2026. január 25. 9:30
Egyre több pár dönt úgy a válás vagy különköltözés után, hogy a gyerekek érdekét minden más elé helyezi. Ennek egyik legújabb, és egyre népszerűbb formája a nesting, magyarul gyakran „fészek-modellként” emlegetett megoldás. A lényege egyszerűnek tűnik: a gyerekek maradnak az otthonukban, és nem ők alkalmazkodnak a helyzethez, hanem a szülők.
Mi az a nesting?
A nesting során a közös családi otthon megmarad a gyerekek állandó lakhelyeként. A szülők felváltva élnek ott: amikor „szülői idő” van, az egyik fél beköltözik a lakásba, a másik pedig elmegy egy külön albérletbe, saját új lakásába vagy akár egy közösen fenntartott második ingatlanba. A váltás általában heti vagy kétheti rendszerességgel történik.
Ez gyökeresen eltér a klasszikus válási modelltől, ahol a gyerekek egyik héten az egyik, másik héten a másik szülőnél alszanak, és folyamatosan csomagolnak, alkalmazkodnak, utaznak.
Miért tartják gyerekkímélőnek?
A módszer legnagyobb előnye, hogy stabilitást ad a gyerekeknek egy érzelmileg amúgy is megterhelő időszakban. Nem kell új szobához, új környékhez, új szabályokhoz alkalmazkodniuk, és nem kell „két életet élniük”. Maradhat a megszokott ágy, az iskola közelsége, a barátok, a napi rutin.
Gyermekpszichológusok szerint a válás egyik legnagyobb traumája sokszor nem maga a szülők különválása, hanem az azzal járó bizonytalanság és veszteségérzet. A nesting ezt igyekszik csökkenteni: a gyerekek számára a „fészek” megmarad, miközben a szülők oldják meg egymás között a logisztikát.
Kinek működik igazán?
Bár első hallásra ideális megoldásnak tűnik, a nesting nem mindenkinek való. Leginkább azoknál a szülőknél működik jól, akik:
- képesek civilizált, konfliktusmentes kommunikációra,
- hajlandók kompromisszumokra,
- közösen elfogadott szabályokat tudnak kialakítani (rend, pénzügyek, időbeosztás),
- és anyagilag is megengedhetik maguknak a kétlakiságot.
A modell ugyanis gyakran költségesebb, mint a hagyományos különköltözés: fenntartani egy közös családi otthont és mellette egy vagy két kisebb lakást komoly anyagi terhet jelenthet.
A nehézségek sem elhanyagolhatók
A nesting egyik legnagyobb kihívása, hogy a szülőknek továbbra is megosztott térben kell gondolkodniuk, még akkor is, ha érzelmileg már eltávolodtak egymástól. Ki mikor pakol, mit hagy a hűtőben, hogyan tartja rendben a lakást, ezek a hétköznapi kérdések könnyen új konfliktusforrássá válhatnak.
Emellett sokan számolnak be arról is, hogy a modell megnehezíti az új élet felépítését. Egy új párkapcsolatba például nem mindig fér bele, hogy valaki „fél lábbal” még mindig a volt közös otthonban él.
Átmeneti vagy hosszú távú megoldás?
A nestinget sok család átmeneti megoldásként választja: néhány hónapra vagy egy-két évre, amíg a gyerekek feldolgozzák a változást, vagy amíg a szülők anyagilag és érzelmileg rendezik az új életüket. Mások viszont hosszabb távon is működtetik, ha beválik a rendszer.
Szakértők szerint fontos, hogy a szülők már az elején tisztázzák: meddig szól a megállapodás, és milyen feltételekkel változtatható.
Trend vagy tudatos szülői döntés?
Bár a nestinget gyakran „divatként” emlegetik, valójában inkább egy tudatos szemléletváltásról van szó. Arról, hogy a válás nem feltétlenül jelenti a családi működés teljes felbomlását, csak annak újraszervezését.
A kérdés végső soron nem az, hogy a nesting jobb-e, mint a hagyományos megoldások, hanem az, hogy az adott család számára működőképes-e. Ha igen, akkor valóban lehet egy gyerekközpontúbb, empatikusabb út egy nehéz élethelyzetben.
Nyitókép forrása: Getty Images