2025. június 23. 13:12
Social media nélkül élni? Két hétre letörölni az Instagramot, YouTube-ot, sőt, még a WhatsAppot is? Elsőre radikális ötletnek tűnik – de egyre többen próbálják ki a digitális detoxot, és nem véletlenül. A social media használat mára nemcsak időrabló szokás, hanem – a WHO legfrissebb besorolása szerint – akár viselkedési függőséggé is válhat.
Az ICD-11, vagyis a betegségek nemzetközi osztályozási rendszere már külön nevesíti a „szociális hálózat-használat zavarát” mint valós mentális problémát – ugyanabba a kategóriába sorolva, mint a szerencsejáték-függőséget vagy a túlzott videojáték-használatot.
Amikor a telefon már nem csak eszköz, hanem szükséglet
A bevezetőben említett digitális detox résztvevője minden közösségi alkalmazást törölt, majd két héten keresztül figyelte meg magát – mire és milyen gyakran nyúlt a telefonhoz. Már az első nap világossá vált: a mobil sokkal több, mint egy kommunikációs eszköz. Használjuk ébresztőnek, tömegközlekedési tervezőnek, jegyvásárlásra, irodai beléptetőként, bankoláshoz – és persze, a legtöbb időt elvivő közösségi platformok használatához.
Egy átlagos felnőtt Németországban napi 2,5 órát tölt a telefonja előtt – a 18–19 éves korosztályban ez 4,5 óra is lehet (forrás: Statista, 2024). Bár a képernyőidő önmagában még nem jelent függőséget, egy Forsa-felmérés szerint a veszély jelei egyértelműek: ha valaki ideges lesz, ha nem nézheti meg az üzeneteit, ha szorongáscsillapításként használja a közösségi médiát, vagy emiatt alvászavarral küzd – ott már gond van.
Manapság rengetegen aggódnak amiatt, hogy az okostelefonok negatívan hatnak a fiatalok értelmi-, és információfeldolgozási képességeikre. Forgács Mariann social média szakértő szerint ezen a problémán elsősorban a tudatosság és a mértékletesség tud segíteni:
A dopaminhullám, amit az appok gerjesztenek
Dr. Anni Richter, a Leibniz Intézet neurobiológusa szerint a social media platformok célzottan aktiválják az agy dopaminrendszerét. A pozitív visszajelzések – like-ok, kommentek – azonnali örömérzetet keltenek, ez pedig fenntartja a folyamatos visszatérés igényét. A platformok algoritmusai egyre kifinomultabban célozzák meg az agy jutalmazó központját – miközben a felhasználók figyelme töredezetté, érzelmi egyensúlyuk pedig ingataggá válik.
A detox résztvevője ezt testközelből tapasztalta. A közösségi alkalmazások törlését követő első napokban állandóan a telefon után nyúlt – sokszor céltalanul. Az Instagram-ikon helyett néha csak a naptár vagy az időjárás-alkalmazás nyílt meg. De hamar kiderült, mennyi ideig tartottak ezek az elterelések: percek helyett csak másodpercek, majd már ezek sem.
Meglepő eredményeket hozott egy friss brit kutatás
A 16–21 év közötti fiatalok csaknem fele (47 százalék) szívesebben lenne fiatal egy olyan világban, ahol nincs internet – derül ki a BSI (British Standards Institution) új kutatásából. Bár a digitális tér a mindennapjaik része, egyre többen érzik úgy: a technológia nem teszi boldogabbá őket, sőt, gyakran rontja az önértékelésüket.
- 74 százalék szerint a pandémia óta még több időt töltenek online
- 68 százalék rosszabbul érzi magát, miután közösségi médiát használ
- 42 százalék hazudott már a szüleinek arról, mit csinál a neten
- 40 százalék létrehozott már álprofilt vagy „álca”-fiókot
A kutatás szerint a fiatalok maguk is korlátokat szeretnének:
- 50 százalék támogatna egy esti közösségimédia-kijárási tilalmat
- 27 százalék betiltaná az okostelefonokat az iskolákban
- 79 százalék törvényileg kötelezné a techcégeket a szigorúbb adatvédelemre
A kutatás apropója a 2025-ös ISO Consumer Policy Committee londoni üléséhez kapcsolódik, ahol globális szakértők vitatják meg, miként lehetne jobban védeni a fiatalok mentális egészségét a digitális térben.
Magyar gyerekek online: sok a napi felhasználó, de kevés a problémás eset
A WHO 44 országot vizsgált, köztük Magyarországot is
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint a magyar fiatalok internethasználati szokásai a globális átlagnak megfelelőek, azonban az aktív online jelenlét kiemelkedően magas nálunk.
- A 11–15 éves magyar fiatalok 56 százaléka naponta kommunikál online barátaival vagy ismerőseivel – ez magasabb a világátlagnál
- Jó hír, hogy a „problémás” kategóriába – azaz az internetfüggőség jeleit mutatók közé – csak 7 százalék tartozik, ami a világátlag alatt van
- Az „intenzív” használók (állandó online jelenlét, de még nem problémás) aránya 27 százalék, míg az „inaktív” felhasználók aránya 11százalék
- A lányok főként közösségi médiafelületeken, a fiúk leginkább online játékokon keresztül vannak jelen – de mindkét nem érintett a digitális túlterheltségben
A WHO szerint a fiatalok mentális egészsége és alvásideje is veszélybe kerülhet, ha nem kezelik a problémát. Javaslataik közt szerepel a médiaismereti oktatás erősítése, a szülőkkel folytatott nyílt párbeszéd ösztönzése, valamint a digitális szolgáltatók felelősségre vonása, például a korhatáros szabályozások betartásával.
Párkeresés, saját lakás, önálló egzisztencia – ezek a Z-generációt leginkább foglalkoztató kérdések. A '95 után és 2012 előtt születtek életében megjelent szorongást hívjuk életnegyedi válságnak. Eddig az életközepi válság kifejezés volt az elterjedtebb, de egyre többször hallani szorongó húszasokról, akik saját egzisztenciát szeretnének, de szülői segítség nélkül esélyük sincs rá. A social média sem segíti őket, a világ kinyílásával csak jobban frusztrálódnak, ha látják, mások sikereket értek el az életben. A Z-generációs boldogtalanságról Kocsis Petra pszichológussal beszélgettünk:
Két hét – és érezhető reboot
A Ruhr-Universität Bochum egyik tanulmánya szerint már két hét digitális absztinencia elegendő lehet, hogy az agy jutalmazó rendszere részben „újrakalibrálódjon”. A detox utolsó napjaira csökkent a késztetés a scrollozásra, helyette nőtt a koncentráció, a nyugalom, az éjszakai alvás pedig sokkal pihentetőbbé vált.
Meglepő módon a WhatsApp hiánya sem volt tragikus – sőt: a folyamatos elérhetőségből való kilépés inkább felszabadítóan hatott. A kapcsolattartás személyesebb lett: telefonhívások, rövid SMS-ek – kevésbé gyakori, de mélyebb kommunikáció.
Kell-e örökre törölni mindent?
Nem feltétlenül. A szakértők szerint nem a teljes tiltás, hanem a tudatosság a kulcs. A detox után sokan úgy döntenek: nem telepítik vissza az appokat, vagy csak böngészőből használják őket – így csökken az addiktív mechanizmus ereje. És talán ez a legfontosabb tanulság: ha időnként szünetet tartunk, és tudatosan figyelünk a képernyőidőnkre, már azzal is sokat tehetünk mentális egészségünkért.
Tipp: Próbálj ki egy 3 napos mini detoxot! Töröld a leggyakrabban használt közösségi appokat, és figyeld meg, mikor nyúlsz reflexből a mobil után. A változás már ennyi idő alatt is érzékelhető lesz.
Fotók: Freepik