Pert nyert a magyar állammal szemben az afgán nő, akit 37 napon keresztül éheztettek a gyerekeivel együtt

Pert nyert a magyar állammal szemben az a menedékkérő anya, aki öt éves és öt hónapos kisgyerekeivel 37 napon keresztül nem kapott enni egy hazai tranzitzónában. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán a Magyar Helsinki Bizottság képviselte őket. A strasbourgi bírák összesen 7500 eurós jóvátétel megfizetésére kötelezték a magyar államot.

Honlapjukon azt írták: a több mint egy hónapos éheztetés során a család életét és egészségét csupán sorstársaik és karitatív szervezetek támogatása óvta meg.

A család történetét így idézték fel: az afgán F. O.-nak keresztény hitre tért a férje, így nem maradhattak hazájukban. Először a férfi és a legnagyobb gyerek menekült el. Ők Németországig jutottak. A terhes asszony követte őt a második gyerekkel. Magyarországon kértek menedéket, de miután megindult a menedékjogi eljárás, elindultak a férj után. Ausztriáig jutottak.

Onnan a hatóságok Bulgáriába utasították ki őket, mondván, ott léptek be az Unió területére. Csakhogy ott esélyük sem volt védelemre, ezért ismét nekiindultak. Szerbiában várták ki, hogy újra magyar területre léphessenek. Ott született meg a harmadik gyerek is.

2017 júliusában engedték be őket a röszkei tranzitzónába. A hazai hatóságok ismételt kérelmezőnek minősítették az asszonyt és az öt éves gyerekét. Ezért a tranzitzónán belül a menekültügyi részlegen helyezték el őket. Eleve 37 napon át tartották fogva őket, aminél hét nappal több, mint amit a törvény gyerekeknél engedélyez, de emellett még éheztették is őket.

A jogellenes tranzitzónás fogvatartás egyik legvisszataszítóbb gyakorlata volt, hogy az idegenrendészeti körleten a felnőttek és az ismételt kérelmezők nem kaptak enni a Bevándorlási és Menekültügyi Hivataltól. F. O. és gyerekei is éheztek. Az asszonynak elapadt a teje, és bár a gyerekekre elvileg nem terjedt ki ez a szörnyű előírás, a baba nem kapott megfelelő tápszert sem. A családot sorstársaik embersége és a karitatív szervezetek ételadományai tartották életben.

Miután kikerültek a tranzitzónából, akkor derült ki, hogy valójában Németország volt az illetékes a menekültkérelmük elbírálásában. Így hivatalosan beutazhattak oda, majd védelmet kaptak. Azóta is ott laknak.

A pokoli megpróbáltatások után a család még 2018 februárjában fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Magyar Helsinki Bizottság segítségével. A strasbourgi bíróság múlt heti ítéletével megállapította a magyar állam jogsértését: senkit sem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. Különösen nem segítségre szoruló anyákat és ártatlan gyerekeket.

Nyitókép: Játszótér a kibővített tompai tranzitzónában 2017. április 6-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor