Éheztették a röszkei határon az afgán családapát, felesége és gyerekei is embertelen körülmények között voltak 7 hónapig

Ötévi működés után 2020 májusában végérvényesen felszámolták a röszkei és tompai tranzitzónákat, és beszüntették a menekülők jogellenes tranzitzónás fogvatartását. Azóta több nemzetközi ítélet is elmarasztalta a magyar államot, mert embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az ott jogellenesen fogva tartott menedékkérőket.

Csütörtökön a Magyar Helsinki Bizottság közleménye alapján egy újabb ilyen ítélet született az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A magyar állam embertelenségének áldozata ezúttal is egy menekülő, kisgyermekes család volt.

A családot hosszas szerbiai várakoztatás után a magyar hatóságok 2018. április 23-án engedték be a röszkei tranzitzónába, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket. 

Az amerikai hadseregnek tolmácsként dolgozó apát a tálibok életveszélyesen fenyegették meg, a család ezért volt kénytelen elmenekülni Afganisztánból.

A családtagok egyéb okból is rendkívül sérülékeny menedékkérőkként érkeztek a tranzitzónába. Az anya és a nagyobbik, hároméves gyermek az őket ért testi és lelki traumák miatt speciális egészségi, pszichoszociális ellátást igénylő állapotban voltak. A kisebbik, akkor egyéves gyermek már a konténerbörtön gyermekek elhelyezésére alkalmatlan körülményei következtében törte el a karját.

A súlyos bántalmazást, traumát átélt családtagok a közel 7 hónapon keresztül tartó fogvatartásuk alatt többszöri kérésük ellenére sem kaptak megfelelő ellátást és elhelyezését a menekültügyi hatóságtól. Történt mindez annak ellenére, hogy  az Emberi Jogok Európai Bírósága két döntésével is kötelezte a magyar államot, miszerint a család sérülékeny helyzetére tekintettel megfelelő körülmények közé kell áthelyezni a családot.

Második alkalommal már azért kellett a strasbourgi bíróság sürgős intézkedését kérni, mert a családot – bár még folyt a menekültügyi eljárás – az addigiaknál is sanyarúbb körülmények közé helyezték át a tranzitzónában: 

a kitoloncolás előtt állók szektorába kerültek, ahol az apát hat napon át éheztették. 

Az éheztetés egészen addig tartott, amíg a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán a strasbourgi bíróság újabb ideiglenes intézkedéssel kötelezte a magyar államot, hogy adjon enni az apának.

Végül így is csak azt követő négy nappal, 2018. november 19-én szabadultak a tranzitzónából, hogy a Fővárosi Törvényszék az édesanya és kisgyermekek különösen sérülékeny helyzetére tekintettel helyt adott az áthelyezési kérelmüknek. Azóta Németországban találtak menedékre.

A strasbourgi bíróság 15 ezer euró kártérítést ítélt meg a családnak, 

mert a súlyos betegséggel küszködő édesanya, a kisgyerekek és az éheztetett családfő hét hónapig tartó tranzitzónai fogvatartása és az apa éheztetése embertelen, megalázó bánásmódnak minősült, illetve jogellenes volt – és ellene Magyarország nem biztosított bírósági jogorvoslatot.

„A strasbourgi bíróság mai döntése igazságot szolgáltat a családnak a jogellenes, emberhez méltatlan körülmények közötti fogvatartásuk miatt. Ezt korábban a magyar bíróságok sajnálatos módon nem tették meg. Sokadikként a hasonló ügyek között ez az ítélet is egyértelmű jelzés a hazai hatóságoknak és bíróságoknak: 

az alapjogoknak, az önkényes fogvatartás tilalmának és az emberhez méltó bánásmódnak, a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényt kell szerezni akkor is, ha amúgy a magyar jogszabályok ezek szisztematikus megsértésére jogosítanak fel 

– értékelte az ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.

Nyitókép: Ujvári Sándor/MTI