Csodák történnek a testünkkel, ha egy hétig nem eszünk semmit

Meddig bírja ki az ember evés nélkül?

Számos tényező befolyásolja, hogy táplálkozás nélkül mennyi ideig maradhat életben egy ember. Mindenki másképpen reagál az éhezésre, ez pedig nagyban függ az egyén általános egészségi állapottól, a testsúlytól, a testzsírszázaléktól és a folyadékbeviteltől is. Az emberi test sokkal hamarabb legyengül, ha a táplálék mellett a folyadékot is megvonják tőle, víz nélkül már pár nap is végzetes lehet. A környezet hőmérséklete sem mindegy, hiszen ahol nagyon meleg van, ott az izzadással sok folyadékot veszítünk.

Egy átlagos felnőtt akár két hétig is képes életben maradni élelem nélkül, azonban ez nem jelenti azt, hogy a koplalás ne lenne hatással az egészségi állapotára.  

Egy hétig tartó éhezés során az emberi szervezet már komoly megpróbáltatásokat él át. Ha nem eszünk, akkor egyrészről lassul az anyagcserénk, hogy energiát spóroljunk. A szervezet ezzel párhuzamosan elkezdi kiüríteni a glikogénraktárakat, ami a szénhidrátok raktározott formája. Ha ezek elfogynak, akkor a szervezet áttér a zsírtartalékok felélésére, majd az energiaigényének kielégítése érdekében megkezdi a fehérjék, vagyis az izmok lebontását is. Utóbbi azonban gyengeséghez, fáradtsághoz és a koncentrációs képesség csökkenéséhez vezethet.

Egy hét koplalás, mínusz 5,7 kilogramm

A Nature Metabolism cimű tudományos folyóiratban a napokban publikált tanulmányból kiderül, hogy már háromnapos koplalás is hatással lehet az egészségünkre, és komoly változásokat indíthat be az emberi szervezetben. Az IFLScience cikke szerint a tanulmány szerzői a kutatásukhoz egy tucat egészséges önkéntest toboroztak, akik hét napig nem fogyaszthattak sem szilárd, sem folyékony táplálékot, csak vizet ihattak. A résztvevőket a vizsgálat alatt megfigyelték, majd arról számoltak be, hogy a szervezetük már az első napokban elkezdte égetni a tárolt zsírt az energiapótlás érdekében.

A résztvevők ennek eredményeként átlagosan 5,7 kilogrammot fogytak egy hét alatt, és még azután sem nőtt a testsúlyuk, hogy újra elkezdtek enni.

Meglepő módon a kísérlet első napjaiban nem észleltek jelentős változásokat az önkéntesek fehérjeszintjében, azonban ez a helyzet utána drámaian megváltozott, a kutatók egyaránt feltártak pozitív és negatív hatásokat a táplálékmegvonás alatt. Azt találták, hogy az egyhetes koplalás során egy bizonyos koszorúér-betegséggel összefüggésbe hozható fehérje szintje csökkent a résztvevőknél, amiből arra következtetnek, hogy jótékony hatással lehet a szív egészségére. Azonban a tudósok számos negatív hatást is megfigyeltek a böjtöléssel kapcsolatban, Ilyen volt például XI-as véralvadási faktor növekedése, ami potenciálisan növeli a trombózis kockázatát.

Ennyi mindenre jó a ketogén diéta és az időszakos böjt

Mint arról beszámoltunk, meglepő eredményekre jutott a Semmelweis Egyetem új tanulmányában. A magyar kutatók azt találták, hogy népszerű diéták, például a ketogén étrend vagy az időszakos böjt és a velük járó kalória- és tápanyag-korlátozás, illetve a behatárolt étkezési időtartam gátolhatja a daganatok növekedését és terjedését.

A szervezet a szükséges tápanyagok hiányában nem képes megfelelően működni. A vitaminok, ásványi anyagok és más tápanyagok hiánya számos egészségügyi problémához vezethet, beleértve az immunrendszer gyengülését, a szív- és érrendszeri rendellenességeket, a csontsűrűség csökkenését és a vesefunkció romlását. Bár a szervezet képes lehet túlélni egy hétig étel nélkül, ez komoly egészségügyi kockázatokkal jár és nem ajánlott, kivéve, ha orvosi felügyelet mellett történik. Egy biztos: 

a hosszú távú éhezés komolyan károsíthatja a szervezetet, és akár halálos is lehet.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images