 

A BBC emlékeztet: a legnagyobb botrány amiatt volt körülötte, hogy tavaly Japánban ingyen utazgatott, és végig bliccelt több vonatutat. A youtuber vécékben bujkálva és betegséget színlelve próbálta elkerülni a büntetést, valamint egy ötcsillagos szállodában is meg akarta úszni, hogy fizetnie kelljen a reggeliért. A videót több millióan látták és nagy felháborodást váltott ki, amiért az influenszer később bocsánatot kért.

Cipruson az első helyen az EP-választáson a jobbközép Demokratikus Gyűlés (DISY) végzett 24,7 százalékkal, a kommunista gyökerű Dolgozó Emberek Progresszív Pártja (AKEL) pedig a második lett 21,6 százalékkal. Az említett influenszer saját magáról elnevezett „Fidias” pártja viszont a szavazatok csaknem ötödét (19,3 százalékát) szerezte meg, amivel felállhatott a dobogóra, megelőzve az ultranacionalista Nemzeti Népi Frontot (ELAM) is, ami mindössze 11,2 százalékot kapott. Mindezt úgy, hogy

nincs semmilyen politikai tapasztalata, se befolyásos támogatói, se pártja. Sőt, saját bevallása szerint még csak nem is szavazott korábban soha, és fogalma sincs a politikáról.

Fidiasz januárban jelentette be, hogy elindul az EP-választásokon, mert nem bírja tovább elviselni a brüsszeli „kockák” uralmát. Elmondása szerint nem a győzelem volt a célja, hanem hogy motiválja a fiatalokat a politikában való részvételre. A részvételi arány Cipruson szűk 59 százalék volt a 2019-es választásokon mért 45 százalékhoz képest, az elemzők pedig a növekedést részben neki tulajdonítják.

Sikere, amit a hatékony közösségi médiás kampányának köszönhet, megdöbbenést váltott ki a szigetország komplett politikai osztályánál. Az ABC News beszámolója szerint vannak, akik sajnálják, hogy egy ennyire apolitikus jelöltet választottak meg az emberek, míg mások szerint ez egy válságtünet, és egyre többen ábrándulnak ki az országban a pártokból és a hagyományos értelemben vett politizálásból. Magát Fidiaszt is sokkolták az eredmények, fel sem fogta, hogy tényleg megválasztották.

Ma reggel rájöttem, hogy az Európai Parlament tagja vagyok

– mondta a 24 éves ciprusi influenszer hétfőn a görög médiának, számol be róla a Politico. Így folytatta: „Már elkezdtem a felkészülést, találtam más európai parlamenti képviselőket itt Cipruson, és elkezdtem tanulni néhány dolgot. Ez egy új fejezet az életemben.”

Fidiasz szerint azért szavaztak neki bizalmat az emberek, „mert rájöttek, hogy változnak a dolgok”, emellett hiteles figurának tartották. Hozzátette, nem akar egyetlen európai pártcsaládhoz sem csatlakozni, helyette megpróbálná létrehozni saját politikai csoportját más független jelöltekkel együtt.

Már az autósoknak is van saját pártja

Csehországban a populista ANO, Andrej Babiš volt kormányfő pártja a várakozásoknak megfelelően megnyerte az EP-választást, és a szavazatok 26,14 százalékát szerezte meg. A cseh választások fő kampánytémája a migráció volt, amit a csökkenő bevándorlás dacára sikeriült kihasználniuk a populista erőknek.

A második helyen a Spolu kormánykoalíció 22,27 százalékkal végzett, a dobogó harmadik fokára viszont egy váratlan szereplő állhatott fel. A brüsszeli lap arról ír, hogy a bevándorlás mellett a másik kampánytéma a közúti járművek kipufogógáz-kibocsátását szabályozó Euro 7 rendelet volt, amely bevezetése érzékenyen érintené a helyi járműipart, az ország egyik húzóágazatát. Volt, akinek ezt is sikerült meglovagolnia:

két képviselői helyet szerzett meg ugyanis a parlamenten kívüli Ígéret és az Autósok (Přísaha and Motorists) nevű mozgalom, amely két populista-euroszkeptikus párt szövetségéből jött létre.

A programjuk lényege, hogy megakadályozzák, hogy az EU 2035-től betiltsa a benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. 10 százalékos eredményt értek el az EP-választáson, ezzel a harmadik helyen végeztek a kormánykoalíciós pártok előtt.

Nyitókép: Képviselők szavaznak az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban 2024. február 27-én. Fotó: Ronald Wittek / EPA / MTI