Közös nyilatkozatot adtak ki az európai tudományos akadémiák. 

Az új antibiotikumok egy része nemcsak hatástalan lesz hosszú távon, hanem még veszélyessé is válhatnak.

Freund Tamás arra figyelmeztetett: ügyelni kell arra, hogy a legkiválóbb, és ne a középszerű kutatóhelyekkel próbáljunk kapcsolatokat kialakítani.

A film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből.

1371-an szkítának vallották magukat Magyarországon, hamarosan az Országgyűlésben dől el, elismerik-e őket tizennegyedik nemzetiségként. A Magyar Tudományos Akadémia állítja, a szkíták kétezer éve kihaltak.

Társadalmi egyeztetés és tájékoztatás nélkül építi ki Magyarországon a kormány az akkumulátoripart – egyebek mellett ezt állapította meg az MTA Fenntartható Fejlődés Bizottsága által készített állásfoglalás. Nyolc pontba szedték a magyar akkugyártással kapcsolatos legfontosabb megválaszolandó kérdéseket. A kormány az MTA állásfoglalásával kapcsolatban az RTL Híradónak úgy reagált: aki az akkumulátorgyárak ellen küzd, az a környezetvédelem ellen küzd.

Érdekes eredmény született a kutatáson, amely során politikai témákban kérdezték a magyar fiatalokat.

Az akadémia elnöksége állásfoglalást adott ki a közoktatás helyzetéről, az elbocsátott pedagógusok érdekében pedig a köztársasági elnök közbenjárását kérték.

A gond csak az, hogy nem figyelünk rájuk. 

A döntés ellenére minden maradhat a három évvel ezelőtt kialakított struktúrában.

Freund Tamás, az Akadémia elnöke jelentette be a vizsgálóbizottság létrehozását.

Az MTA tagjai indítottak petíciót a „kevert fajú világról” szóló kijelentések miatt.

Ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Akadémia ne egy férfiklub maradjon, jelentősebb változtatásokra van szükség – ezt mondta az RTL Híradónak a szociálpszichológus.

Traski Viktor a kelet-ukrajnai frontról ismertette kutatásait.

Traski Viktor a kelet-ukrajnai frontról ismertette kutatásait.

Összesen 13 nő van a 100 új akadémikus között.

A magyar gyógyszerhatóság azután fordult a rendőrséghez rémhírterjesztés gyanújával, hogy több kutató megkérdőjelezte a Magyarországon koronavírus-fertőzöttek számára felírható gyógyszer hatásosságát.

Volt középiskolájukban népszerűsítik a tudományt a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. Az MTA Alumni programhoz már 1300 tudós csatlakozott. Céljuk, nem csak az, hogy minél több középiskolás válassza a kutatói pályát, hanem, hogy növeljék a tudományba vetett bizalmat, és küzdjenek az áltudományok ellen. A program nyitónapját a veszprémi Lovassy László Gimnáziumban tartották, ahonnan az akadémia elnökének tudományos pályája is indult.

Ezrek életét menthetnék meg a maszkok, miközben az oltási hajlandóság elapadt a Magyar Tudományos Akadémia szerint. Azt írják, ugrásszerűen növelni kellene a koronavírus ellen beoltott emberek számát, különben sokan fognak megbetegedni és meghalni a negyedik hullámban.

A Semmelweis Egyetem egy kicsit komolyabb hely, mint a Magyar Tudományos Akadémia. Így reagált a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely arra, hogy az MTA immunológus főtitkárhelyettese szerint azoknál a beoltottaknál, akiknek a szervezetében a koronavírus-oltás után nem mutatható ki ellenanyag, nem védettek a fertőzés ellen. Pálinkás József, az Új Világ Néppárt miniszterelnök-jelöltje szerint az akadémia bírálata beleillik a kormány kommunikációjába.

Egyre több az ötvenévesnél idősebb tanár, miközben csökken a fiatal pedagógusok száma az MTA legfrissebb kutatása szerint. A közoktatás változásait vizsgáló felmérés a Pedagógusok Szakszervezete szerint igazolja, amiről évek óta beszélnek. A szervezet szerint a pedagógus képzésre jelentkezők alig feléből lesz tanár. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint valóban fontos cél a pedagóguskar fiatalítása.

Nem cáfolta, de nem is erősítette meg az RTL Híradónak Vizi E. Szilveszter akadémikus, hogy ő lehet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője. Ez a szervezet irányíthatja majd a Tudományos Akadémia kutatóintézeteit, amelyeket a tiltakozások ellenére a héten vett el az MTA-tól egy törvénymódosítással a Parlament. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint komoly tudós nem vállalhatja el a posztot.

Német kutatóintézmények vezetői tiltakoznak közös levélben a Magyar Tudományos Akadémia átalakítása ellen. Orbán Viktornak írtak, még a törvényjavaslat keddi szavazása előtt. Egyebek mellett attól tartanak, hogy a kutatóintézetek teljesen a kormány befolyása alá kerülnek. A levelet aláírta annak a két intézetnek a vezetője is, amelyekkel Palkovics László miniszter korábban példálózott az átalakítás mellett. Szerintük ez hamis példa.

Elismerte az MTA számítástechnikával foglalkozó kutatóintézete, hogy szív alakú ággyal és sarokfürdőkáddal rendeztek be egy helyiséget - azt viszont tagadják, hogy szexuális együttlétekhez használták volna. Korábban az egyik kormányközeli bulvárlap azt állította, kéjbarlangot rendeztek be az MTA tudósai. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma szerint a helyiség kialakítása egy ízléstelen tréfa volt, amit ők elfogadhatatlan pénzköltésnek tartanak.    

Az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének kutatói. A kutatás nemzetközileg is ismert lett, miután a világ egyik vezető tudományos folyóirata, a Science közölte.

Az évtized porvihara érte el Európát, emiatt hullott sok helyen saras eső Magyarországon is. Országszerte koszosak lettek az autók, az ablakok, a kerti bútorok. Az Akadémia kutatója szerint ennek az az oka, hogy a napokban több tízmillió tonna sivatagi por jutott a légkörbe, ami egyenesen a Szaharából szállt Európába.

Aki nem követi a tudományos életet, talán nem is érti, mi a tétje a hónapok óta tartó háborúskodásnak a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia között. Nem elvont dolgokról szól a vita, és nem is arról van szó, hogy az akadémián öreg, elefántcsonttoronyban ülő tudósok, kevesek számára érthető és hasznosítható munkát végeznek. Ugyanis nem ez folyik a Széchenyi István által majdnem 200 éve alapított Akadémián. Rédli Balázs fiatal kutatókkal is beszélgetett a háborúskodás tétjéről és a munkájuk hasznáról.

Volt oktatási miniszter az első Orbán-kormányban, később a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, majd a rá épített Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, majd – idén júniusban egyszercsak kipiszkálták: Pálinkás József akadémikus, atomfizikus, egyetemi tanár, aki sok éve konokul, de hiába mondja, hogy Magyarországnak sokkal többet kell költenie tudományra és innovációra.

Magyarország ijesztően keveset költ kutatásra és fejlesztésre, de a magyar tudomány ennek ellenére a térségben kiemelkedően eredményes. Pontosan nem tudható, hogy a nyári adok-kapok után most hol tart az akadémia és a minisztérium közötti huzavona. Az akadémia rendkívüli közgyűlés összehívásában gondolkodik, de, ki tudja, talán kompromisszumkészségét bizonygatandó, főtitkárhelyettese most – úgymond politikai okokból - két előadást is eltanácsolt a magyar tudomány ünnepének központi színpadáról.

Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus. A teljes interjút megnézheti: ITT.

Nagyon sajnálja - ezt mondta a Híradónknak adott exkluzív interjúban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azután, hogy az innovációért felelős miniszter lesöpörte javaslataikat a kutatási pénzek elosztásáról. Lovász László szerint a kutatást nem szabad politikai céloknak alárendelni, és a parlament döntése után is ki kell állni a kutatás függetlensége mellett. A miniszter a Magyar Hírlap mai számában jelentette be, hogy az Akadémia által tett alternatív javaslatokat a kormány nem fogadja el.  

Váratlanul érte a kormány terve a Széchenyi-díjas pszichológus-nyelvészt. Pléh Csaba, szerint a kabinet ezzel egy több mint 20 éves megállapodást rúg fel. Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus.

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE Adott a valóban tisztelt Magyar Tudományos Akadémia. Hogyan létezhet, hogy szabály írja elő, hogy az MTA 354 tagjából legfeljebb 200 lehet 70 évesnél fiatalabb? Talán ez az oka annak, hogy a tagok átlagos életkora 74 év. Vagy még inkább hogyan létezhet, hogy a 354 akadémikusból csak 24 nő?

Világklasszis matematikusból lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lovász László. Kihívásai: a dráguló nemzetközi versenyben a magyar tehetségek helytállnak, de ez nem ellensúlyozza azt, hogy bérekben, kutatási pénzekben és technikában masszív növekedésre van szükség. És vannak rejtett tartalékok: az akadémikusok között továbbra is lehangolóan kevés a nő és a fiatal is.  

Világklasszis matematikusból lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lovász László. Kihívásai: a dráguló nemzetközi versenyben a magyar tehetségek helytállnak, de ez nem ellensúlyozza azt, hogy bérekben, kutatási pénzekben és technikában masszív növekedésre van szükség. És vannak rejtett tartalékok: az akadémikusok között továbbra is lehangolóan kevés a nő és a fiatal is.

Hasznosak lennének a menekültek a munkaerő-piacon, ha Magyarországon akarnának maradni - ez derül ki a Magyar Tudományos Akadémia tanulmányából. A kutatás szerint ugyanis bizonyos szakmákban nagy a munkaerőhiány.

Néhány órája nyilvános egy 85 oldalas összegző tanulmány, amely a Belügyminisztérium megrendelésére a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportjának tanulmányaiból készült. A szerzők valamennyien elismert kutatók. Javaslatokat sorolnak a kormánynak szakpolitikai teendőkre annak érdekében, hogy Magyarország, ha úgy adódik, és úgy kívánja, értelmesen élhessen a bevándorlásból adódó lehetőségekkel.

A következő években nem enyhül az Európára nehezedő menekülthullám – állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia 30 tudós közreműködésével csütörtökön bemutatott tanulmánya. Aki Magyarországon marad, azt integrálni kell, oktatás és munka, tehát a kormánynak is van tennivalója. Két szerzőt kérdezünk.

Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra - állítja egy német szaklap, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat. Krausz Ferenc az MTA külső tagja és egy németországi Kvantumfizikai Intézet igazgatója. Szakterülete segítségével az atomok mozgása is láthatóvá válhat, ami a gyógyszerfejlesztésben is jelentős lépéseket hozhat. A magyar tudós bár örül, hogy esélyesnek tartják a díjra, szerinte vannak, akik érdemesebbek erre a kitüntetésre.

Egyedülálló tolmácsgépet fejlesztettek ki siketek számára a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatói. A találmány egy speciális érzékelőkkel felszerelt kesztyű, aminek mozdulatait egy okostelefon szöveggé alakítja és felolvassa.