A Kínai Fejlesztési Banktól, a Kínai Eximbanktól, valamint a Bank of China magyar ágától tavasszal felvett csaknem 400 milliárd forintnyi devizahitel teljes összegét április 19-én le is hívta az állam.

Elválasztották családjától és nyolc napon át éheztették a magyar hatóságok a 19 éves iraki fiatalt, akit arra próbáltak rávenni, hogy adja fel, és „önként távozzék” Szerbiába.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette: visszaszereztük, újra magyar kézben a reptér. A kormány 3,1 milliárd eurót fizetett érte. 

Juhász Péter, az V. kerület ellenzéki jelöltje szerint a szennylapok hazugságokat állítanak róla.

Nagy Márton beruházások elhalasztásáról beszélt emiatt.

A magyar költségvetés 4593 milliárd forintos hiánnyal zárta a tavalyi esztendőt.

A NER egyik óriási magán-sikertörténete volt, amikor a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus megvette az államtól a Mátrai Erőmű 73 százalékát 5,9 milliárd forintért 2017 végén, majd az állam nem sokkal később jelentős felárral visszavásárolta azt, hogy a tervek szerint 2-300 milliárd forintból környezetkímélőbbé tegye az erőművet. A tulajdonosok az opusos időkben tetemes osztalékot vettek ki az időközben veszteségessé váló cégből, az állam pedig bő két év után a vételár csaknem háromszorosáért vásárolta vissza a Mészáros-féle cég részesedését – mint utóbb kiderült, 17,44 milliárd forintért. A visszavásárlásról ma négy éve tett bejelentést a kormány. 

309 milliárd forintot fizet be november végéig az állami költségvetésbe az MVM Zrt. A lépés mögött a kormány reptérvásárlási terve és a költségvetési hiány lefaragása állhat.

A magyar állam 69 milliárd forintot keresett az ügyleten.

Szerinte pofátlanság, hogy közben épp azzal riogat a kormánypropaganda, hogy ő akarja elzárni a vizet bizonyos településeken.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy jogsértő volt Szerbiába toloncolni egy héttagú jemeni és egy háromfős afganisztáni családot, miután menedékjogot kértek.  

Újabb ítéletek születtek Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán: három perben is elítélték a menedékkérők magyar határon tranzitzónában való fogvatartását.

24 órás ápolásra szorul, így az édesanyja anyagilag nem tud segíteni a rokkantnyugdíjból élő lányán.

A 4iG-vel cserélt részvényt a Corvinus Zrt., így szerzett az állam közvetett kisebbségi tulajdonrészt a telekommunikációs cégben.

Az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy szinte teljesen közpénzből fizetik ki az üzletet, majd a cég többsége nem is az államé lesz.

Nick Read, a Vodafone Group elnök-vezérigazgatója szerint az egyesült vállalat erősíti a versenyt, és jobban hozzáfér majd a beruházásokhoz.

Még drágább lehet a rezsicsökkentés.

Nem indult nyomozás a kormány lélegeztetőgép-beszerzései miatt. Az állam a koronavírus első hullámában 300 milliárd forintot költött 16 ezer lélegeztetőgépre, ez a DK-s Vadai Ágnes szerint is gyanúsan drága volt. A legfőbb ügyészhez fordult, aki a rendőrséghez továbbította kérdéseit. A nyomozóhatóság viszont úgy látta, nem történt bűncselekmény.

Béla sok évvel ezelőtt nagyon nehéz munkát választott: testőrnek szegődött Afganisztánban. Az utolsó munkájára készült 2014-ben, amikor baleset érte, egy 300 kiló robbanóanyaggal megrakott kisbusz robbant fel a közelében. A terrortámadást túlélte, de nyaktól lefelé lebénult. Hazahozták, és a család rokkantsági ellátást igényelt, majd, miután Béla később meghalt, özvegyi nyugdíjat és a fiuk után árvasági ellátást is. Szerintük kamatokkal együtt összesen majdnem 70 millió forint jár nekik az államtól, de eddig egy fillért sem kaptak.

Otthonápolás, az érintetteken kívül talán nem sokan tudják elképzelni, hogy pontosan mivel is jár ez a munka, amiért havonta 52 ezer forintot fizet az állam. Megmutatjuk.