A görög és a dán trón várományosa elismert történész volt.

Mi járhat egy merénylő fejében? Ezt próbáltuk megfejteni Csunderlik Péter történésszel, aki szerint a merénylőknek három csoportja létezik. A radikálisok valamilyen változást szeretnének hozni, ők általában hősként állítják be magukat, akik áldozatot hoznak a népért. A második csoport, akik épp a változást akarják megakadályozni. A politológus szerint ilyen lehetett Lee Harvey Oswald, John Fitzgerald Kennedy gyilkosa is. A harmadik csoportba tartoznak, akiknek valami mentális problémája van, akik tettükkel csak imponálni akarnak. Ilyen volt például a Ronald Reagan merénylője, Ifjabb John Warnock Hinckley, aki a Taxisofőr című film hatására lőgyakorlatokba kezdett és beleszeretett Jodie Foster színésznőbe.

A közismert történész elmondta a véleményét a Fidesz elmúlt 14 évéről.

Most van a történelem folyamán a legkevesebb erőszak, és soha nem éltek még ilyen kevesen nyomorban.

Rákay Philip alaposan kiosztotta a történészeket és az újságírókat is, majd elmagyarázta, hogy igazából miért jó a Most vagy soha! Természetesen a fekete Kleopátra is szóba került.

Senki sem felelős a szülei tettéért. Az viszont már közügy, ha valaki, aki fontos közhivatalt visel, ellentmondásosan nyilatkozik apja múltjáról. Mi is ezért foglalkozunk a következő történettel. Sulyok Tamás frissen beiktatott államfőről van szó, akinek apjáról nemrég derítette ki Karsai László történész, hogy nem pontosan olyan volt az élete, mint ahogy azt fia, az új köztársasági elnök több interjúban is elmesélte. Sulyok korábban azt hangsúlyozta, hogy apja a kommunizmus áldozata volt, arról azonban soha nem beszélt, hogy a II. világháború alatt a nácikkal szimpatizált.

A történész szerint autokráciában élünk.

Novák Attila történész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tudományos főmunkatársa és a Goldziher Ignác Intézet (Mazsihisz) munkatársa mindössze pár órával a háború kitörése előtt érkezett haza Izraelből. Szinte senki nem érti, hogy tört ki a háború – jegyezte meg az izraeli kultúrát jól ismerő történész. Mit kell tudni a Hamászról, ami „egyszerre ad a rászorulóknak élelmet, és egyszerre fegyverkezik”, és alakult ki Izraelben egy teljes szakma a poszttraumás stressz kezelésére? A videóból ez is kiderül.

Exkluzív interjút adott a Fókusznak a világ egyik legismertebb történész-filozófusa, Yuval Noah Harari, akiért többek között Barack Obama és Mark Zuckerberg is rajong. Amikor a történész megtudta, hogy legújabb, gyerekeknek írt történelemkönyveit csak befóliázva lehet árulni a magyar könyvesboltokban, úgy döntött, interjút szeretne adni az RTL-nek.  A történész elkeseredett a rendelkezés miatt, és a Fókuszon keresztül mondta el, mit gondol a fóliázásról.

Ungváry Krisztián történész szerint a Fidesz pontosan kiméri az ilyen kijelentések súlyát, funkcióját. 

Mitrovits Miklós történész szerint tévesen nevezik a Wagnert magánhadseregnek. A csoport inkább Putyin proxyhadserege: nem az orosz hadsereg avatkozik be a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában, Szíriában, hanem elküldik a wagnereseket. A történész szerint a Wagner vezetője, Jevgenyij Prigozsin jól ismerte az orosz állam működését, de túlgondolta a szerepét. Hogy ki is volt valójában a likvidált Wagner-vezető, arról Mitrovits Miklós történész beszélt a Reggeliben.

A szerző szerint, aki nem ismeri be, hogy Orbán rendkívül tehetséges politikus, nem értheti meg, milyen súlyos helyzetbe kerültünk.

Fleur, a macska úgy döntött, hogy itt a vissza nem térő alkalom a tévés debütáláshoz. 

A Széchenyi-díjas történész hetven évet élt.

Karsai nem vitatja a DK érveit, de nem ért egyet azzal, hogy a jelenlegi Magyarország fasiszta rendszer lenne, ehelyett „Orbán uralma egy korrupt, önkényuralmi kleptokrácia”.

A kormányfő szombaton úgy fogalmazott: a magyarok nem akarnak kevert fajúvá válni.

Ungváry Krisztián rendkívül szerencsétlennek tartja, hogy egy pártpolitikus emlékét rá akarják erőltetni egy teljes közösségre.

Harari szerint az orosz-ukrán háború észszerűtlen és felesleges, de a következményeivel mindannyiunknak szembe kell majd néznünk.

Még van időtök futni az életetekért – ez állt azokban az sms-ekben, amiket ismeretlen számról küldtek ukrán katonáknak a támadás előtt. 

A rendszerváltás után a fényreklámok többsége eltűnt, raktárba, szeméttelepre, pár darab magángyűjteménybe vagy épp múzeumba került. A csemege vagy az antikváriumok baglyos cégére például ma az elektrotechnikai múzeum udvarán látható. De van jónéhány, ami még a budapesti házfalakon maradt. Ezeket szeretnék megmenteni az enyészettől azok a fiatalok, akik konkrét ötleteket is megfogalmaztak a főváros számára.

Ha igaz amit a magyar hobbitörténész állít, akkor bizony át kell írni a történelemkönyveket. Hihetetlen kincseket és egy elfeledett kor maradványait is rejtheti a budapesti panelrengeteg környéke. Zoltán nagyon hisz benne, viszont a régészek egyelőre kevésbé. Ha viszont tényleg találnak valamit, ami bizonyíthatja a királyság létezését, akkor ez sok mindent megváltoztathat.

Hogyan manipulálnak a weboldalak? Tényleg felismerheti a gyengeségeinket és a félelmeinket egy algoritmus? Hogyan képzeljük el, hogy mi lesz velünk, mit tehetünk a saját túlélésünk érdekében, és miért nézzünk tudományos fantasztikus filmeket? A híres történész-filozófus, Yuval Noah Harari három könyvet is írt az emberiséget fenyegető víziókról, és a mai fiatalok jövőjének kérdéseiről.

Yuval Noah Harari valószínűleg elutasítaná, ha valaki intellektuális szupersztárnak hívná, pedig sok helyen így írnak róla. Jelenleg a jeruzsálemi Héber Egyetem Történettudományi Intézetének oktatója, történész, hadtörténész, filozófus. Sokkal komolyabban kellene vennünk a klímaváltozást. Mi veszélyezteti leginkább az emberiség létét, a jövőnket, mekkora az esélye egy esetleges világháborúnak? A híres sztártörténész Yuval Noah Harari Budapesten adott interjút a Fókusznak!

A Fidesz-KDNP kétharmados választási sikeréből nem annyira a győzelem, hanem a kétharmad erősen foglalkoztatja a közvélemény egy részét. Hogy miből, miért, hogyan lett ez a kétharmad? Ungváry Krisztián történész előállt egy cikkel, amelynek címe: „A Fidesz-szavazó védelmében”. Az ellenzéki szavazók nyilvános védelméről nem tudunk. Hátha most. Ungváry Krisztián történész és Péterfy Gergely író voltak Baló György vendégei.

Ha ön elgondolkozik és megpróbálja összehasonlítani, hogy 10 évvel ezelőtt vagy mostanában talál saját magában több félelmet és gyűlöletet – mire jut? Másképpen: gyűlöletkeltés Magyarországon. Nem történelmi előzmények nélkül – de, ha például a kormánykampányokra vagy egyik-másik televíziós csatornára, újságra, weblapra gondol, akkor meglehet, úgy érzi, hogy ebben a formájában és ebben a minőségében alighanem több mint fél évszázada nem vette körül az embert ennyi hivatalos és nyilvános félelem és gyűlölet.

Skót születésű brit történészprofesszor, Cambridgeben diplomázott, Oxfordban tanított, sikerkönyveket írt a huszadik századról, a világháborúkról és a hidegháborúról, európai ügyekben tanácsadója és egyik beszédírója volt az első női brit miniszterelnöknek, a konzervatív Margaret Thatchernek, majd részben Ankarába költözött, ahol azóta is egy elit egyetemen tanít – amúgy rendszeresen jár Magyarországra előadni Norman Stone professzor.

Adott egy majdnem 100 éves, mégis élő, érzelmekkel átszőtt magyar trauma, Trianon. Majdnem mindenkinek van meggyőződéses véleménye róla, de akik legtöbbet tudnak, inkább tovább kérdeznek. Itt és most a tudományos akadémia Lendület II. programjának egyik nyertese, a Trianon 100 kutatócsoport. Válaszokat keresnek, kiadványokat, konferenciákat terveznek, hogy 2020-ra, amikor Trianon 100 éves lesz, jöhessen egy nemzedék, melynek tagjai már nem hisznek titkos záradékokban vagy elvált menye ellen bosszút álló francia miniszterelnökben – egy generáció, amely az előzményeket is megismerve érti és helyén kezeli Trianont.