2025. november 8. 11:05
A Louvre kifosztása ugyan ritka esemény, de nem példátlan. A műkincsrablás a kultúrtörténet árnyoldala: ahol felbecsülhetetlen értékek sorakoznak, ott előbb-utóbb megjelennek azok is, akiknek a szenvedélye a birtoklás – még ha törvénytelen úton is. Most felidézzük a történelem öt leghíresebb múzeumi rablását, amelyek közül több máig megoldatlan rejtély.
1. A Gardner Múzeum kifosztása – Boston, 1990
Március 18-án hajnalban két férfi rendőrnek öltözve csengetett be a bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeum ajtaján. Az őröket azzal az ürüggyel bilincselték meg, hogy "biztonsági vizsgálatot" tartanak, majd több mint másfél órán át zavartalanul fosztogattak.
Rembrandt, Vermeer, Manet és Degas művei tűntek el az éjszaka során – tizenhárom festmény, mintegy 500 millió dollár értékben. A tolvajok valószínűleg nem is tudták, mit visznek el, mert több, még értékesebb alkotást érintetlenül hagytak.
A művek azóta sem kerültek elő. A múzeum falain ma is ott lógnak az üres keretek – néma emlékművei a világ legnagyobb megoldatlan műkincsrablásának.
2. Amikor eltűnt a Mona Lisa – Louvre, 1911
A Mona Lisa mindig is különös vonzerővel bírt. De Leonardo da Vinci mosolygó modellje 1911-ben még nem volt az a világhírű ikon, amivé később vált – egészen addig, amíg el nem lopták
Vincenzo Peruggia, a múzeum egykori alkalmazottja, egyszerűen bezárkózott az épületbe, majd másnap reggel kisétált a festménnyel a ruhája alatt. Két évig senki sem tudta, hol van a kép, míg Peruggia Firenzében meg nem próbálta eladni.
A tolvaj azzal érvelt, hogy a festmény „hazatért Itáliába”, de a bíróság nem osztotta lelkesedését. A Mona Lisa visszakerült a Louvre-ba – és ezzel végleg a világ legismertebb festményévé vált.
3. Fára mászó betörők – a Montreali Szépművészeti Múzeum, 1972
A montreali múzeum történetének legsötétebb éjszakáján három férfi egy közeli fáról mászott le a tetőre, majd a karbantartás miatt kikapcsolt riasztót kihasználva ereszkedett le az épületbe.
Tizennyolc festményt és több kisebb műtárgyat loptak el, köztük egy Rembrandtot, amelynek értékét ma 20 millió dollárra becsülik. A riasztó végül megszólalt, így a zsákmány egy részét hátra kellett hagyniuk, és gyalog menekültek el.
Az ügyet soha nem derítették fel teljesen – a hiányzó tizenhét mű azóta is a műgyűjtők fantáziáját izgatja.
4. Az órák királynője – Jeruzsálem, 1983
A jeruzsálemi L. A. Mayer Múzeum különleges óragyűjteménye volt a célpont, amikor 1983-ban közel kétszáz darabot loptak el, köztük a legendás „Marie Antoinette” órát, amelyet a királyné számára készítettek, és ma is a világ egyik legértékesebb időmérőjének tartanak.
A tettes egyedül dolgozott: teherautóval nekihajtott a hátsó falnak, majd a rácsokat eltávolítva jutott be. A zsákmány értékét több mint 30 millió dollárra becsülték. Csak 2004-ben derült ki, ki követte el – halála után az özvegye próbálta visszajuttatni a rejtekhelyeken tartott órákat.
5. A művészet megszállott tolvaja – Stéphane Breitwieser
A francia Stéphane Breitwieser nem pénzéhes bűnöző volt, hanem megszállott műgyűjtő. 1995 és 2001 között 239 műtárgyat lopott el Európa kisebb múzeumaiból, szinte iparszerű rendszerességgel.
A zsákmányt nem adta el: saját szobájában őrizte, mint egy privát galéria kincseit. Elfogása után kiderült, hogy anyja – fiát védve – mintegy hatvan festményt megsemmisített.
Breitwieser története groteszk és tragikus: a művészet iránti rajongás és a pusztítás keveréke, amely jól mutatja, milyen vékony a határ a szenvedély és az őrület között.
A Louvre-beli mostani betörés tehát csak újabb fejezete a műkincsrablások hosszú történetének. A kulturális örökség védelme sosem volt ennyire aktuális – hiszen ahol a szépség megjelenik, ott a kísértés is megjelenik vele. És miközben a múzeumok falain a múlt nagyságai figyelnek, a tolvajok újra és újra megpróbálják leemelni őket a történelemről.
Nyitókép forrása: Pexels