Orbán Viktor két éve még azt mondta: ők mindig közzéteszik, hogy hol van és mit csinál.

A hiba nem az ön készülékében van.

A „Szigorúan titkos!” besorolásúak akár 90 évig is titkosak maradhatnak.

A családtagok két év múlva tudhatják meg, hogy mi történt pontosan a végzetes éjszakán.

Évekre visszamenőleg törölték az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozataiból a családtagok nevét – ezt az Index vette észre. A dokumentumok továbbra is nyilvánosak a parlament honlapján, de a házas- vagy élettársak, illetve a gyermekek nevét fekete vonalak fedik. Az Országgyűlés sajtóirodája ezt egy 2012-es törvénnyel magyarázza. A K-Monitornál azt mondják, így még nehezebb lesz követni a politikusok gyarapodását. 

Az újdonság már ezen a héten aktiválódik.

30 évre titkosítaná a kormány a vízdíjakról szóló számításokat nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva – erről a Népszava írt. A díjak befagyasztásakor a kormány azt ígérte, évente kiszámolják, hogy mennyibe kerül az, hogy a víz eljusson a vizet fogyasztó cégekhez. A szolgáltatók ennyit kérhettek volna tőlük. Ezeket a számításokat azonban nem publikálták, pedig a bíróság szerint ezek nyilvános adatok. A főváros szerint a kormány milliárdos kártérítési pereket úszna meg a titkosítással. A kormányt hiába kerestük.

Nemzetbiztonsági érdekre hivatkoznak, de más van a háttérben.

2032-ben tessék érdeklődni!

Nyilvánosságra hozta a bíróság a Trump-házkutatáson lefoglalt iratok részletes listáját. Több mint száz titkos irat szerepel a leltárban, ráadásként 47 „minősített” feliratú, de üres mappa, amik eredeti tartalmáról egyelőre nem tudni semmit.

Európa legnagyobb tűzijátékát ígérik.

Azt sem tudni, hogy indult-e vizsgálat és van-e felelős.

A DK szerint a bizottságban elhangzottakat joga lenne megismerni minden magyar embernek.

A kiperelt dokumentumok nagy részét kitakarták, de egyszerűen láthatóvá tehetők a titkolni szánt részek. Ezek alapján súlyos hiányosságai voltak az orosz vakcinának.

2050-ig titkosította a kormány a Pegasus-ügyről tartott nemzetbiztonsági bizottsági ülésen elhangzottakat. Így hiába volt határozatképes a testület, és hallgatták meg az illetékes kormánytagokat, az elhangzottakról semmi sem kerülhet nyilvánosságra.

Ha a bíróság előtt nem tudják megindokolni, miért titkosították, úgy nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításának részleteit - így döntött a másodfokon eljáró bíróság. A pert Szél Bernadett független képviselő indította. Az ellenzéki politikus szerint ez nagy előrelépés ahhoz, hogy a közvélemény megtudja, mire költenek el 750 milliárd forint közpénzt. A kormány azt közölte: figyelembe veszik a bíróság döntését.

Nem alkotmányellenes, hogy 30 évre titkosították a paksi bővítés adatait. Az erről szóló törvényt még 2015-ben szavazta meg az országgyűlés kormánypárti többsége, de az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület majdnem hat év után mondta ki, hogy a törvény megfelelő.

Két budapesti rendőr tartott házkutatást a perui nagyköveti rezidencián tavaly márciusban és ők hozták haza az azóta gyermekpornográfia miatt első fokon elítélt volt nagykövetet is. Ezt a Külügyminisztérium közölte az RTL Híradóval. A tárcavezető nem sokkal korábban kérdésünkre egy más témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: semmi titkolnivaló nincs a Kaleta-ügyben. A külügyminiszter szerint amennyit a törvény enged, nyilvánosságra fognak hozni arról a 10 évre titkosított bizottsági ülésről, amelyen a volt diplomata ügyét tárgyalták.

Tíz évre titkosítaná a kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának korszerűsítésével kapcsolatos szerződéseket. Erről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be törvényjavaslatot. Az ellenzék szerint azért, hogy leplezzék a korrupciót. A kormány viszont azt mondja: külgazdasági érdek a titkosítás.

Akár a hármas metró műszaki állapotát is titkosíthatják, ha hatályba lép egy nemrég elfogadott törvénymódosítás. Ez még a köztársasági elnök aláírására vár. A fejlesztési minisztérium szerint nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési okok indokolják, hogy a vasúti járművek állapota titokban maradjon. A szocialisták ezt elfogadhatatlannak tartják, és januárra tüntetést szerveznek a metró mielőbbi felújításáért.

Egy törvénymódosítás szerint 30 évig titokban maradhat, mennyiből és hogyan épül például a miniszterelnök új hivatala, új vasútvonalak, pályaudvarok, repülőterek. A belügyminiszter nemzetbiztonsági okokra hivatkozva tagadná meg a kiemelt jelentőségű beruházások adatainak kiadását. Az MSZP szerint a kormány saját üzleteit akarja eltitkolni. Az adatvédelmi hatóság elnöke azt mondja: nem alkotmányellenes a tervezet.

Terrorveszélyre hivatkozva 30 évre titkosíthatná a vasúti fejlesztések egy részét a kormány, és rendeletben határozhatná meg, merre haladjon a vasúti pálya - tudta meg a 444.hu. Az erről szóló javaslatot a nemzeti fejlesztési miniszter nyújtotta be a parlamentnek. Az LMP-nél azt mondják, a kormány a vasúti óriásberuházások részleteit is eltitkolná, hogy saját embereit juttassa előnyhöz. A tárca szerint a korlátozás csak a vasúti járművekre vonatkozik majd. 

Egy magyar bíróság elnapol egy tárgyalást. Tárgy: a Paks II atomerőmű szerződéseinek nyilvánossága. Történetesen másnap az országgyűlés 30 évre titkosítja ezeket a szerződéseket. Ezzel a jogi út bezárul. Vagy mégsem? – kérdezzük a sokadik Paks-perét indító Szél Bernadettet és Ligeti Miklós szakjogászt.

Az Orbán kormány volt energiaügyi államtitkára sem ért egyet a Paksi szerződések titkosításával. Bencsik János a parlamenti vitában arról beszélt, a közpénzből épülő beruházásnál a magyar társadalomnak joga van hozzáférni bizonyos adatokhoz.