Egyre több magyar nyugdíjas választja a külföldi letelepedést. A szomszédos országok mellett egyre többen keresnek új lehetőségeket távolabbi célpontokban, mint Svédország, Norvégia, Kanada vagy Ausztrália.

A fiatalok elvándorlása komoly probléma azokban az országokban, ahol a gazdasági kilátások nem elég vonzóak. Ez egy öngerjesztő folyamat, amely lassítja a gazdasági fejlődést, és további kivándorlást eredményez. A kormányok különböző programokkal próbálják csökkenteni ezt a tendenciát, de a legnagyobb visszatartó erő gyakran a honvágy marad. A Reggeli vendége volt Komócsin Laura, Nemzetközileg akkreditált executive coach.

2015-ben még 55.939 regisztrált magyar bevándorló élt a szomszédos országban, ez a szám 2024-re 107.264-re növekedett. A magyar politika régóta ígéri, hogy utolérjük Ausztriát. Tippeltek 2021-et (erről már lemaradtunk), 2030-at és 2050-et is. Vannak, akik nem szeretnének várni, inkább fogják magukat és kiköltöznek, sokan olyanok is, akik Magyarországon stabil egzisztenciával rendelkeznek. Mi motiválja azokat a költözésben, akik nem a gazdasági érdek miatt migrálnak és Bécsben vajon mennyivel másabb élni, mint Budapesten? Kiderül a Házon Kívül riportjából.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2023-ban rekordot döntött az országból kivándorlók száma, több mint 35 ezren költöztek külföldre. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint ennek fő oka a jövedelmi viszonyok különbözősége, illetve hogy sokan bizonytalannak érzik karrierjüket, külföldön viszont megtalálják a számításukat. Az utóbbi pár évben meglóduló infláció pedig csak súlyosbította a helyzetet. Perlusz szerint nem az a probléma, ha valaki külföldre megy dolgozni, tapasztalatot szerezni, hanem az, ha nem jön vissza – a kivándorlás az amúgy növekedő, munkaerőt igénylő gazdaságnak sem tesz jót. Hogy hogyan lehet valakit visszacsábítani, aki mondjuk kétmillió felett keres Svájcban, arról is beszélgettünk a Reggeli stúdiójában.

Jobb életminőség, kevesebb stressz és tervezhetőbb munkarend – sorolják az előnyöket azok, akik magyarként már külföldön élnek. Szekszárd teljes lakosságánál csaknem négyezerrel többen költöztek el Magyarországról tavaly. A KSH hivatalos adatai szerint újabb rekordot döntött a kivándorlás. Tavaly 33 ezer 700-an számolták fel itthon az életüket és kezdtek újat valahol külföldön. Ez 15 százalékkal több, mint az előző évben. A kivándorlás okaival foglalkoztunk.

2010 óta 105 ezres népességcsökkenést okozott a kivándorlás, ami jóformán annyi, mintha eltűnt volna Kecskemét lakossága.  

Csúcson az országot elhagyók száma, a KSH friss adatai szerint az elmúlt évben egy kisvárosnyi ember költözött külföldre. 2022-höz képest 24 százalékkal többen, több mint 35 ezren kerestek boldogulást az országhatáron kívül. A legnépszerűbb célpontok továbbra is Ausztria és Németország. Az RTL Híradó által megkérdezett szakemberek szerint a külföldre költözésnek főleg anyagi okai vannak.

Krausz Ferenc szerint önmagában az nem probléma, ha külföldön is szereznek tapasztalatot a magyar tudósok.

Magyar Péter azt mondja, már most több tízezren jelentkeztek a mozgalmukhoz, de elárult részleteket leendő programjáról is. Szerinte a végrehajtás nem lehet profitorientált, földosztással és a külföldön élő családok gyerekeinek magyar oktatásban részesítésével csábítaná haza azokat, akik kivándoroltak.

Hogyan befolyásolja a kivándorlás az itthoni politikai életet, közéletet? És hogyan befolyásolja Magyar Péter színre lépése a politikáról gondolkodást? Erről Mikecz Dániel politológus kérdeztük.

Bujáki Zsófi író, rendező 2020-ban költözött Londonba. Színészetet akart tanulni itthon, de a diákhitelkonstrukciók másképp alakították az életét, ezért végül Angliába ment tanulni. Még a Brexit előtt érkezett meg, így a munkavállalás és a kiköltözés nem volt olyan bonyolult, mint azoknak, akik később mentek. Hamarosan Magyarországon fog forgatni, ezt már nagyon várja. Filmjének témája a kivándorlás. Zsófi azt mesélte, hogy a szíve nagyon hazahúzza, de nem tudja elképzelni, hogy hosszabb távon itthon éljen. Annak ellenére sem, hogy külföldiként kétszer, de akár háromszor is jobban kell teljesítenie, hogy bebizonyítsa, alkalmas a feladatra.

Tavaly több mint 33 ezren vándoroltak ki Magyarországról a KSH adatai szerint. „Sokan a generációmból elmennek gimnázium után külföldre” – mondta Kammermann Lilla, aki Németországból jött haza, ahol várostervezést tanult. Azért ott, mert erre itthon nem volt lehetősége. Tavaly úgy döntött hazaköltözik, pont akkor, amikor sokan éppen elvándoroltak Magyarországról. Azt mesélte lakott Ausztriában is, gyakornokként sok helyet kipróbált. Szerinte végzettségével és tudásával Németországban is el tudna helyezekedni, mégis itthon szeretne élni felnőttként – mondta. Arról is mesélt, hogy volt gimáziumi osztályának egyharmada, de lehet, hogy a fele is külföldön él.

Cégek szerveződtek arra, hogy a kelet-európai fiatalokat már érettségi után kiszervezzék például az ingyenes skandináv főiskolákra és egyetemekre tanulni – ezt mondja a Dániában élő szociológus, Szilvási Tünde. A szakember szerint sokszor teljes évfolyamok hagyják el Magyarországot így, aminek egyenes következménye, hogy azok a magyar diákok már ott is telepednek le. Magyarországon a KSH hivatalos adatai szerint. Tavaly 33 700 fő számolta fel magyarországi életét és kezdett újat külföldön. 15 százalékkal többen, mint az előző évben, és többen, mint 2010 óta bármikor.

Csak tavaly 33700-an mentek el: 2010 óta egy olyan év sem volt, amikor ennél több magyar hagyta volna el az országot. Eláruljuk, hova mentek a legtöbben.

Élete első kisfilmjére készül Bujáki Zsófia, akit inkább színésznőként ismernek, de mindig is a kamerák mögött akart tevékenykedni. 

A háború kitörése és a részleges mozgósítás megtolta a kivándorlást, ami munkaerőhiányt idézett elő.

A KDNP-s politikus szerint most már többen jönnek haza, mint amennyien kivándorolnak.

Az egykori olimpiai bajnok birkózó megdöbbentő családi történetet osztott meg.

A becslések szerint körülbelül 4 és fél millió magyar él jelenleg külföldön, sokan közülük nagyon távol. Ha képzeletben átfúrnánk Budapest alatt a Földet, akkor Új-Zéland északkeleti része körül lyukadnánk ki. A Fókusz riporterének több hónapnyi nyomozás és levelezés után sikerült rátalálnia arra a két magyar családra, akik ezen a területen élnek, vagyis a legmesszebb Magyarországtól. 

200 ezer magyar hagyta el az országot 1956 utolsó két hónapjában, a legtöbben a Dunántúlról és Budapest belső kerületeiből vándoroltak ki. Közülük sokan fényes karriert futottak be, és világszerte megismerték nevüket: Zsigmond Vilmos 1978-ban kiérdemelte a legjobb operatőrnek járó Oscar-díjat; Oláh György 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott; Andy Vajna hollywoodi filmek producere lett; míg Szipál Márton hollywoodi hírességeket fotózott. Hogyan élte meg az eseményeket Fenyő Miklós vagy Róna Péter, aki 15 éves gimnazistaként, édesanyjával mindent hátrahagyva vágott neki az útnak, és Amerikáig jutott? Kiderül a videóból. 

Magyarország területéről a holokauszt előtt viszonylag kevesen vándoroltak ki Izraelbe, ugyanis a magyar zsidóság az asszimilációban hitt. Azok a magyar zsidók, akik a II. világháború előtt mentek Izraelbe, inkább Erdélyből, Kárpátaljáról vagy Felvidékről keltek útra. A hatvanas-hetvenes években az erdélyi zsidóságból körülbelül százezren vándoroltak ki. A ma Izraelben élő magyar ajkú zsidóság túlnyomó többségét az erdélyi származású alijázók adják. Minden kiengedett zsidóért valutát kapott a Ceaușescu-rendszer.

A rendező „rettenetesen sajnálja” azokat, akiknek nincs lehetőségük elmenni Magyarországról, bár szeretnének.

A romló gazdasági helyzet és a változatlanul rossz hazai szabályozás miatt újra tömegesen vándorolnak ki külföldre a szakmunkások – állítja a magyar szakszervezet. 

1,4 millióan vallották magukat magyar származásúnak a 334 milliós Egyesült Államokban a legfrissebb népszámláláson. Eközben Magyarországról újabb Jászberény méretű városnyi, azaz 26500 ember költözött el. Legutóbb hat éve hagyták el ilyen sokan az országot hosszabb időre, a most elköltözők, kivándorlók majdnem fele Ausztriában kezd új életet. A Fókuszban amerikai magyarok is beszélnek az ottani milliós közösség életéről.

Ausztriába költözik a legtöbb magyar kivándorló, ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal most megjelent adataiból. Az országot elhagyó magyarok majdnem fele választja a nyugati szomszédunkat. Népszerű Németország is, oda a kivándorlók negyede költözik. Tavaly 26.500-an hagyták el az országot, utoljára 2017-ben mentek el ilyen sokan. A kormány szerint a háború okozta bizonytalanság az egyik oka, hogy sokan külföldön vállalnak munkát. 

Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és még sorolni lehetne azokat a nyugat-európai országokat, ahová 2010-es évek óta egyre többen vándoroltak ki Magyarországról a jobb élet reményében. Tavaly 26 500 magyar költözött külföldre, ilyen mértékű elvándorlásra 5 éve nem volt példa. 2017 után úgy tűnt a hazaköltözők – a sok kettős állampolgár is – pozitív irányba változtatja a tendenciát, tavaly mégis többen hagyták el az országot, mint 5 évvel ezelőtt, a KSH előzetes adatai alapján. 

Ötezerrel több magyar vándorolt ki az országból tavaly – derül ki a friss KSH-adatokból. 2017 óta nem költöztek külföldre annyian, mint 2022-ben. Az elemző szerint ennek elsősorban nem gazdasági, hanem hangulati okai vannak. Bár a visszaköltözők száma továbbra is csökken, drasztikusan nőtt a külföldön született magyarok bevándorlása. A Híradó által megkérdezett szociológus szerint egyértelműen az ukrajnai háború miatt.

Németországban és az Egyesült Királyságban él a legtöbb magyar kivándorló.

Schumacher Vanda az Éjjel-Nappal Budapestben kezdte karrierjét, majd több szerepet is kapott az RTL Klub különböző sorozataiban. Nemrég tért haza Amerikából, ahol volt néhány hajmeresztő élménye, ennek ellenére azt fontolgatja, hogy odaköltözik. Interjú.

Az elmúlt hetekben mérhetően megugrott a külföldre költözéssel kapcsolatos keresések a száma az interneten is. A külföldre vágyók többsége Európában maradna. Népszerű hely Ausztria, ahol több határ menti faluban ugyanannyiba kerül egy családi ház megépítése, mint például Szombathelyen. De Spanyolországban is egyre többen vesznek házat befektetés céljából. A kiköltözési hullám már a Covid-járvány alatt érezhető volt, szakértők szerint az orosz-ukrán háború és az áremelkedések csak gyorsítottak rajta.

Ahogy a négy évvel korábbi választások után, most is megugrott azok száma, akik az ország elhagyásán gondolkodnak. 

A kivándorlók már nemcsak Ausztriát, Németországot és Londont, hanem Amerikát is célba veszik. A legfrissebb kutatás szerint, akik elhagyják az országot azoknak van munkájuk és képzettségük is, de itt egyszerűen jövőtlennek érzik magukat.

Egy friss közvéleménykutatás szerint ennyien tervezik, hogy a jövőben elhagyják Magyarországot, és külföldön vállalnak munkát. A kormány szerint tavaly már többen jöttek haza, mint amennyien külföldre mentek.

Nyílt levélben írta meg egy 20 éves miskolci lány, hogy miért kényszerül külföldre menni dolgozni. A levél először a Kettősmérce blogon jelent meg. Párjával azért költöznek Angliába, mert szerintük itthon nem tudnának tisztességesen megélni. A fiatalok itthon is könnyen találnának a végzettségüknek megfelelő állást a munkaerőhiány miatt, de külföldön a magyar bér többszörösét is megkereshetik.  

Kétszer annyi a betöltetlen álláshely Magyarországon, mint 4 évvel ezelőtt - értesült a Világgazdaság. Informatikusból például egy kisvárosnyi szakembert, 22 ezret keresnek. A munkaügyi államtitkár szerint beérett a kormány gazdaságpolitikája, végre a munkaadók futnak a dolgozók után. Az LMP-nél viszont azt mondják, éppen az elhibázott intézkedések, és az egyre intenzívebb kivándorlás miatt alakult ki a munkaerőhiány, amely szerintük már a gazdasági növekedést veszélyezteti.

Több menekülthullám volt Magyarországon. Beszélhetnénk a trianoni döntés elől menekülők vagonlakásairól, a Tanácsköztársaság bukása miatt menekülőkről is, vagy, hogy kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk, ám a ki- és bevándorlási hullámok közül most azokra emlékezünk, melyek csak pár nemzedéknyi ideje történtek. Melyekre még emlékeznek szemtanúk, áldozatok, vagy épp az ő gyermekeik. Így is bőven válogathatunk…

Nem csökken azoknak az aránya, akik külföldre akarnak menni; a felnőttek közül minden hatodik, a gyerekek közül minden második tervezi, hogy elmegy – ez derül ki a TÁRKI legfrissebb adataiból.

Szélsőségesen ellentmondó vélemények. A gazdaság nő, a munkanélküliség csökken, nincs infláció. De van korrupció, kiszámíthatatlanság, kivándorlás és kétséges közmunka. Van még nyoma a 2008-as válságnak? Fenntartható az úgynevezett unortodox, tehát nem hagyományos politika?  Mi a véleménye egy volt gazdasági miniszternek, Chikán Attila egyetemi tanárnak?

Kétszer annyian tervezik a végleges kivándorlását az országból, mint egy évvel ezelőtt. A Tárki friss felmérése szerint nagyjából 700 ezer felnőtt menne külföldre. A kutatók azt mondják, a korábbinál többen tartanak anyagi helyzetük romlásától, és sokaknak „csömörük lett a politikától”. Az LMP szerint a kormány téved, mert a fiatalok nem kalandvágyból mennek külföldre. A munkaügyi államtitkár reméli, hogy itthon maradnak a távozásukat tervezők, és azt ígérte, több pénz lehet a magyarok hazacsábítására.

Ki fizeti a jövő nyugdíjasait? Ön is annak a többségnek a része, amely aggódik, hogy esetleg nélkülözni fog nyugdíjasként? Ha sok fiatal kivándorol, ha oly sok gyerek nem születik meg, tehát az ország öregszik, ön csak magára számíthat: sorozatunk második részében szakértőket kérdezünk, mikortól és mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ne szegényedjünk el nyugdíjas éveinkben.

Több százan, zömmel fiatalok mentek külföldre dolgozni az utóbbi egy évben egy baranyai kisvárosból. A helyiek azt mondják azért, mert helyben nem tudnak megélni, és az eddigi példákból azt látják, hogy külföldön érdemesebb próbálkozni.

Gyönyörű kis patak, üzletek, patinás épületek -  Ez London egyik elővárosi negyede. Látszólag az élet majdnem ugyanolyan, mintha Magyarországon lennénk. A szerkesztőségünkbe azonban néhány napja landolt egy email. Az Országos Széchenyi Könyvtár volt jogi vezetője írt nekünk, aki jelenleg ott él feleségével.

Gyönyörű kis patak, üzletek, patinás épületek. Ez London egyik elővárosi negyede. Látszólag az élet majdnem ugyanolyan, mintha Magyarországon lennénk. A szerkesztőségünkbe azonban néhány napja landolt egy email. Az Országos Széchenyi Könyvtár volt jogi vezetője írt nekünk, aki jelenleg ott él feleségével.

Mostanság minden ötödik magyarnak megfordul a fejében, hogy kivándoroljon. Most olyanokat mutatunk be, akik külföldön élnek. Az egyéni indítékaikra voltunk kíváncsiak.

Egy osztrák hegyi szállodában vállal munkát Siklós fideszes alpolgármestere, és külföldre tart egy komlói kormánypárti önkormányzati képviselő is. Elmesélik, miért külföldön próbálnak boldogulni.