Elválasztották családjától és nyolc napon át éheztették a magyar hatóságok a 19 éves iraki fiatalt, akit arra próbáltak rávenni, hogy adja fel, és „önként távozzék” Szerbiába.

A menedékkérő anyának, valamint öt éves és öt hónapos kisgyerekeinek több mint egy hónapon keresztül nem adtak enni a tranzitzónában.

Facebookon reagált Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra, hogy az Európai Unió Bírósága 200 millió euróra büntette Magyarországot, mert nem hajtotta végre a menekültügyi rendszerrel kapcsolatos legfelsőbb bírósági döntéseket.

Csak gyermekek, betegek és üldözöttek kaphatnak különleges bánásmód szerinti eljárást a határon a menekültügyi törvény szerint. Ezzel a jogszabállyal magyarázta Orbán Balázs öt éve, hogy a hivatali visszaélésért elítélt volt macedón miniszterelnök miért nem egy tranzitzónában, hanem Budapesten nyújthatja be a menedékkérelmét. A Magyar Helsinki Bizottság tudomása szerint egyetlen menekült sem kap olyan különleges elbánást, mint Nikola Gruevszki. A kormány nem árulta el, hány menekült részesült addig különleges bánásmódban, és hogyan vettek részt magyar diplomaták Nikola Gruevszki Budapestre juttatásában.

A turisták sem kapnak enni az államtól – ezzel indokolta Kósa Lajos, a honvédelmi bizottság fideszes elnöke 2019-ben, hogy miért nem támogatja Szél Bernadett és Szabó Szabolcs független képviselők menekültekkel kapcsolatos törvényjavaslatát. Ők azt szerették volna, ha jogszabály mondja ki, annak, aki a határoknál felállított tranzitzónában van, ellátás jár. Kósa Lajos szerint nem éheztetik a menekülteket Magyarországon.

Újabb ítéletek születtek Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán: három perben is elítélték a menedékkérők magyar határon tranzitzónában való fogvatartását.

Abouzar Soltani és kisfia 553 napon töltött törvénytelen fogságban a röszkei tranzitzónában, velük és más menekültekkel is találkozik látogatása második napján a szentatya.

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy jogsértő az 1 és 3 éves gyerekek fogvatartása. A családnak 15 ezer euró kártérítést ítéltek meg.

Majdnem ezer nap után kapta meg a magyar menedékjogi védelmet egy iráni férfi, és 12 éves fia, akik még 2018 decemberében lépték át a magyar határt Röszkénél. Az akkori szabályok értelmében a tranzitzónába kerültek, ahol 550 napig várakoztak. Az édesapa hiába kért menekültstátuszt, kérelmét többször visszautasították. Ügyvédje szerint volt, hogy néhány napig enni sem kapott.

A megváltoztatott menekültügyi eljárás is uniós jogot sért, ezért újabb kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarországgal szemben. A kormány májusban zárta be a tranzitzónákat, azóta csak külképviseleteken lehet menedékjogot kérni. A kormány azt írta, vizsgálják az unió kifogásait. A Momentum szerint megint kiderült, mennyire embertelen a magyar menekültügyi rendszer.

Olyan volt, mint egy börtön - ezt mondta az RTL Híradónak a tranzitzónáról egy menekült férfi, akit családjával együtt szerda éjszaka engedtek el Röszkéről. Ő és családja több mint egy éve várt arra, hogy elbírálják menedékkérelmüket. A kormány azután döntött a tranzitzónák bezárásáról, hogy az Európai Bíróság jogellenesnek nyilvánította a menekültek fogvatartását.A miniszterelnök az állami rádióban veszélyesnek nevezte a döntést.

December óta szinte senkit sem engednek be a magyar hatóságok a röszkei és a tompai tranzitzónába a Magyar Helsinki Bizottság szerint. Korábban is csak napi két menedékkérő léphetett be. A jogvédő szervezet szerint a szigorítás miatt teljesen reménytelen helyzetbe kerültek a Szerbiában rekedt menekültek, és ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy tegnap békésen demonstráltak. A kormány nem válaszolt a kérdésünkre, hogy valóban kevesebb menedékkérőt engednek-e a tranzitzónákba.

Nem indít vizsgálatot az ombudsman a tranzitzónában történt éheztetések miatt. Székely Lászlóhoz Szél Bernadett független képviselő fordult. A válaszában az ombudsman azt írta, egy korábbi látogatásán mindent rendben talált. Szél Bernadett szerint az ombudsmani vizsgálat lett volna az utolsó esély arra, hogy változzon a helyzet a tranzitzónában.

17 őr kísért el az orvosi vizsgálatra egy terhes nőt az egyik tranzitzónában - egyebek mellett erről számolt be az ENSZ menekültügyi jelentéstevője, miután nyolc napot töltött Magyarországon. Felipe Gonzalez Morales felszólította a kormányt, hogy azonnal függessze fel a bevándorlás miatt elrendelt válsághelyzetet, mert a határra alig érkeznek menekültek. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az intézkedést akkor vizsgálják felül, amikor szeptemberben lejár.

Törvénymódosítással küzdene az éheztetés és a kiskorúak fogvatartása ellen Szél Bernadett. A független képviselő a tranzitzónában lévők körülményein szeretne javítani. A tervezetet a Helsinki Bizottság dolgozta ki, miután szeptember óta 23 menedékkérőt éheztettek a magyar hatóságok. Előfordult az is, hogy kísérő nélküli kiskorúakat pedig a felnőttekkel zártak össze a tranzitzónákban. A kormány szerint minden a magyar jogszabályoknak megfelelően történik.

Egész hétvégén ellátás nélkül hagytak a hatóságok egy cukorbeteg afgán házaspárt a röszkei tranzitzónában - ezt állítja a Magyar Helsinki Bizottság. A civil jogvédő szervezet ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, akik arra utasították a kormányt, hogy biztosítsák a házaspár ellátását.

Két és fél napig nem kapott enni két menekült, miközben a tranzitzónában várakoztak. A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság kötelezte a magyar hatóságokat arra, hogy adjanak élelmet a felnőttkorú menekülteknek is. A Helsinki Bizottság szerint ez már a nyolcadik alkalom volt, hogy a tranzitzónában várakozók éheztek, míg a menekültügyi eljárás végét várták. A belügyminisztérium szerint minden a jogszabályoknak megfelelően történik.  

Nem engedték be az ENSZ emberi jogi szakértőit a szerb-magyar határon lévő tranzitzónákba, ezért a világszervezet munkatársai megszakították magyarországi látogatásukat. A szakértők olyan helyeket kerestek fel Magyarországon, ahol fogva tartanak embereket, ám a magyar hatóságok szerint a tranzitzónák nem ilyenek, hiszen a menedékkérők Szerbia felé bármikor távozhatnak. Az ENSZ-nél azt állítják, hogy a magyar hatóságok törvénysértően jártak el.

Nem jelent őrizetet, hogy ha valaki beadja menedékkérelmét a határon a tranzitzónában, és onnan a bírálat végéig nem jöhet ki - ezt Pintér Sándor belügyminiszter mondta Tompán. Szerinte ugyanis a tranzitzónában mindenki szabad akaratából tartózkodhat. A Magyar Helsinki Bizottság szerint bármit mond a miniszter, a menedékkérőket valójában fogva tartják. A tompai tranzitzónában 250-en férhetnek el, a családokat és a 14 és 18 év közötti gyerekeket is itt tartják menekültkérelmük elbírálásáig.

Ha Magyarország menekült és/vagy migráns ügyekben mozdul, arra ma már figyel a világ. Legújabban két fejleményre: ha nem is átütő, de valamennyi média-figyelmet kap, hogy a magyar hatóságok képviselői bántalmazzák a menekülteket a déli határon – ezt Magyarország tagadja. Világszerte beszámolnak viszont a jogi határzár szigorításáról: az országgyűlés elfogadta, hogy mostantól minden egyes menedékkérőt automatikusan őrizetbe vesznek, nem csak azokat, akik átjöttek a kerítésen, hanem azokat is, akiket Magyarország területén bárhol megtalálnak. Az őrizet helye az úgynevezett tranzitzóna a határon, ahol drótkerítéssel körülvett konténerekben kell élniük a menedékkérőknek – illetve bármikor visszamehetnek Szerbiába, mivel Szerbiát Magyarország biztonságos államnak tekinti. A külföldi politikai visszhang vegyes, tekintélyes nemzetközi szervezetek rendre súlyos jogsértésről beszélnek.

Naponta 50 menekült kérelmének elbírálására tervezték, mégis csak 15-en jutnak be a röszkei tranzitzónába. Csaknem 500-an várnak a magyar-szerb határon, köztük sok gyerekes család is. Gyakran másfél hónap is eltelik a sátortáborban, mire beadhatják menekültkérelmüket. A DK szerint uniós pénzből lehetne a tranzitzónát bővíteni, de a kormány erre nem kért pénzt. Lázár János miniszter ezt tagadja.

Magyarország éjfélkor lezárja a Horvátországgal közös határát. Erről döntött pénteken a nemzetbiztonsági kabinet. Az eljárás ugyanaz lesz, mint egy hónapja a szerb-magyar határon. A menekültek csak a tranzitzónáknál léphetik át a határt, és csak ha regisztrálnak. Az MSZP szerint… Közben még pénteken is folyamatosan érkeztek a menekültek az egyre rosszabb idő ellenére Horvátország felől Magyarországra.

A szegedi mellett ezentúl a pécsi és a zalaegerszegi bíróságok is eljárhatnak a menekülteket érintő büntetőügyekben - így döntött a Parlament. Ezzel újabb feltételt teremtett az Országgyűlés a horvát-magyar zöldhatár lezárásához.

Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés az új, menekültek számára kijelölt terület kialakítását. A Keleti pályaudvarhoz közeli, egykori piacon akár ezer ember is elférhet. A cél, hogy a menekültek ideiglenesen, a továbbutazásuk előtt ott várakozhassanak úgy, hogy tisztálkodni is tudjanak.

Este újra tüntetett menekültek egy csoportja a Keleti pályaudvarnál. Az angol freedom, vagyis szabadság szót, valamint Angela Merkel német kancellár nevét skandálták. Továbbra is azt szeretnék, hogy engedjék őket elutazni, illetve azt, hogy mivel érvényes jegyük ellenére nem szállhattak fel a Németországba tartó vonatra, adják vissza a pénzüket. Közben a menekülteket segítő civil szervezet a Migration Aid azt közölte: még soha ennyien nem voltak a pályaudvar melleti tranzitzónában, ami megtelt, több ezer menekült lehet ott.

A határ mentén felállított táborokba gyűjtené össze a kormány a Magyarországra érkező menekülteket, ahonnan a menekültkérelmük elbírálásáig csak Szerbia felé távozhatnának.

Már több mint 1200-an használták a mosdókat az első tranzitzónában - a helyet szombaton adták át a Keleti pályaudvarnál, hogy az érkező menekültek rendezett körülmények között tisztálkodhassanak.

A Keleti pályaudvar aluljárójában van ivókút, mosdó, zuhanyzó, légkondicionált iroda, raktárhelyiség és fél óránként buszjárat a többi pályaudvarra. Az önkéntesek azt mondják, ez sokat segít nekik. A következő tranzitzóna szerdára készül el a Déli pályaudvarnál.