Az elmúlt hónapokban csalók 177 millió forintot csaltak ki magyar Booking.com felhasználóktól, miután megtévesztő üzenetekkel kérték el banki adataikat. A támadás különösen veszélyes, mert a hivatalos platformon belül zajlik, így nehéz felismerni. Csiszár Ágnes utazási tanácsadó és Péter-Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő elmagyarázzák, hogyan működik a csalás, és milyen módszerekkel kerülheted el, hogy áldozattá válj.

Csütörtök délelőtt országszerte legalább 268 iskolában volt bombariadó, de az átvizsgált épületekben szerencsére nem találtak robbanószerkezetet. A rendőrség szerint a fenyegetések egyetlen forrásból érkezhettek. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szerint ez a történés Magyarország biztonsága elleni súlyos támadás. Ezzel szemben Gulyás Gergely szerint valószínűleg egy elmebeteg akciójáról van szó.

Ki az a Povel Durov? A 15,5 milliárdos vagyonnal rendelkező orosz üzletember 11 évesen játékprogramokat írt, 22 évesen pedig már Szentpéterváron bátyjával megalapította a VKontaktra keresztelt közösségi oldalt. Később elhagyta Oroszországot és nemmellesleg létrehozta a Telegrammot. Az alkalmazást, ami arról híresült el, hogy titokban tartja a felhasználók adatait, aminek a közemberek örülhetnek, de a hatóságok munkáját rengetegszer megnehezíti.

A csalók ezúttal hamis üzleti oldalakat és hirdetéseket használnak arra, hogy jelszólopó programokat telepítsenek az eszközére.

Több mint 210 millió eurót (82,8 milliárd forintot) költ az Európai Bizottság a kiberbiztonság megerősítésére és digitalizációra az EU-ban.

Az Egyesült Királyság az első olyan ország a világon, ahol törvényt hoztak az általános és könnyen kitalálható jelszavak használatának tilalmáról. Hogy mi a helyzet Magyarországon, arról Keleti Arthur kibertitok-jövőkutatót kérdeztük. A szakember szerint a hackerek pár másodperc alatt kitalálnak egy egyszerű jelszót. Magyarországon ez nem más, mint a kisfiam123.

Tavaly óta lehet tudni, hogy a hazánkban is kapható TP-Link Archer AX21 wifi-routerek sebezhetőek, mégis sokan vannak, akik még nem frissítették a hálózati eszközük szoftverét. 

Bár rengeteg előnye van, és megkönnyítheti a mindennapokat, a mesterséges intelligenciának árnyoldalai is vannak. A Reggeliben Bor Olivér kiberbiztonsági szakértő arról beszélt, hogyan lehet visszaélni a technológiával. Példaként említette a deepfake tartalmakat, amikor olyan videókat, hanghívásokat állítanak össze, amelyekkel bárkit meg lehet téveszteni. A szakértő azt tanácsolta, legyünk gyanakvóak, kezeljük fenntartással az online tartalmakat. A beszélgetés alatt Bor Olivér néhány tippet is adott arra, hogyan ismerhetjük fel a deepfake tartalmakat. 

Több biztonsági rést is találtak a Chrome és Edge böngészőkben, amit kihasználva támadók át tudják venni az irányítást a gépek felett

Ha figyelmetlenek vagyunk, sokkal drágább lehet a karácsonyunk, mint szerettük volna. Milyen online boltokban vásárolhatunk nyugodt szívvel? Milyen adatokat nem kérhet tőlünk a bankunk telefonon, és milyen tipikus történetekkel környékeznek meg a csalók? Milyen linkre szabad kattintani, és melyikre nem? Mire vigyázzunk, ha mi magunk vagyunk online eladók? Hasznos tanácsok a legvásárlósabb ünnepre.

A karácsony nem csak az ünnepi készülődés vagy a téli sportok szezonja, ilyenkor megszaporodnak az online csalások, netes átverések is – mondta Csizmazia-Darab István kiberbiztonsági szakértő a Reggeliben. Persze nem csak ilyenkor kell figyelni és óvatosnak lenni a neten. A szakértő elmondta, hogyan és milyen trükkökkel lehet kiküszöbölni az étveréseket egész éveben.

A mai világban nem lehet elég óvatos az ember, ha az online térről beszélünk, pláne, ha a gyerekekről van szó. Bor Olivér kiberbiztonsági szakértő arra figyelmeztetett a Reggeliben, hogy egyre gyakoribb az online zaklatás és a pedofília. Szerinte csak úgy óvhatjuk meg gyerekeinket, ha minél kevesebb tartalmat közlünk róluk az interneten. A szakértő egy meglepő adatot is megosztott: „Magyarországon, mire a gyerek eléri a 12 évet, ezerháromszáz kép kerül ki róla, átlagban.”

Egy olyan biztonsági rést töm be a Google Chrome vészfrissítése, amit kihasználva kémprogramot tudnak telepíteni a gépekre. 

A lengyel parlament ülésén a kamera szeme láttára oldotta fel okostelefonja képernyőjét a leendő lengyel kormányfő.

Az izraeli háború nem csak a fronton zajlik, hanem az interneten is. Egyre több, gyakran erőszakos felvétel és hír ömlik ránk a közösségi médiában, sokszor nehéz eldönteni, hogy igazak-e. Pár éve még a Twitter is hiteles platformank számított, ma már inkább az ellenkezőjére „jó példa” Péter-Kovács Zoltán kiberbiztonsági szakértő szerint. A videóból kiderül, hogyan tudjuk ellenőrizni egy hír valóságtartalmát, és milyen forrásokból érdemes tájékozódnunk.

Naponta több mint 76 millió forintot loptak el magánszemélyektől online csalók az első félévben. Az egyre több csalás miatt a Nemzeti Védelmi Szolgálat konferenciát szervezett, amelyen a magyar bankok képviselői mellett Közép-Kelet Európa rendőrei és az Amerikai Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI munkatársai is részt vesznek. A szakemberek nem csak a csalók legújabb módszereiről, hanem az áldozatvédelemről is egyeztetnek.

Oroszországban súlyos börtönbüntetésre ítélték Ilja Szacskovot, az egyik legnagyobb kiberbiztonsági cég egykori vezetőjét.

A fertőzött USB-meghajtókkal végzett kibertámadások száma a háromszorosára nőtt 2023 első felében. Nem csak vállalatokat, magánszemélyeket is célba vettek a bűnözők.

Az Ukrajna elleni háború nem csak a lövészárkokban zajlik, ugyanis a kibertérben egy teljesen új típusú hadviselésnek lehetünk tanúi, amelyben a legfontosabb a zavarkeltés, a dezinformáció és az álhírek terjesztése. Az rtl.hu Krasznay Csabát, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte az orosz-ukrán kiberháború legújabb fejleményeiről, az amerikai szivárogtatási botrány következményeiről és magyar száláról, a törökországi választások befolyásolásáról és a budapesti orosz nagykövetség rejtélyes antennáiról. 

Azt is elmondták, hogy mi a biztonságos megoldás.

A legkiszolgáltatottabb helyzetben a felmérés tanúsága szerint az energiaszolgáltatási ágazat van.

A 715 milliárd forintos kérdés: mire jó, ha egy államnak saját telefonszolgáltatója van? Az rtl.hu-nak nyilatkozó szakértők gazdasági és kiberbiztonsági szempontból is értelmezhetetlennek tartják a bevásárlást: a Vodafone belátható időn belül nem hoz hasznot az adófizetőknek, a megfigyeléseket pedig ezután is olyan könnyű lesz elvégezni, mint eddig.

Kirner Richard Leonard, a Codecool programozóiskola mentora gyorsan kiábrándít azzal kapcsolatban, hogy lehet-e 100 százalékosan biztonságossá tenni egy eszközt. 

A 21. században az információ az új olaj – tartja ezt következő vendégünk, akivel a biztonságos internethasználatról fogunk beszélgetni. Miért értékesek az adataink a kiberbűnözőknek? Hogyan óvjuk az adatainkat? Hogyan védjük a szülőket, nagyszülőket a netes csalóktól és mire figyeljünk a gyerekek internethasználatát illetően?

Hogy mik azok a kémprogramok és hogyan lehet szabályozni a piacot, arról Keleti Arthur, kiberbiztonsági szakértő mesélt a Reggeliben.

Egyre többen készítenek magukról intim felvételeket, a képek és videók azonban nem megfelelő kezekbe kerülve akár az interneten is megjelenhetnek. A szakemberek szerint az érzékeny felvételeket nem védjük eléggé. Krasznay Csabát, kiberbiztonsági szakértő a vendégünk.

A kiberbűnöző csapatok nem csak az otthoni kamerák képeit árusíthatják és zsarolhatnak velük. Egy család 20 évnyi emlékét is ellophatják úgy, hogy egyetlen kép sem marad belőle.

Magyarországi babafigyelők és internetre kötött egyéb kamerák képei kerültek fel a világhálóra.  Több oldalon is pénzért kínálják a felvételeket, ami a magánéletet megsértése miatt bűncselekmény. A netre kötött eszközökről az egyik kiberbiztonsággal foglalkozó cég készített nemrég tanulmányt. Erről elsőként a Telex írt. A szerzők szerint ebben a pillanatban is több mint ötezer olyan webkamera működik Magyarországon, melyek képeihez bárki hozzáférhet.

Európát elsősorban azért foglalkoztatja az amerikai választási kampányt ért hekkertámadás, mert attól tart, hogy ugyanez történhet az idei, sorrendben holland, francia, majd német választásokkal. Hogy mennyire befolyásolta az amerikai elnökválasztásokat a hekkelés? Többek között erről beszélget Baló György Krasznai Csaba kibervédelmi szakértővel és Keleti Artúr kiberbiztonsági szakértővel.    

Oda jutottunk, hogy vigyázni kell, ha telefonálunk, számítógépet használunk, keresgélünk a neten, ott vagyunk egy közösségi oldalon – tetszés szerint megfigyelhetik, ellophatják adatainkat, így belenézhetnek a magánéletünkbe, megismerhetik szexuális életünket. A számítógépes hackertámadások ma már egy milliárdnál is több embert érnek el évente. Lehet-e, kell-e védekezni? Van, aki erre csak legyint, van, aki komolyan veszi és vannak, talán a legtöbben, akik előbb-utóbb kénytelenek lesznek komolyan venni ezt a kérdést. Ormós Zoltán ügyvéd, internetjogász, Krasznay Csaba, kiberbiztonsági szakértő és Jóri András, ügyvéd, korábban adatvédelmi ombudsman beszélnek a témáról.