A nettó átlagkereset 320 800 forint volt novemberben, a mediánérték viszont 250 ezer. A legtöbbet az infokummunikációs szektorban lehet keresni, ahol 750 ezer a bruttó átlagbér.

Majdnem harmadával többe kerül, mint egy éve a KSH friss adatai szerint. 

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 7,4 százalékos volt az infláció tavaly decemberben.

Ennél nagyobb létszámcsökkenés csak a kereskedelemben volt. 

Az infláció drasztikus megugrása elvitte a bérek emelkedését, vagyis lényegében stagnál a reálbér.

Megjelentek a KSH legfrissebb adatai a magyarok átlagkeresetéről.

Budapesten és Pest megyében a legmagasabb a nagyivók aránya.

Budapesten átlagosan 150 ezer forintot kell fizetni egy albérletért. Vidéken Székesfehérváron a legmagasabbak az árak, átlagosan 124 ezer forintért kínálják a kiadó ingatlanokat.

Tavaly 93,7 ezer sni-s gyereket oktattak, idén már százezret. 

Hiába gyorsult évtizedes csúcsra az infláció, nem vásárolnak kevesebbet a magyarok. Sőt, összességében majdnem két és fél százalékkal több árut vesznek, mint tavaly – a KSH friss adatai szerint. Emiatt a járvány előttinél is élénkebb karácsonyi forgalmat várnak a kereskedők. Szövetségük úgy számol, csak az ünnepi sütés-főzésre akár 30 ezer forintot költhet egy átlagos család.

Kiugró drágulás: egyetlen év alatt átlagosan 13 százalékkal emelkedett a bútorok ára a KSH szerint. Egy szekrénysor sok tízezer forinttal, akár 25 százalékkal többe kerülhet. A gyártók az alapanyaghiányra hivatkoznak. A GKI Gazdaságkutató úgy számol, jövőre is az ideihez hasonló drágulás jöhet, pedig egyre többen vásárolnának bútort az állami támogatások hatására. 

Legalább dupla akkorának érzi a drágulást egy átlagos magyar, mint amekkora inflációt mér a KSH - a Portfolio szerint. Úgy számolnak, hogy a gyakran vásárolt termékek ára jobban emelkedik. Például a csirkemellfilé 15 százalékkal többe kerül, mint egy éve, de a férficipők olcsóbbak lettek. Az infláció újra majdnem 5 százalékra gyorsult a legfrissebb adatok szerint.

8 és fél százalékkal emelték egy átlagos magyar fizetését a járvány ellenére a KSH szerint. Januárban nettó 212 ezer forintra nőtt a mediánbér - az összeg, amelynél a dolgozók egyik fele kevesebbet, a másik fele pedig többet visz haza. A kormány szerint várakozáson felül gyarapodtak a keresetek. Az LMP-nél viszont azt mondják, a rosszul keresők estek ki a statisztikából, mert elvesztették az állásukat.

Nagyot nőtt az oltási hajlandóság - ez derült ki a KSH felméréséből.

Nemcsak a tej, hanem a húsáremelés is elkerülhetetlen, a következő hónapokban lassú, de folyamatos lesz a drágulás – jelentette be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Közben a KSH közzétette a legfrissebb adatokat, és ebből az derül ki, hogy az elmúlt egy évben több mint három százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon. Több termék ára ennek többszörösével.

Havi 75 ezer forinttal kevesebbet keres az átlagos dolgozó az átlagbérnél. Ennyivel alacsonyabbra, mindössze bruttó 292 ezer forintra mérte az úgynevezett mediánbért a KSH a járvány előtt. Ez az összeg, aminél a munkavállalók fele kevesebb, a másik fele pedig több fizetést kapott. Az adatot most közölte a Statisztikai Hivatal, az LMP közérdekű adatigénylésére. 

Egyre többen oltatnák be magukat koronavírus ellen - a KSH múlt heti mérésén már minden harmadik megkérdezett mondta, hogy beadatná magának az oltást. A 65-74 évesek között a legnagyobb a hajlandóság, 55 százalékuk kérné az oltást. Közben az AstraZeneca nevű gyártó bejelentette, hogy kevesebb vakcinát tud szállítani az Európai Unióba az első negyedévben, az ígért 80 millió oltóanyag helyett csak 31 milliót.

A KSH Népességtudományi Intézetének kutatója azt mondja, pontos adatok csak hónapok múlva lesznek, ám járvány esetén nem ritka, hogy kiemelkedően megnő a halálozások száma. A járványok ugyanis jellemzően nagyon megterhelik az egészségügyi rendszereket.

3%-ra lassult az infláció októberben a KSH friss jelentése alapján. A legtöbben viszont legalább kétszer akkora drágulást érzékeltek a GKI Gazdaságkutató szerint. Ismét a benzin ára esik, de ez kevesebbeket érint, mert ritkábban autózunk a koronavírus második hulláma miatt. Az élelmiszerek viszont 6 és fél százalékkal többe kerülnek, mint egy éve.

Mégsem érte el a járvány előtti szintjét a foglalkoztatás - a KSH legfrissebb adatai alapján. A miniszterelnök már másfél hónapja azt mondta, teljesítették ígéretüket, annyi munkahelyet teremtett a kormány, amennyit a vírus tönkre tett. Most kiderült, még augusztusban is 100 ezerrel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Szeptemberben pedig tovább csökkent a foglalkoztatottság.  

Megtízszereződött a home office-ban dolgozók száma a koronavírus hatására. Májusban több mint 750 ezren végezték a munkájukat otthonról a KSH friss adatai szerint. A kormány egy hónapja akár havi 16 ezer forint rezsitámogatást ígért a távmunkák után. A legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint késik az új szabályozás. Szeptember eleje, a második hullám kezdete óta ismét egyre többen dolgoznak otthonról.

A miniszterelnök szerint annyi munkahelyet teremtett a kormány, amennyit a vírus tönkretett. Orbán Viktor az állami tévében azt mondta, betartották vállalásukat, majd újabb állásokat ígért. A KSH legutolsó jelentése alapján azonban 79 ezerrel kevesebb magyar dolgozott május és július között, mint egy évvel korábban. A GKI Gazdaságkutató úgy számol, legalább százezres nagyságrendben nőtt a munkanélküliek száma.

Majdnem 40%-kal drágultak a balatoni szállodák idén júliusra tavalyhoz képest. Egy szoba átlagosan nettó 26 ezer forintba került - derül ki a KSH adataiból, amit a Szállodaszövetség tett közzé. Májusban 85 milliárd forint állami támogatást kaptak a vidéki szállodák fejlesztésre és felújításra. A miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre azt válaszolta: lehetséges, hogy a jövőben feltételekhez kötik majd a támogatásokat.

Az informatikusok már több mint bruttó 600 ezer forintot, az egészségügyi dolgozók viszont még 240 ezret sem keresnek havonta - átlagosan. Fokozódott a különbség a KSH friss adatai alapján. Az első félévben 10 és fél százalékkal nőtt az országos átlagbér, de az oktatásban dolgozók csak 3 és fél százalékkal kaptak többet. A GKI szerint a közalkalmazottak fizetése leszakadóban van.

A KSH szerint a versenyszférában az ötnél több embert foglalkoztató cégeknél 2018-ban a havi bruttó átlagbér 337 ezer forint. Erről vita támadt. A szakszervezetek és mások nem ezt a számot vitatják, hanem azt, hogy a munkavállalók nagy többsége ennél kevesebbet vagy sokkal kevesebbet keres, ezért más bérszámítási módszert akarnak. Az is része a vitának, hogy meddig tarthat a bérnövekedés Magyarországon, s hogy milyen összefüggés van vagy nincs a bérek és a termelékenység között.

Egy országnak tudnia kell, lakosságának hány százaléka él szegénységben. Ez persze attól is függ, hogyan számolják azt, hogy ki a szegény. Magyarországon a hivatalos számokat a Központi Statisztikai Hivatal közli és ezek alapján a szakemberek lényegében egyetértenek abban, hogy 4 millióan élnek az úgynevezett létminimum alatt. Szegények vagy még szegényebbek. A létminimum-számítást a KSH 2014-ben felfüggesztette azzal, hogy ez a kifejezés pontatlan és túlságosan negatív. Most a KSH úgy gondolja, hogy mégis csak számolni kell létminimumot, de másképpen, mint eddig .

4 millióról két millióra csökkentené a szegények számát egy új módszerrel a KSH, mondván, hogy a létminimum több, mint a szegénység. De akkor mi a létminimum? A KSH most úgy akar számolni, hogy a szegénységnél több szerény megélhetéshez 2 millió embernek elég napi 1800 kalória és havi 76 ezer forint. Létminimum vita.

Háromszáztízezer forint. A lakosság legjobban kereső 20 százaléka szerint ennyi kell, hogy nagyon jó életszínvonalon éljünk. Azok szerint azonban, akik a „legkevesebbet” keresik, elég lenne akár havi 147 ezer Ft is ugyanehhez. Vajon mire elég havi 147 ezer Ft fejenként és tényleg luxust nyújt-e a havi 310 ezer Ft-os havi apanázs?