Még Türkmenisztánban és Koszovóban is jobb a nők politikai képviselete, mint Magyarországon

A nők jóléte és a nemzetek jóléte kéz a kézben jár – áll a Georgetown Egyetem és az Oslói Békekutató Intézet (Peace Research Institute Oslo, PRIO) kedden publikált tanulmányában. Ugyancsak kedden hozta nyilvánosságra friss jelentését e tárgykörben A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete. Utóbbi jelentésből rosszabbul jön ki Magyarország, aszerint az EU-tagállamok közül csak Romániában rosszabb a helyzetük. 

A PRIO és a Georgetown University’s Institute for Women, Peace and Security (GIWPS) 2023-as jelentésében 177 országot rangsoroltak annak alapján, hogy milyen lehetőségeket biztosítanak a nőknek, ezen a listán Magyarország a harminckettedik, és több EU-tagállamot is megelőz.

A rangsorhoz használt index (Women Peace and Security, azaz WPS-index) kiszámolásához három szempontot vizsgáltak – befogadás, biztonság és igazságosság –, és 13 különböző mutatót vettek figyelembe, amelyek meghatározzák, hogy egy nő hogyan boldogulhat az adott országban. 

Ezek közé tartozik a nők iskolázottsága, biztonságérzete, parlamenti képviselete, diszkriminációja, a gyermekágyi halandóság és a párkapcsolati erőszak mértéke. 

Az eredményekből általánosságban leszűrhető, hogy a nők helyzete a fejletlen országokban a legrosszabb, a legkedvezőbb pedig az európai, azon belül is az északi országokban, amelyek egytől egyig bekerültek a legjobb tíz közé. A világrangsor első tíz helyezettje a következőképpen néz ki (az adható legmagasabb pontszám az 1, a legrosszabb pedig a nulla volt):

• 1. Dánia 0.932
• 2. Svájc 0.928
• 3. Svédország 0.926
• 4. Finnország 0.924 (holtversenyben)
• 4. Izland 0.924 (holtversenyben)
• 4. Luxemburg 0.924 (holtversenyben)
• 7. Norvégia 0.920
• 8. Ausztria 0.911
• 9. Hollandia 0.908
• 10. Új-Zéland 0.904

Hogyan teljesítenek az EU-s tagállamok?

A világrangsor alapján megnéztük, hogyan nézne ki a kép, ha csak az EU-s tagállamokat vennénk alapul. A lenti, lapozható és kereshető táblázatban megmutatjuk, melyek a legjobb uniós országok nőknek:

Az uniós tagállamok toplistáját a nemek közötti egyenlőségéről híres Dánia vezeti, ahogy a világrangsort is: több mint háromszor magasabb pontszámot kapott, mint a rangsor legalján álló Afganisztán (0,286).

EU-s összehasonlításban a dobogó második helyén Svédország állna, míg a harmadikon holtversenyben Luxemburg és Finnország. Ausztria a negyedik helyre futott be, amivel nyugati szomszédunk a legjobb tíz közé is bekerült a világon, ötödikként pedig Hollandia végzett.

Magyarország azonban a sereghajtók táborát erősíti: az EU 27 tagállama közül a 21. helyet szerezné meg az általunk felállított rangsorban, amit a nők helyzetét vizsgáló index alapján állítottunk össze.

Mindebben bizonyára közrejátszik, hogy saját térségében, amibe Közép-Ázsia is beletartozik, Magyarországon a legrosszabb a nők parlamenti képviselete. Tehát olyan országok előznek meg minket e tekintetben, mint Törökország, Türkmenisztán, Üzbegisztán vagy Koszovó.

 A kutatás alapján elmondható, hogy Szlovákiában, Lengyelországban és Horvátországban is jobban boldogulnak a nők, mint Magyarországon, azonban Romániában, Bulgáriában vagy Szlovéniában kicsivel rosszabb körülmények közt élnek, legalábbis az általunk vizsgált jelentés szerint.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete ugyanis arra jutott, hogy nálunk a második legrosszabb a nők helyzete az unióban, Románia után. 

A KSH adatai szerint havi 100 ezer forinttal többet keresnek a férfiak, mint a nők Magyarországon. Máshol több nőből lesz politikai vezető, és ahol nagyobb szerephez jutnak, ott az állami szolgáltatások minősége javul. A témával a héten foglalkozott az RTL Híradó:

Hol a legrosszabb a nők helyzete?

A jelentés „törékeny államoknak” minősítette a nők számára legkilátástalanabb országokat. A kutatók 34 ilyet neveztek meg, ami a vizsgált országok mintegy 20 százalékát tette ki. Ezekben az országokban átlagosan minden ötödik nőt ért a közelmúltban párkapcsolati erőszak, tízből hatan élnek konfliktus közelében, és a gyermekágyi halandóság több mint kétszerese a globális átlagnak. A riport szerint az afgán nők helyzete a legkatasztrofálisabb az egész világon.

Mint ismert, az Egyesült Államok 2021 augusztusában vonult ki Afganisztánból, a tálibok hatalomátvételének pedig beláthatatlan következményei lettek a nőkre nézve. A tálibok azt a női és emberi jogi haladást is visszafordították, amit az amerikaiak által támogatott kormány ért el az elmúlt két évtizedben, helyzetük így most különösen tragikus.

Az iszlám törvények miatt általános iskolán túl nem részesülhetnek oktatásban az afgán lányok, közterületen csak férfival tartózkodhatnak, el kell takarniuk arcukat, és munkát sem vállalhatnak állami szervezeteknél. 

Az afgán nők helyzetével az RTL Híradója is foglalkozott:

A nők helyzete Afganisztán után a következő országokban a legkilátástalanabb: Jemen, Közép-afrikai Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Dél-Szudán, Burundi, Szíria, a dél-afrikai Eswatini (korábban Szváziföld), Szomália és Irak.

„A világ klímavészhelyzettel, önkényuralmi és antidemokratikus erők felemelkedésével, erőszakos kitelepítésekkel, pusztító fegyveres konfliktusokkal és a koronavírus-világjárvány következményeivel küzd. A nők jóléte és a nemzetek jóléte kéz a kézben jár” – szögezte le a tanulmányban Elena Ortiz, a WPS-index vezető szerzője.

Nyitókép: A megalakuló ötödik Orbán-kormány tagjai aláírják az eskü szövegét a parlamentben 2022. májusban. A képen egy (és fél) nőt rejtettünk el. Fotó: Illyés Tibor/MTI