Elválasztották családjától és nyolc napon át éheztették a magyar hatóságok a 19 éves iraki fiatalt, akit arra próbáltak rávenni, hogy adja fel, és „önként távozzék” Szerbiába.

A menedékkérő anyának, valamint öt éves és öt hónapos kisgyerekeinek több mint egy hónapon keresztül nem adtak enni a tranzitzónában.

Facebookon reagált Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra büntette Magyarországot, mert nem hajtotta végre a menekültügyi rendszerrel kapcsolatos legfelsőbb bírósági döntéseket.

Csak gyermekek, betegek és üldözöttek kaphatnak különleges bánásmód szerinti eljárást a határon a menekültügyi törvény szerint. Ezzel a jogszabállyal magyarázta Orbán Balázs öt éve, hogy a hivatali visszaélésért elítélt volt macedón miniszterelnök miért nem egy tranzitzónában, hanem Budapesten nyújthatja be a menedékkérelmét. A Magyar Helsinki Bizottság tudomása szerint egyetlen menekült sem kap olyan különleges elbánást, mint Nikola Gruevszki. A kormány nem árulta el, hány menekült részesült addig különleges bánásmódban, és hogyan vettek részt magyar diplomaták Nikola Gruevszki Budapestre juttatásában.

A turisták sem kapnak enni az államtól – ezzel indokolta Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke 2019-ben, hogy miért nem támogatja Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független képviselők menekültekkel kapcsolatos törvényjavaslatát. Ők azt szerették volna, ha jogszabály mondja ki, annak, aki a határoknál felállított tranzitzónában van, ellátás jár. Kósa Lajos szerint nem éheztetik a menekülteket Magyarországon.

Újabb ítéletek születtek Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán: három perben is elítélték a menedékkérők magyar határon tranzitzónában való fogvatartását.

Abouzar Soltani és kisfia 553 napon töltött törvénytelen fogságban a röszkei tranzitzónában, velük és más menekültekkel is találkozik látogatása második napján a szentatya.

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy jogsértő az 1 és 3 éves gyerekek fogvatartása. A családnak 15 ezer euró kártérítést ítéltek meg.

Majdnem ezer nap után kapta meg a magyar menedékjogi védelmet egy iráni férfi, és 12 éves fia, akik még 2018 decemberében lépték át a magyar határt Röszkénél. Az akkori szabályok értelmében a tranzitzónába kerültek, ahol 550 napig várakoztak. Az édesapa hiába kért menekültstátuszt, kérelmét többször visszautasították. Ügyvédje szerint volt, hogy néhány napig enni sem kapott.

A megváltoztatott menekültügyi eljárás is uniós jogot sért, ezért újabb kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. A kormány májusban zárta be a tranzitzónákat, azóta csak külképviseleteken lehet menedékjogot kérni. A kormány azt írta, vizsgálják az unió kifogásait. A Momentum szerint megint kiderült, mennyire embertelen a magyar menekültügyi rendszer.

December óta szinte senkit sem engednek be a magyar hatóságok a röszkei és a tompai tranzitzónába a Magyar Helsinki Bizottság szerint. Korábban is csak napi két menedékkérő léphetett be. A jogvédő szervezet szerint a szigorítás miatt teljesen reménytelen helyzetbe kerültek a Szerbiában rekedt menekültek, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy tegnap békésen demonstráltak. A kormány nem válaszolt a kérdésünkre, hogy valóban kevesebb menedékkérőt engednek-e a tranzitzónákba.

Törvénymódosítással küzdene az éheztetés és a kiskorúak fogvatartása ellen Szél Bernadett. A független képviselő a tranzitzónában lévők körülményein szeretne javítani. A tervezetet a Helsinki Bizottság dolgozta ki, miután szeptember óta 23 menedékkérőt éheztettek a magyar hatóságok. Előfordult az is, hogy kísérő nélküli kiskorúakat pedig a felnőttekkel zártak össze a tranzitzónákban. A kormány szerint minden a magyar jogszabályoknak megfelelően történik.

Nem engedték be az ENSZ emberi jogi szakértőit a szerb-magyar határon lévő tranzitzónákba, ezért a világszervezet munkatársai megszakították magyarországi látogatásukat. A szakértők olyan helyeket kerestek fel Magyarországon, ahol fogva tartanak embereket, ám a magyar hatóságok szerint a tranzitzónák nem ilyenek, hiszen a menedékkérők Szerbia felé bármikor távozhatnak. Az ENSZ-nél azt állítják, hogy a magyar hatóságok törvénysértően jártak el.

Ha Magyarország menekült és/vagy migráns ügyekben mozdul, arra ma már figyel a világ. Legújabban két fejleményre: ha nem is átütő, de valamennyi média-figyelmet kap, hogy a magyar hatóságok képviselői bántalmazzák a menekülteket a déli határon – ezt Magyarország tagadja. Világszerte beszámolnak viszont a jogi határzár szigorításáról: az országgyűlés elfogadta, hogy mostantól minden egyes menedékkérőt automatikusan őrizetbe vesznek, nem csak azokat, akik átjöttek a kerítésen, hanem azokat is, akiket Magyarország területén bárhol megtalálnak. Az őrizet helye az úgynevezett tranzitzóna a határon, ahol drótkerítéssel körülvett konténerekben kell élniük a menedékkérőknek – illetve bármikor visszamehetnek Szerbiába, mivel Szerbiát Magyarország biztonságos államnak tekinti. A külföldi politikai visszhang vegyes, tekintélyes nemzetközi szervezetek rendre súlyos jogsértésről beszélnek.

Magyarország éjfélkor lezárja a Horvátországgal közös határát. Erről döntött pénteken a nemzetbiztonsági kabinet. Az eljárás ugyanaz lesz, mint egy hónapja a szerb-magyar határon. A menekültek csak a tranzitzónáknál léphetik át a határt, és csak ha regisztrálnak. Az MSZP szerint… Közben még pénteken is folyamatosan érkeztek a menekültek az egyre rosszabb idő ellenére Horvátország felől Magyarországra.

A szegedi mellett ezentúl a pécsi és a zalaegerszegi bíróságok is eljárhatnak a menekülteket érintő büntetőügyekben - így döntött a Parlament. Ezzel újabb feltételt teremtett az Országgyűlés a horvát-magyar zöldhatár lezárásához.

Már több mint 1200-an használták a mosdókat az első tranzitzónában - a helyet szombaton adták át a Keleti pályaudvarnál, hogy az érkező menekültek rendezett körülmények között tisztálkodhassanak.