Korrupciós botrányok rázzák meg Ukrajnát, de Zelenszkij és Ukrajna is nyerhet ezzel hosszú távon

Mindenkivel igazságosan kell bánni – Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó szerint ez az a népakarat, aminek most eleget tesz Volodimir Zelenszkij elnök azzal, hogy egy háború közepén átszervezi a kormányát. Az ukrán kabinetet nemrég jelentős korrupciós botrány rázta meg, ami szükségessé tette, hogy az oroszokon kívül a kenőpénzeket elfogadó politikusok ellen is felvegyék a harcot.

Csak kedden tíz vezető tisztviselő mondott le. Köztük volt Zelenszkij egyik fontos tanácsadója, négy miniszter, és öt tartományi kormányzó is, írja a BBC. De pontosan miért kellett, hogy ilyen sokan elhagyják a hivatalukat, és lehet-e még hasonlóra számítani? 

Egyáltalán hogyan fogja befolyásolni Ukrajna nemzetközi megítélését és a honvédelmi erőfeszítéseket az, hogy kiderült: a vezető ukrán tisztviselők közül többen is nyerészkedéssel töltötték a háborús időszakot?

Kik mennek és miért?

Az első távozó Kirilo Timosenko volt, Zelenszkij hivatalának vezetőhelyettese, aki fontos szervezője volt a belpolitikának, és korábban Zelenszkij választási kampányának is egyik kulcsfigurája volt. A háború kitörése óta gyakran szólalt fel az ország szóvivőjeként. Őt azzal vádolták meg tényfeltáró újságírók, hogy számtalan sportkocsit halmozott fel a háború alatt, ugyanakkor tagadta, hogy bármi rosszat csinált volna.

Telegram-posztjában megköszönte Zelenszkijnek, hogy lehetőséget adott neki arra, hogy „jótetteket hajtson végre minden nap és minden percben”.

A védelmi miniszter helyettese, Vjacseszlav Shapovalov is kénytelen volt távozni: őt azzal vádolták meg, hogy nevetségesen magas áron vásárolt élelmiszert az ukrán hadseregnek egy relatíve ismeretlen cégtől. A védelmi minisztérium ezt „technikai hibának” nevezte, és azt közölték, hogy a valóságban nem cserélt gazdát semennyi pénz. Olekszij Reznikov védelmi minisztert szintén kritizálták ugyanezen okból. De távozott még Zaporozsija, illetve Herszon kormányzója is.

Az infrastruktúráért felelős miniszterhelyettest, Vaszil Lozinszkijt pedig szombaton le is tartóztatták, mert a vád szerint elfogadott 350 ezer dollár, tehát nagyjából 125 millió forint kenőpénzt azért, hogy túlárazott áramgenerátorokat vásároljon – egy olyan helyzetben, amikor számos ukrán extrém energiaszegénységben él az oroszok embertelen pusztítása miatt. Lozinszkij tagadta a vádakat.

Európa legkorruptabb országa?

A korrupció nem új jelenség az országban, amely a Transparency International 2021-es jelentésében a 122. helyen állt a 180-ból. 2015-ben a Guardian „Európa legkorruptabb országának” nevezte Ukrajnát. Az Európai Unió is a korrupció elleni harcot szabta meg egy kulcsfeltételként ahhoz, hogy az ország a jövőben csatlakozni tudjon az EU-hoz.

És hogy mit mondott Zelenszkij a helyzetről? Vasárnapi beszédében így fogalmazott az elnök, akit korábban a korrupcióellenességre fókuszáló kampánya után választottak meg: „Nincs visszatérés ahhoz a helyzethez, ami a múltban létezett, amikor számos ember közel furakodott az állami intézményekhez”. Pártjának vezetője pedig figyelmeztetett: a korrupt hivatalnokokra börtön vár. Szerinte, ha nem fogják vissza a gyanús üzleteket, és a szükségtelen bürokráciát „a civilizált módon, akkor ez a háborús törvényeknek megfelelően fog megtörténni”.

A helyzetről az rtl.hu megkérdezte Radnóti András szakértőt, a Millenium Emerging Europe kockázati tanácsadó cég vezető partnerét: ő arról beszélt, hogy Zelenszkij 2019-ben sok mindent beváltott választási ígéreteiből, amikor egy aktív törvényhozási időszakban több reformot is elfogadtak: például a képviselőket kötelezték, hogy mutassák be vagyonnyilatkozatukat az interneten, vagy követhetőbbé tették a közbeszerzéseket. Ám ez a lendület később megtorpant.

Ezután Ukrajnától megszokott módon, hullámzóan álltak hozzá a korrupcióhoz: két lépés előre, egy lépés hátra, egy lépés előre, két lépés hátra.

Felidézte, hogy a kilencvenes évek óta az oligarchák elképesztően beágyazottak a politikában, és elég erősek voltak ahhoz, hogy „foglyul ejtsék” a törvényhozókat, ezért nem lehetett nagyon erős reformeredményeket elérni. Szinte csak akkor születtek korrupcióellenes intézkedések, amikor az IMF ezt várta el az általuk folyósított kölcsönért cserébe. A 2019-es időszak erre az „alapszabályra” volt kivétel.

Ám a háború az elnökön kívül mindenkinek szűkítette a mozgáskörét – még az oligarcháknak is.

A fegyveres konfliktus alatt egyre több hatalom centralizálódott az elnöki irodában, ezenfelül Radnóti szerint már csak hazafiságból sem voltak annyira korruptak az ukránok, mint korábban. A mostani botrányok sem óriásiak ukrán viszonylatban – viszont a korrupcióellenes intézkedések, amiket eredményeznek, azok lehetnek.

Mit mond a Nyugat?

A külföldi reakciók sem maradtak el: az Egyesült Államok azt ígérte, ezentúl közelről vizsgálják majd minden segélycsomag útját, amelyet az országba küldenek el. Az USA külügyminisztériumának szóvivője, Ned Price arról beszélt: eddig nem találtak bizonyítékot arra, hogy a Nyugattól érkező pénzeket nem rendeltetésszerűen használták fel az országban. Az Euronews arról ír: megvan a veszélye annak, hogy ebben a helyzetben a Nyugat nem fogja olyan lelkesen támogatni Ukrajnát, mint eddig.

Radnóti azt mondta: ő nem számít arra, hogy Ukrajna elveszítené a Nyugat támogatását. Ennek szerinte az az egyik oka, hogy az ukrajnai korrupció mértékétől függetlenül most már késő lenne feladni a nagyjából egységes álláspontjukat. „Ők már erre a lóra tettek, ezen nem nagyon lehet változtatni”. Szerinte maximum akkor lenne elképzelhető, hogy meginog a Nyugat ukránpártisága, ha az derülne ki, hogy nyugati fegyverszállítmányokat is tömegesen érint a korrupció: erre viszont a háború kezdete óta semmilyen jel nem utal.

Szerinte az is elképzelhető, hogy Zelenszkij mostani korrupcióellenes hadjárata közvetlenül az amerikaiak kérésére kezdődött – ez az elmélet már az ukrajnai sajtóban is megjelent. Az amerikaik érdeke mindenesetre egybeesik az elnökével, akinek most 

sokkal nagyobb mozgástere van arra, hogy beváltsa választási ígéreteit, és biztosítsa, hogy megfelelően használják fel a külföldi pénzeket, amelyekből jelenleg eltartják az országot.

Az Egyesült Államok vezetőségének jelenleg az az érdeke, hogy otthon is elfogadtassa az ukránoknak nyújtott segélyeket – ezért pedig el akarják kerülni, hogy ezek a pénzek véletlenül is illetéktelen kézbe kerüljenek. Főleg azért, mert várhatóan még a háború után is évekig külföldi forrásokból fog folyni az újjáépítés – akár ezermilliárd dollárra is szükségük lehet. Bridget Brink nagykövet is nemrég azt írta a Telegramon, hogy a „háború utáni Ukrajnában nem lehetnek korrupt elemek”. Radnóti úgy véli, hogy ezzel implicit utalt arra, hogy az USA legalábbis egyetért Zelenszkij mostani lépéseivel és a kormányhivatalnokok kirúgásával.

A Barack Obama és George Bush alatt is dolgozó hírszerző, David Gompert is arról írt nemrég publikált cikkében: Ukrajnának talán sosem volt még olyan jó esélye felvennie a harcot a korrupció ellen, mint most. Ehhez viszont szükség lesz az USA és az EU noszogatására is. Kiemeli: vannak ukránok, akik számára keserű pirula lesz a korrupció elleni harc, „de mivel az segíthet legyőzni egy régi ellenséget, és egy boldogabb jövő felé vezethet, le kell nyelniük”.

Nyitókép: Korrupcióellenes tüntető Kijevben 2020-ban. Fotó: MTI/EPA/Sztepan Franko