Kétezer éve kihaltak, mégis nemzetiségként ismerhetik el a szkítákat Magyarországon

Összegyűlt ezer, magát szkítának valló magyar választó érvényes aláírása, így hamarosan az Országgyűlés dönt arról, hogy elismerjék-e őket honos kisebbségnek, amely akár a nemzetiségi választáson is indulhatna. Már csak annyi a gond, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása szerint a szkíták kétezer éve nem léteznek – írja a hvg.hu.

Mint arról mi is beszámoltunk, a Gődény Györgyhöz közel álló Pócs Alfréd kezdeményezésére júliusban aláírásgyűjtés indult, hogy nemzetiségnek ismerjék el Magyarországon a szkítákat. Pócs nevét az ország a koronavírus-járvány idején ismerte meg, amikor áltudományos, oltásellenes, vírustagadó nézeteket hirdetett széles körben, hasonlóan Gödényhez.

A hvg.hu szerint az Országgyűlésnek muszáj a témával foglalkoznia, mivel november 29-én a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke, Sasvári Róbert országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be „Kezdeményezés a szkíták honos népcsoporttá nyilvánításáról” címmel, miután összegyűlt ezer hiteles aláírás.

Pócs Alfréd egészen pontosan 1371 darab aláírást gyűjtött, vagyis ennyien vallották magukat szkítának.

Ám ez még nem jelent automatikus elismerést: a döntő szót a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása ismeretében az Országgyűlés mondja ki. A kisebbségi törvény elfogadása óta változatlan: tizenhárom nemzetiséget sorol fel, ez bővülhet most eggyel. Freund Tamás MTA-elnök állásfoglalásában ugyanakkor az áll:

nem állnak fenn sem a fizikai, sem pedig a törvényi feltételei annak, hogy a több mint két évezrede a történelem színpadáról eltűnt szkítákat (…) ma is élő, saját hagyományait és nyelvét őrző honos nemzetiségként lehessen elismerni Magyarországon.

Nyitókép: Arany lószerszám részlete az Emberek aranyban - szkíta fejedelmi sírok leletei a sztyeppe piramisaiból című időszaki tárlaton a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban 2015. január 22-én. Rosta Tibor / MTI Fotó