A Legjobb ajánlat felfedezőjét, Kováts Dávidot már kisfiúként elvarázsoltak a műtárgyak: 2009 óta él Londonban, pályafutását a szigetországban kezdte.

Miért fizetünk többet egy aukción a tárgyak valós értékénél? A licitálás pszichológiája feltárja, hogyan győzi le az érzelem a racionalitást.

Czintula Csaba sokkolta A legjobb ajánlat felfedezőit, hiszen Budapest egyik harmadik kerületi lakásában 1045 db Fischer-kerámiát őriz. 

Licitháború és könnyek: 4,5 millióért kelt el a cabrio, miközben műkincsek és különleges tárgyak is előkerültek A legjobb ajánlat negyedik részében.

Eleni Korani művészeti szakértő első kézből tapasztalta meg a Sotheby’s online aukciójának szigorú előszűrését. A 78 milliárd forintért eladott Gustav Klimt-festmény nemcsak történelmet írt, hanem felhúzta a teljes árverés árait is – nem véletlen, hiszen ez lett a világ második legdrágább műalkotása. A licitre kerülő tételek között ott volt Maurizio Cattelan provokatív arany WC-je is, amely 110 kiló színarannyal és még több társadalomkritikával borzolja a kedélyeket. Eleni számára az volt a legmeglepőbb, hogy milyen komoly pénzügyi háttérellenőrzésre volt szükség, hogy részt vehessen az aukción.

Fedezd fel a műkincsrablások izgalmas világát! A Louvre kifosztásától a legrejtélyesebb múzeumi rablásokig: 5 híres eset, amely máig foglalkoztatja a világot.

Október 19-én egy mindössze hétperces, filmbe illő rablás rázta meg a párizsi Louvre-ot – Polgár Árpád szerint ez egyáltalán nem meglepő. A műgyűjtőnek régen saját galériáját is kirabolták, és jól tudja, miért az ékszereket viszik el a tolvajok, nem a festményeket. Árpád most Japánból és Koreából tért haza feleségével, Tündével, ahol gésáknál jártak, szumót néztek és elmerültek az ázsiai kultúra különlegességeiben. Tokió szervezettsége és tisztasága teljesen lenyűgözte őket.

Sulyok Tamás felesége Kaposvárról választott Rippl-Rónai képet a Sándor-palotába, de nem árulták el, mennyibe kerül a kölcsönzés.

Ralph Lauren ikonikus Polo Bear-je bemutatkozik első animációs rövidfilmjében – egy izgalmas műkincs-nyomozás kalandjai várnak rád!

Zizi mama izgatott, hogy lánya Tibi helyett végül másik férfit választ, Pintér bilinccsel fenyegeti a műkincseket hamisító Krisztiánt, Subicz és Szilvike pedig visszatérnek a temetőbe a Drága örökösök következő részében.

Az ügyvédnő dokumentumai között olyan információt talált Zsuzsanna, amiből rájött, hogy mindvégig nála volt az egyik műkincs, amit férje, Szappanos Kálmán lopott el a szerbektől.

A Drága örökösök – A visszatérés következő részében Goran megpróbálja eladni a koronát, amivel csak annyi baj van, hogy a műkincs hamisítvány. Közben a polgármester váratlanul beállít a katasztrófavédelemhez, bár úgy érzi, ő olyan, mint a rezsiszámla: bármikor lehet rá számítani.

Krisztián nem érti, hogy miért temették el Mamszit, ha még mindig életben van, Misi úgy érzi, most végre meggazdagodnak Sanyival, Subicz pedig felvilágosítja Ármándót, hogy mi a fontos az üzletben. Folytatódik a Drága örökösök – A visszatérés az RTL-en.

2005-ben ezen a napon számolt be róla a Híradó: felbecsülhetetlen érték lógott 40 évig egy pécsi család szobájának falán. Az örökséget odaadták egy aukciósháznak, hogy árverezzék el, akkor még nem sejtették, miről van szó. Az eredeti tulajdonosok 2-3 millió forintot akartak a festményért, de kiderült, hogy legalább 65 milliót ér – a szakértő szerint ez az ár a nemzetközi piacot figyelembe véve még alacsonynak is számított. A képet ugyanis nem egy ismeretlen festő, hanem a reneszánsz mester, Tiziano festette.

Mai áron közel hatvanmilliárd forintba kerülnek a festmények, amiket az állványon keresztül vittek el a rablók a világ egyik legnagyobb műkincsrablása során. Az egyik tolvaj, az olasz származású Carmine Palmese negyven évvel a történtek után egy Nápoly melletti kis faluból adott interjút. Elmesélte, mi történt a rablás napján, hogy szerinte ki lehetett a megrendelő, és az is kiderül, hogy vajon megbánta-e a történteket. 

Több mint négy év után vádat emeltek a világ leghíresebb vécécsészéjének elrablása miatt. Bár a mázsás színarany műalkotás egy vagyont ért, a kiállítások látogatói a hagyományos célokra is használhatták. Ám egy éjszaka a falból kibontva vittek el Winston Churchill szülőházából, egy mellékhelyiségből, ahol mindössze két nappal korábban állították ki. Máig nem lehet tudni, mi lett a sorsa a műalkotásnak, a legvalószínűbb, hogy aranyrögökké vált.

Példátlan hazai rekord: Rippl-Rónai József Kalitkás nőjének első változata 180 millió forintról indul.

Éveken át egy müncheni múzeum raktárából lopott festményeket egy ott dolgozó. Később úgy bukott le, hogy feltűnően nagy lábon kezdett élni, például Rolls Royce-t vásárolt magának. Polgár Árpád műkincskereskedő szerint ügyesen csinálta, mert nem a kiállításról lopta el a festményeket, hanem a raktárból, amit csak pár évente lapoznak át, így sokáig nem tűnt fel senkinek, hogy valami hiányzik. Polgár Árpád elmondta: hasonló eset Magyarországon is történt, évtizedekkel ezelőtt az Iparművészetiből loptak a dolgozók. Becslések szerint a múzeumok műkincseinek 15-20 százaléka hamisítvány, árulta el Polgár Árpád, aki bevallotta, őt is többször verték már át, de elmesélte azt is, hogy ki volt a világ legjobb hamisítója, aki még a nácikat is megvezette.

Bábolnán volt eltemetve.

Az oroszok szerint megvédeni akarják, gyakorlatilag azonban ellopják a műkincseket Ukrajnából. Legutóbb Herszont fosztották ki, mostanra kiderült, a város szépművészeti múzeumából minden mozdíthatót elvittek. Az UNESCO úgy véli, a szomszédos országokban fognak felbukkanni a háború során zabrált értékek, így Magyarországon is. Hazánkban az elmúlt években rengeteg pravoszlav ikon került a piacra, és minimum kétséges, hogy mind legális úton került volna forgalomba.

Polgár Árpád műkereskedő-műgyűjtő a Reggeliben mesélte el a Mona Lisa ellopásának legendás történetét, ami után egész Olaszország ünnepelte a nacionalista tolvajt. A festményrablás híressé tette a Mona Lisát, bár nem csak ez az oka, hogy a mai napig milliók rajonganak érte. Árpád azt is elárulta, hogy miért érdemes műkincsekbe fektetni.

Jogtalanul járt el a magyar kormány, amikor ajándékba adta Lengyelországnak II. Zsigmond Ágost lengyel uralkodó 1,5 milliárd forintot érő gyerekpáncélját – állítja a Transparency International Magyarország. A szervezet szerint ezért semmisnek kellene nyilvánítani a szerződést, és vissza kellene kérni a műkincset. Az ügyészségről sorra visszapattannak a beadványok, így várhatóan soha nem derül ki, a bíróság szerint is jogszerűtlenül került-e a műtárgy Lengyelországba.

A 16. századi képre az udinei rendőrség műkincsvédelmi osztálya figyelt fel.

Ilyen drága ajándék ritkán cserél gazdát az országok között, az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint ez a műkincs Magyarországon a legértékesebbek közé tartozott. A szerződés szerint a gesztus hátterében a két állam közötti együttműködés áll, azóta viszont igencsak megromlott viszony. 

Ritka műkincset mutat be az Iparművészeti Múzeum időszaki kiállítása. A különleges alkotás hajszálvékony drágakőlapra készült, mindkét oldalára egy-egy ószövetségi jelenetet festett a 17. századi művész. Az évtizedeikig raktárban porosodó, megrongálódott festményre véletlenül találtak rá a múzeum egyik raktárában, a restaurálás két évig tartott.

Tavaly év végén nyomozók lepték el Lagzi Lajcsi birtokát. Feltúrták a földjét és búvárok merültek a tavába. Manilius Masculus egykori légionárius kétezer éves sírkövét keresték. Úgy tudták a zenésznél rejtették el. Tévedtek. Most 30 kilométerre onnan került elő. Lajcsi kiakadt, és azt mondja jogi lépéseket tesz.

Senki sem kérdezhetett Matolcsy Györgytől a Parlamentben. A jegybank elnöke beszéde után azonnal elhagyta az üléstermet. Matolcsy György a Nemzeti Bank működéséről számolt be a képviselőknek. Szerinte ma ár és pénzügyi stabilitás van Magyarországon, ami a jegybanknak köszönhető, és azt mondta: a közjó szolgálatában költ tízmilliárdokat ingatlanokra és műkincsekre, és támogat százmilliárdokért alapítványokat az MNB.

A Tiziano-nak tulajdonított kép híre hamar elterjedt a gyűjtők körében. Pintér Gyula, aki csak vallásos témájú festményeket gyűjtött addig, 140 millióért megvásárolta a képet. Pedig akkor még egyáltalán nem volt biztos, hogy a kép eredeti. Pintér szerint így is sokan irigykedtek rá, mert kockáztatni mert.