Fókusz

„Nem tudtuk, mit tettünk, mert túl könnyű volt” – interjút adott a férfi, aki kirabolta a Szépművészeti Múzeumot

Barva ÁdámBarva ÁdámNagy AnnaNagy Anna

2024. január 6. 18:59

Mai áron közel hatvanmilliárd forintba kerülnek a festmények, amiket az állványon keresztül vittek el a rablók a világ egyik legnagyobb műkincsrablása során. Az egyik tolvaj, az olasz származású Carmine Palmese negyven évvel a történtek után egy Nápoly melletti kis faluból adott interjút. Elmesélte, mi történt a rablás napján, hogy szerinte ki lehetett a megrendelő, és az is kiderül, hogy vajon megbánta-e a történteket. 

Átlagos szombat éjszakának ígérkezett a műszak szinte pontosan 40 évvel ezelőtt, 1983. november 5-én a Szépművészeti Múzeum biztonsági őreinek. Este nyolc körül körbejárták az épületet, majd visszamentek szolgálati helyükre. Éjfél körül újra elindultak, ekkor azonban már nem volt minden rendben: hét képnek hűlt helyét találták.

A közvéleményt megrendítette az eset, szinte minden országos és helyi lap terjedelmes cikkben számolt be a rablásról, majd később a nyomozás körülményeiről. Eleinte mindössze annyit lehetett tudni, hogy a tettesek a felújítás alatt álló épület állványain mászhattak fel. A képek egy részét kiemelték a keretekből, másik részüket borotvapengével vágták ki. 

Összesen 7 festmény tűnt el: két Raffaello, két Tintoretto és két Tiepolo-kép, valamint egy Giorgione.

Az alkotások világviszonylatban is a legjelentősebbek közé tartoznak, eszmei értékük felbecsülhetetlen. Ha azonban mégis számszerűsíteni kellene: akkoriban nagyjából 1,5 milliárd forintra becsülték a műkincseket, ami mai áron kb. 57 milliárd forintnak felel meg.

A magyar rendőrség történetében azelőtt és azután sem volt példa ilyen volumenű betörésre.

képrablás festmény szépművészeti múzeum
A rablás korabeli újságok címlapján.

A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre, ahol többnapos helyszíni szemle következett: megállapították, hogy ugyan a múzeumban volt biztonsági riasztórendszer, csakhogy a rablás előtt nem sokkal elromlott. A nyomozók tehát rögzítették az ujjlenyomatokat, cipőnyomokat, és lefoglalták az ott talált néhány eszközt, például egy csavarhúzót és köteleket, amelyek feltehetően a tettesektől származtak. 

Megpróbálták forró nyomon elkapni a tetteseket, ezért a hajtóvadászat első hetében gyakorlatilag az összes múzeumi szakember potenciális gyanúsítottá vált. Az ország egyik legismertebb restaurátorát még a rablás éjszakáján kikérdezték. Kezdetben azonban sötétben tapogatóztak a nyomozók; mert mire felkelt a nap, a rablók már messze jártak.

Carmine Palmese gondtalan nyugdíjaséveit tölti egy Nápoly melletti falucskában. Első látásra senki sem gondolná, hogy 40 évvel ezelőtt részt vett a világ egyik legnagyobb műkincsrablásában. 

képrablás festmény szépművészeti múzeum
Carmine Palmese majdnem öt évet ült börtönebn a műkincsrablás miatt.

Palmesét hosszú kutatómunka után találta meg a Fókusz. A filmet eredetileg a műkincsrablás 40. évfordulójára szántuk, itthon azonban senkit sem találtunk, aki szívesen beszélt volna az eseményekről. Ekkor került képbe a betörésről szóló, 2019-es dokumentumfilm, a Budapest-művelet egyik magyar készítője. Az Olaszországban élő Nagy Anna felajánlotta, hogy elkészíti az interjút Palmesével. Az idős férfi felidézte:

„Fogtuk a képeket, betettük őket a kocsiba Morinivel. Morini tudta, hova megy, mert volt egy kapcsolata, én és Giordano nem tudtam. Elvitt minket magával, mert féltünk ott maradni éjszakára, hátha közben észreveszik. Aznap éjfélkor már a jugoszláv határon voltunk. Elmentünk Görögországba, és hazamentünk. Ez minden.

Megérkeztünk Brindisibe, olvastuk reggel az újságokat, és megértettük, mit tettünk. Mert minden újságban első oldalon volt, és az évszázad betöréséről beszéltek. De mi nem is tudtuk, mit tettünk, mert túl könnyű volt 

– emlékezett vissza Palmese.

Palmese egyik szakmája üveges, a betörés előtt volt egy kisvállalkozása. Bár nem teljesen biztos benne, de társai azért hozhatták őt Magyarországra, mert tudta, hogyan kell bánni a képekkel és keretekkel.

Megérkeztünk Budapestre a művelet előtti napon. Elmentünk megnézni a múzeumot. Láttuk. Észrevettük, hogy rosszul őrzött. Miért? Mert volt egy állvány, ami az utcáról kezdődött. Nem volt riasztó, láncok, semmi. Ha egy nemzeti vagy nemzetközi szervezet lett volna ott, az mindent el tudott volna vinni aznap éjjel. Mert nem volt ott senki, magára volt hagyva. Bementél, és mindent elvihettél. Nem akartunk ekkora botrányt, csak ezeket akartuk elvinni, mert akkor is tetszettek, amikor előző nap a múzeumban jártunk.

A teljes riportból, amelyet a fenti videóban érnek el, kiderül:

  • hogyan kerültek Magyarországra olaszok és egyáltalán miért éppen a Szépművészeti Múzeumból raboltak;
  • hogyan bukott le egy szerelmi szál miatt az olasz-magyar banda, és mihez kezdett Palmese a betörés után;
  • miért gondolja úgy Palmese, hogy joguk volt ellopni a festményeket, és miért szeretne visszajönni Magyarországra;
  • mi lett a festmények sorsa;
  • és ki lehetett a rablás megrendelője.

 

#Fókusz#festmény#Videó#rablás#képrablás#szépművészeti múzeum#rtl#carmine palmese#műkincsrablás#műkincs#bűnügy#ma

Címlapról ajánljuk