Hátborzongató vagy segítség a gyász feldolgozásában? Torzul a valóság? Keleti Arthur, kibertitok-jövőkutató szerint, van rá esély, hogy a jövőben teljesen elhagyjuk a valóságunkat a mesterséges intelligencia miatt, bár izgalmakat is tartogat ez a fajta technikai fejlődés, melynek köszönhetően például történelmi személyekkel is tudunk csevegni a jövőben. Anno a mobiltelefonok is átírták a valóságunkat, az érzékelésünket, a szakember szerint nem félni kell ettől a változástól, hanem megtanulni, hasznosan, de biztonságosan használni.

Az utazás elsődleges célja, hogy magunk mögött hagyjuk a napi rutint, és friss élményekkel gazdagodjuk. Dr. Bohács Krisztina, a kognitív képességek fejlesztésével foglalkozó intelligenciakutató, a GEM tanulási központ szakmai vezetője arra ad tippeket, hogyan varázsoljuk valóban boldogabbá, pihentetőbbé a hosszabb-rövidebb szabadságot.

Egy több mint 500 éves rejtélyre derült fény és egy kutató megtalálta hol készülhetett a Mona Lisa. Leonardo da Vinci alkotását minden idők egyik legrejtélyesebb festményének tartják és a művészettörténészek évtizedek óta vitatkoznak arról, hogy milyen tájat ábrázolhat a kép. Egy olasz reneszánsz kutató most megoldotta a dilemmát. Azt mondja, a festmény a Comói-tó partján fekvő kisvárosban, Leccóban készült. Hogy mivel igazolja állítását, kiderül a videóból.

Finnország nagy ereje az önreflexióban van – mondta a Reggeliben Fenyvesi Kristóf egyetemi kutató, a Finn Oktatáskutató Intézet munkatársa. A friss, 2022-es OECD-mérés nemrég megjelent eredményei szerint bizonyos területeken csökkent a finn oktatás színvonala. A kutató azonban óva intene mindenkit attól, hogy ennek alapján leírja az ország oktatási rendszerét. Szerinte az eredmények romlása egyfajta vészcsengő, és reméli, ahogy korábban is, most is elindul majd a finnek között egy társadalmi egyeztetés a kérdésben. A friss adatok alapján több olyan elemben is rontottak, amiben Finnország hagyományosan erős volt – mik ezek és hol tart a finn oktatás az európai átlaghoz képest? Kiderül a videóból.

Az mRNS kifejlesztése gyógyításhoz című előadásában kitért a szegedi egyetemi éveire is Karikó Katalin a stockholmi előadásán.

Szilva Attila szerint remek, hogy két magyar is Nobel-díjat kapott, de érdemes megnézni, hogy milyen helyzetben van a magyar oktatás.

Ian Wilmut, a korszakalkotó kutatás vezetője 79 éves volt.

Akár 10 napig is tarthat, amíg kihozzák a törökországi barlangban rekedt amerikai kutatót. A 40 éves férfi egy hete lett rosszul több mint 1000 méter mélyen, eddig egy magyar orvos ápolta. Magyar barlangi mentők több mint 20 tagú csoportja segít a helyszínen. A nemzetközi mentőcsapat hamarosan megkezdi a bajba került barlangász felszínre szállítását.

A mentőegységek célja az, hogy kedden vagy szerdán már kint legyen az amerikai férfi.

A légi mentés nem volt lehetséges, a kutató állapota súlyosbodik.

A fiatalok esetében sokszor felborulnak a korábban megismert lineáris életutak – nem egymás után jönnek az egyetem, munka és a karrierépítés lépcsőfokai. Vannak olyan 20 évesek, akik még a szüleikkel élnek ugyan, de milliós vállalkozásuk van. Trunk Tamás, Z generáció kutató és egyben fiatal vállalkozó volt a Reggeli vendége, ahol nem csak a Z generáció szemszögéből mutatta be a munka világát. Szerinte az idősebbek alapvetően nyitottak, de sokszor szkeptikusak a fiatalokkal szemben. A generációs konfliktusok azonban nem mindenhol kerülnek előtérbe, vannak ugyanis olyan üzletágak, ahol már a Z generáció tagjai tárgyalnak egymással.

Az orosz „kutató” előtte több órányi agyműtétekről szóló videót nézett meg a neten.

A videón látszik, hogy Matty Jordan egy kicsit sem lepődik meg.

Három amerikai kutató nyerte el a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elismerését.

Nem tudományos munkát végeznek, hanem démoni entitásokkal kommunikálnak.

A kezdeti pánikhangulat és menekültek melletti tömeges szolidaritás már a múlté, mostanra alig éri el a legtöbbek ingerküszöbét a szomszédban zajló háború. Aggódunk esetleg az ukrajnai háború gazdaságunkra gyakorolt hatásai miatt, de a civil halottak látványa és az ártatlan emberek szenvedése már sokakat nem hat meg, sőt a saját testi épségünket sem féltjük már úgy, mint a háború legelején. Mindez azonban nagyon is érthető. Szakértőket kérdeztünk a jelenség magyarázatáról.

Szerinte a magyar társadalom „nagyon nem elfogadó” idegen kultúrák, vallások, emberek iránt. 

40-50 éve senki sem kérdőjelezte meg az oltásokat, azok most is hatékonyak, ahogy a koronavírus elleni vakcinák is – ezt válaszolta Karikó Katalin az RTL Híradó kérdésére, hogy mivel érvelne az oltások mellett. 

Külföldi kutatók segítették megfejteni a rejtélyes tojás titkát, ám az idegen nyelvek túlságosan is összezavarták a villalakókat...

Egy kelet-magyarországi reprezentatív mintában kimutatták az elsőként Nagy-Britanniában megjelent koronavírus mutációt, ami az eddigi változatnál gyorsabban terjed. Kemenesi Gábor szerint ez lehet nagyjából az országos átlag is.

Optimistán, de óvatosan fogadta a tudományos társadalom a bejelentést, amely szerint az egyik koronavírus elleni vakcina hatásos. A szakemberek szerint még hosszú ideig tart, mire a szert emberek százmillióinak beadhatják. Közben egy Kínában már alkalmazott oltás tesztelését Brazíliában leállították, mert súlyos mellékhatásokat tapasztaltak.

Etikus hacker, adattudós, mérnök, matematikus vagy asztrofizikus: szakmák, amelyek képviselőit általában férfiként képzeljük el. Vendégünk a stúdióban két hölgy, akik kiválóan teljesítenek egy olyan szakmákban, amit sokak szerint főleg férfiak végeznek.

Ari Csilla sosem gondolta volna, hogy a Semmelweis Egyetemről egészen a NASA-ig juthat. Több mint 10 éve él Floridában, saját laboratóriumában pedig arra keresi a választ, hogy hogyan lehet megelőzni vagy javítani a búvárkodás során felmerülő idegrendszeri problémákat. Így került a NASA csapatához. A magyar nő egyike azoknak a szerencséseknek, aki részt vesz a Hold-misszió űrhajósok felkészítésében. A felkészülésről kaptunk fotókat Csillától, amiket ide kattintva nézhet meg.

Az évtized porvihara érte el Európát, emiatt hullott sok helyen saras eső Magyarországon is. Országszerte koszosak lettek az autók, az ablakok, a kerti bútorok. Az Akadémia kutatója szerint ennek az az oka, hogy a napokban több tízmillió tonna sivatagi por jutott a légkörbe, ami egyenesen a Szaharából szállt Európába.

82 évesen is a világot járja a brit Jane Goodall, az emberhez közeli csimpánzok szakértője, aki sok mindent megfigyelt az állatokról, amit a tudósok nem. Világhírű állatvédő és környezettudós, aki szerint mindenki tehet a Föld jövőjéért. Évtizedeket töltött Afrikában, utóbb intézetet alapított, világszerte, így Magyarországon is vannak követői. Megkérdezzük tőle, mi hajtja őt ma is?

Magyar kutató is esélyes az idei fizikai Nobel-díjra - állítja egy német szaklap, amely minden évben megpróbálja előrejelezni a Nobel-díjasokat. Krausz Ferenc az MTA külső tagja és egy németországi Kvantumfizikai Intézet igazgatója. Szakterülete segítségével az atomok mozgása is láthatóvá válhat, ami a gyógyszerfejlesztésben is jelentős lépéseket hozhat. A magyar tudós bár örül, hogy esélyesnek tartják a díjra, szerinte vannak, akik érdemesebbek erre a kitüntetésre.

Riportunk főszereplője a kutyák miatt lett világhírű. Ma épp ezért sok kutyát láthatnak még. De a következő riportot nem csak kutyabarátoknak ajánljuk. Hanem azoknak, akik szeretik a vicces embereket. Az okosakat. Akik kíváncsiak arra, hogyan lehet másként gondolkodni. Akik büszkék arra, hogy van egy valóban világhírű tudósunk, aki itthon dolgozik. Csányi Vilmos következik és az élet, a világmindenség, meg minden.

6 évvel ezelőtt Pálinkás József elnöksége alatt hirdette meg a Magyar Tudományos Akadémia a Lendület nevű programot, amelynek célja, hogy itthon maradásra, illetve hazatérésre ösztönözzön magyar kutatókat és munkájukat finanszírozza. Idén 96 pályázó közül 12-en nyertek, kilenc férfi, három nő – eddig mind a 12-en külföldön dolgoztak. Pásztor Gabriella fizikus és Hangya Balázs agykutató voltak Baló György vendégei.

9 férfi, három nő. Pályázatot nyertek. Eddig  külföldön dolgoztak, szeptembertől itthon kutatnak. Az akadémia versenyprogramot működtet, hogy a tehetséges tudósok maradjanak itthon, vagy, ha már elmentek, jöjjenek haza. Vendégünk két idei győztes: Pásztor Gabriella háromgyerekes fizikus Genfből érkezik. Hangya Balázs agykutató egy amerikai kutatóintézettől búcsúzik Budapestért.