Az ENSZ riadót fújt, az Ukrajnában elrabolt műkincsek Magyarországon is felbukkanhatnak

Október végén egy reggel az orosz erők lezártak egy utcát Herszon belvárosában, és több tucat katonával körülvettek egy régi épületet. Előtte öt nagy teherautó állt meg. Majd katonai járművek sora érkezett, amelyek orosz ügynököket szállítottak, akik több ajtón keresztül hatoltak be az épületbe. Ez egy gondosan megtervezett, jól szervezett, katonai stílusú támadás volt – a Herszoni Szépművészeti Múzeum ellen. Kiürítés, mielőtt az oroszok elhagyták volna a várost.

A múzeumban több ezer műtárgyat csomagoltak be szállításhoz, majd pakolták fel a járművekre, köztük orosz, ukrán és más európai mesterek remekeit. Úgy pakoltak fel olyan remekműveket, amelyekből nincs több a világon, mintha szemét lenne – mondta a múzeum igazgatója, Alina Dotsenko, aki nemrég tért vissza a városba, és a New York Timesnak számolt be arról, mi történt.

Ha valakinek déja vu-je lenne, nem véletlen. Hasonló szervezettséggel zajlottak a második világháború idején a Sztálin által elrendelt műkincsrablások is, a különbség mindössze annyi, hogy az nyugatabbra történt, és más ideológia mentén követték el a begyűjtéseket. A szovjet diktátor a német támadáskor elpusztult orosz műkincsek pótlására állított fel trófeabrigádokat, akik járták az elfoglalt területeket, és szedték össze a műkincseket egy lista alapján, illetve mindent, amit értékesnek véltek. Mindezeket egy olyan múzeumban akarta kiállítani, amely a világ művészetét mutatta volna be a mai Oroszországban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő diktátor szándékai szerint. Igaz, ebből nem lett semmi.

Putyin egy egészen más eszme mentén raboltatja ki a tavaly februárban kezdődött háborúban a múzeumokat:

kísérletet tesznek arra, hogy Ukrajnát elszakítsák kulturális gyökereitől.

Nemzetközi művészeti szakértők szerint a jelenlegi fosztogatás a legnagyobb kollektív műkincsrablás lehet a nácik (és a szovjetek) második világháborús európai fosztogatásai óta.

Patyomkint és a mosómedvét is

Herszonban az ukrán ügyészek és a múzeumigazgatók szerint az oroszok több mint 15 ezer műtárgyat loptak el. 

• Köztéri bronzszobrokat hurcoltak el parkokból, 
• könyveket emeltek el egy tudományos könyvtárból, 
• bedobozolták Grigorij Patyomkin, Nagy Katalin szeretőjének 200 éves csontjait, 
• és még egy mosómedvét is elloptak az állatkertből.

Vagyis mindent vittek. Mindez nem meglepő, mert már tavasszal, amikor megszálltak több ukrán várost, az orosz begyűjtő alakulatok megjelentek, és összeszedték a legértékesebb műkincseket. Mariupol hatóságai akkor kétezer műtárgy elrablásáról számoltak be, míg Melitopolba a világhírű szkíta aranykincsekért szálltak ki a hivatalos zabrálók.

A kulturális javak fegyveres konfliktus esetén történő védelméről szóló 1954-es hágai egyezmény kimondta, hogy a kulturális javak eltulajdonításának semmilyen formája nem lehetséges – de talán nem meglepő, hogy Putyin nem tartja be a megállapodást.

Az oroszok – amikor kivonultak Herszonból – azzal magyarázták a nagyszabású műkincsrablást, hogy ők voltaképpen elmenekítik a harcok elől a műkincseket, köztéri szobrokat. Kirill Sztremuszov, Herszon Oroszország által beiktatott helyettes adminisztrátora októberben azt magyarázta, hogy amikor a harcok megszűnnek, az emlékművek „minden bizonnyal visszatérnek”, és hogy „mindent megtesznek Herszon város történelmi örökségének megőrzése érdekében”.

A Herszonból megfújt festmények nagy része egyébként a Krímben talált új otthonra. A szimferopoli múzeum igazgatója, Andrej Malguin azt mondta az El País spanyol lapnak, hogy a múzeuma azért tartja meg a gyűjteményt, hogy megvédje a darabokat.

Persze naivitás lenne azt hinni, hogy múzeumokba szánják az összes műkincset, illetve a szervezett rablás mellett az egyedi esetek is ott vannak szép számmal. Nemcsak a mosógépeket és a vécécsészéket viszik a katonák, és küldik őket haza, hanem a műkincseket is, amit találnak.

UNESCO: Riadó!

Az ilyen esetek miatt az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnából elrabolt műkincsek felbukkanhatnak a szomszédos országok műkincspiacán. Nemrég a világszervezet a lengyel kulturális minisztériummal és ukrán illetékesekkel közösen Varsóban tréninget tartott lengyel, magyar, szlovák, román és moldovai résztvevőknek, hogy képesek legyenek felismerni és megakadályozni az oroszok által elrabolt ukrán műtárgyvagyon bejutását a műtárgypiacra.

Az elrabolt tárgyak egy másik része pedig biztosan a kelet-európai feketepiac felé áramlik. Az Artnews szerint az UNESCO igyekszik dokumentálni és nyomon követni a tárgyak sorsát, illetve meg akarja akadályozni kereskedelmüket.

Krista Pikkat, az UNESCO kultúráért és vészhelyzetekért felelős igazgatója Varsóban felszólította a kulturális javak kereskedelmében érintett szakembereket és a nyilvánosságot, hogy tartózkodjanak a műtárgyak beszerzésétől, amennyiben alapos okuk van feltételezni, hogy e javakat ellopták, vagy illegálisan exportálták Ukrajnából. „A közös erőfeszítések ellenére a helyzet nagyon nyugtalanító” – mondta az igazgató.

Az általunk kérdezett – neve elhallgatását kérő – szakértő nem tud róla, hogy Magyarországon felbukkantak volna Ukrajnából származó műkincsek, ugyanakkor azzal kapcsolatban szkeptikus, hogy az UNESCO csupán preventív jelleggel adna ki figyelmeztetéseket, illetve tartana továbbképzést országoknak. 

Azt érdemes tudni, hogy, a hazánkban az elmúlt években rengeteg pravoszlav ikon került a piacra, és minimum kétséges, hogy mind legális úton került volna forgalomba, vagyis már létezik ilyen irányú csempészet. Ha valahol fel is bukkantak volna ukrán műtárgyak, azt egyébként sem vernék nagy dobra a piaci szereplők.

A szakértő szerint az sem mindegy, ki vitte el a múzeumokból a műtárgyakat. Ha a hivatásosok, akiket a Kreml küldött, akkor lehet tudni, hova kerülnek, egy idő után felbukkannak a saját múzeumaikban. A maszek zabrálók lehetnek azok, akik csempészeken keresztül akarják a műtárgyakat elvinni. Persze ott vannak még azok a katonák is, akik magánszemélyek házait fosztották ki. Ha úgy tesznek a műtárgyakkal is, mint az egyéb értékekkel, akkor azokat hazaküldik és az orosz piacon értékesíthetik.

Kerestük emailben az ORFK-t, illetve a NAV-ot is, hogy találkoztak-e már a háború kitörése óta Ukrajnából származó műtárgyakkal.

A rendőrség kérdésünkre azt közölte, hogy határellenőrzés során nem volt ilyen felfedés, az ukrajnai háború kitörése óta a rendőrség nyomozó hatóságai „védett kulturális javakkal visszaélés” és „védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre elkövetett lopás” bűncselekmények miatt eljárást nem kezdeményeztek és nem folytattak. 

A NAV – akikhez a műkincsek behozatalával kapcsolatos eljárások tartoznak – még nem válaszolt.

Nyitókép: A herszoni múzeum kirabolt raktára. Fotó: Getty Images/Kyodo News.