2025. május 17. 18:00
Tíz évvel ezelőtt még a testpozitivitás volt a menő: plus size modellek, kerekded idomok és valódi testek hódították meg a divatvilágot. Ma viszont mintha visszatekernénk az időt: a „heroin chic” újra divatba jött, és a #skinnytok a TikTok egyik legnépszerűbb trendje. De vajon hogyan és miért tért vissza a soványságkultusz – és milyen hatással van ez a fiatalokra?
Újra divat a vékonyság?
„Nothing tastes as good as skinny feels", azaz „Semmi sem olyan kielégítő, mint soványnak lenni” – hangzott el Kate Moss hírhedt mondata. Moss először egy 2009-es interjúban, a Women's Wear Daily-nek nyilatkozva említette, hogy ez az egyik személyes mottója. A kijelentés azonnal hatalmas vitát kavart, és később a pro-anorexia (az anorexiát népszerűsítő) közösségek is előszeretettel használták.
A mondat felbukkant különféle reklámkampányokban is, és több tudományos elemzés tárgyává vált. Moss később megbánását fejezte ki, amiért ezt a kifejezést használta. A világsajtó előszeretettel kommunikálja, hogy intsünk búcsút a gömbölyded formáknak, ám a New York Times egy friss cikke szerint a nagyon vékony testalkat újra meghatározza a kifutók világát, és a plasztikai sebészetek statisztikái szerint a „baletttest” az egyik legkeresettebb esztétikai cél.
Eközben a TikTokon a #skinnytok címke alatt fiatal lányok osztják meg, hogyan gondolkodnak és élnek „sovány fejjel”. Nem klasszikus fogyókúrákról vagy edzéstervekről van szó, sokkal inkább mentális beállítottságról: „A sovány lányok nem nassolnak lefekvés előtt”, „a titok a mértéktartásban rejlik”, vagy „csak akkor eszem, ha tényleg éhes vagyok, nem unalomból” – szólnak a mantrák…
Digitalizált szépségideál és „mindenki lehet vékony” mítosza
Dr. Elisabeth Lechner a bécsi egyetem kultúrakutatója szerint a visszatérő soványságkultusznak több oka is van.
A közösségi média, a filterek és az AI-alapú avatarok egy egyforma, irreálisan vékony normát sulykolnak. A testünk sosem lehet elég tökéletes, ha a digitális verzióhoz hasonlítjuk
– magyarázza. A másik tényező a gyógyszerpiac: olyan fogyasztószerek, mint az Ozempic vagy Wegovy, azt sugallják, hogy bárki lehet karcsú – csak pénz kérdése.
És ez nemcsak online tűnik fel. Hollywood vörös szőnyegein is egyre több híresség jelenik meg, akik látványosan lefogytak– köztük olyan ikonok is, akiket korábban a teltebb testüket ünnepelték. Ez a trend pedig átszivárog a valóságba is.
A testképzavarok árnyékában
A látszólag ártalmatlan tartalmak komoly következményekkel járhatnak. Németországban például körülbelül 1,2 millió ember küzd evészavarral – a legtöbbjük anorexiás, és 90 százalékuk nő. A betegségek megjelenési kora is egyre korábbra tolódik, és a TikTok generáció különösen veszélyeztetett: a napi 3,5 órányi képernyőidő alatt folyamatosan testhez kötődő tartalmakkal találkoznak, amelyek irreális elvárásokat keltenek.
Magyarországon: riasztó statisztikák
A 15 évesnél idősebb magyar lakosság közel 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott – derül ki a 2019-es önbevallásos adatokból számított testtömegindex (BMI) alapján. Az elhízottak aránya önmagában is eléri a 25 százalékot, ami jelentős, 3 százalékpontos növekedés az öt évvel korábbi felméréshez képest. Európai összevetésben Magyarország Írország és Málta mellett az EU három legelhízottabb nemzete közé tartozik. Ha pedig a túlsúlyosakat és elhízottakat együtt vizsgáljuk, hazánk a negyedik helyen áll.
„A közösségi média hamis világot mutat. Az emberek beállított képeket osztanak meg, módosított testekkel és filterekkel torzított arcokat. A gyerekek és fiatalok viszont azt hiszik, ez a valóság” – figyelmeztet Silja Vocks pszichológus professzor, aki a testképpel és evészavarokkal kapcsolatos kutatásokat végez.
Body positivity: divathullám volt vagy valódi forradalom?
Az elmúlt évek testpozitív mozgalma valóban felforgatta a szépségipart – de vajon mennyire volt tartós ez a változás? Lechner szerint a testpozitivitás sokáig csak látszólagos elfogadást jelentett.
A rendszeres megjelenés a médiában még nem jelentett mély társadalmi változást. A reklámipart továbbra is a profit vezérli – és a karcsúság jobban eladható.
A testpozitivitás eredetileg a ’60-as évek fekete, fat-acceptance mozgalmából nőtt ki, célja a diszkrimináció felszámolása és az egyenlő bánásmód volt. Ma már sokszor csak pasztellszínű Instagram-posztokra korlátozódik, valódi aktivizmus nélkül.
Klausz Melinda közösségimédia-szakértő szerint a fiatalok evészavarának kialakulása szorosan összefügg a social media használatával. Az algoritmusok a felhasználók érdeklődése alapján alakítják a tartalmi kínálatot, ami gyorsan veszélyessé válhat, különösen az eleve sebezhető emberek számára. A szakértő szerint mindezt „szűrőbuborék modellnek” hívják, és a szülő felelőssége, hogy kiiktassa ezt kamasz gyereke életéből:
Mit tehetünk?
A szakértők egyetértenek abban, hogy a médiaértés oktatása kulcsfontosságú lenne az iskolákban, a szülőknek pedig nyitott párbeszédet kellene folytatniuk gyermekeikkel a közösségi média hatásairól. A valódi kapcsolatok és az offline élmények segíthetnek visszanyerni a testhez fűződő egészséges viszonyt.
Lehet, hogy a vékonyság újra trend, de az egészség, az önelfogadás és a valóságos testképek sosem mennek ki a divatból.
Fotók: Getty Images