„A Bibliában van erőszak, vérfertőzés, azt mégsem kell fóliázni” – Yuval Noah Hararit elkeseríti, hogy gyerekeknek írt történelem könyveit csak befóliázva lehet árulni

Olyan rajongói vannak, mint Barack Obama vagy Mark Zuckerberg. A világ legmeghatározóbb egyetemeire hívják előadásokat tartani. Nem szereti, ha bárki intellektuális szupersztárnak nevezi, pedig sokan így írnak Yuval Noah Harariról, aki napjaink talán legjelentősebb és legismertebb, történésze, filozófusa. 

Leghíresebb könyveit 65 nyelvre fordították le és 45 millió példányban keltek el világszerte. Harari 2019- ben jött el Budapestre. Előadást tartott a Közép-európai Egyetemen, és beszélt –  új könyvének megjelenése kapcsán –  az emberiség legégetőbb problémáiról: úgymint a klímaváltozás, a nukleáris fenyegetettség, és a technológiai forradalom következményei.

A négy évvel ezelőtti budapesti látogatásakor az RTL-nek adott interjú:

Harari mindig rendkívül fontosnak tartotta hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a mai fiatalok, már gyerekkortól kezdve megfelelő oktatást kapjanak. 

Képesek legyenek hatékonyan megküzdeni a jövő kihívásaival, megtanuljanak önállóan gondolkodni, és felismerjék, ha manipulálják őket.

Így nem is meglepő, hogy két történelemkönyvet is írt tinédzsereknek. A világ urai sorozatban az első az Így hódítottuk meg a Földet, amely a homo sapiens diadalmentetét mutatja be a gyerekek nyelvén és most jelent meg a második kötet, a Miért nem igazságos a világ? címmel. Mindkét könyv 9-10 éves kortól ajánlott.

Hararit gyerekkönyveivel kapcsolatban is számtalan helyre hívják világszerte, interjúkat ad a legelismertebb televíziós csatornáknak, előadásokat tart gyerekeknek is. Idén nem jött el hozzánk, viszont szokatlan módon ezúttal ő üzent és keresete meg az RTL-t.

Az ok pedig az, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt a két kötetet be kell fóliázni, csak így forgalmazhatók a magyar könyvesboltokban.

„Nagyon elkeseredtem, mert ez a rendelkezés még nehezebbé teszi azt, hogy a gyerekek hozzáférjenek ezekhez a könyvekhez”. 

Azért írtam ezeket a könyveket, hogy megpróbáljak segíteni a gyerekeknek, hogy jobban megértsék magukat, hogy jobban megértsék a világunkat. Én történelemkönyveket írok, hiszen úgy gondolom, a történelem közvetlenül kapcsolódik a mindennapjainkhoz. A történelem segít megérteni, kik vagyunk 

– mondta.

Harari mindkét könyve több száz oldalas, ezekben mindössze néhány mondat szól, meglehetősen szolid stílusban és tartalommal arról, hogy léteznek olyan emberek, akik nem heteroszexuálisak, és vannak olyan családi struktúrák, melyek eltérnek a hagyományostól, és ezt történelmi kontextusba helyezi, történelmi tényekről ír. Úgy gondolja, a tinédzsereknek erről is fontos néhány mondat erejéig beszélni.

Azért fontos téma ez, mert tudni akarnak róla. A legtöbb gyerek foglalkozik a nemi szerepekkel, hogy így fogalmazzak.  Szerelmesek, érzések keringenek bennük, hogy például mit éreznek saját testük iránt. Ez sokkal fontosabb nekik , mint a matematika, a fizika, a történelem vagy bármi más. És mi, felnőttek vagyunk felelősek azért, hogy segítsünk nekik megérteni ezt a tudomány segítségével: azt, hogy mit jelent a gender, mi az a társadalmi nem. És itt nem a szexről van szó, az én könyvemben például nincs szexjelenet. Kapcsolatokról van benne szó, a szerelemről, olyan módon, ami a gyerekeknek megfelelő – hangsúlyozta, majd hozzátette: a Biblia nincs betiltva és nem kell befóliázni a könyvesboltokban, pedig sokkal nehezebben emészthető történeteket tartalmaz.

Nem csak a szeretetről van benne szó. Van benne erőszak, vérfertőzés és a többi. Például Salamon királynak ezer asszonya volt, Jákobnak két felesége van, és szeretői, egyszerre. És az teljesen rendben van, ha gyerekek is olvasnak erről. De arról már tilos, hogy egy fiú beleszeret egy másik fiúba. Ó, hát ez túl bonyolult, de miért? 

– tette fel a kérdést.

Az interjúban Harari beszél még arról is, hogy

• miért tartja károsnak, hogy befóliázzák a gyerekeknek szánt könyveit
• mi a gyerekeknek írt könyveinek a célja
• hogyan alakult át a történelem során a család fogalma
• hogyan hatnak majd az emberi kapcsolatainkra a jövő kihívásai, pl. a mesterséges intelligencia, a robotika vagy a génmanipuláció.