A civilek szerint a Szőlő utcai gyermekbántalmazások után sokszor nem történt érdemi eljárás, noha a kormány szigorításról beszél.

Tömeges bilincselés a budapesti drograzzia után – a rendőrség szerint jogszerű volt, a Helsinki Bizottság szerint túlzás.

Határozatban jelentette ki Sulyok Tamás, hogy kegyelmi kérvényt csak új körülmény felmerülése esetén fogad el – azaz kizárólag akkor, ha az elítélt egészségi állapotában vagy személyi körülményeiben következik be olyan változás, amelyet a büntetőeljárásban a bíróság nem értékelhetett. A Helsinki Bizottság arra figyelmeztet, így Simek Kitty is börtönben maradt volna.

Négyszer volt életveszélyes rohama a börtönben, a hatóságok tisztában lehettek azzal, hogy felesleges fogva tartani.

Előfordult már, hogy Novák Katalin megindokolta a kegyelmi döntését, megtehetné most is, hogy a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének ügyében tájékoztatja a közvéleményt – mondta Kádár András jogász, a Helsinki Bizottság társelnöke az RTL Híradónak. Közben tovább dagad a botrány: a köztársasági elnök ellen újabb tüntetést jelentettek be péntekre, az ellenzéki pártok pedig törvénymódosításokat követelnek.

Az a probléma, hogy ez a szokásos üzemmenet -- mondta a Reggeliben Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke az antifa-ügy kapcsán. Az, hogy kit és hogyan visznek a tárgyalásra, az a büntetésvégrehajtás hatáskörében dől el, a hazai rendszerben pedig az, hogy valakit kéz- és lábbilincsben állítanak a bíróság elé, megszokott metódus. A bizottság elnöke példaként felhozta Geréb Ágnes ügyét is, aki szintén törékeny nő létére bilincsekben állt a bíráság elé, vagy Schadl György ügyét, aki nem erőszakos bűncselekmények vádjával állt a bíróság elé. Milyen kicsengése van az ügynek nemzetközi szemmel – a szakértő jogi szemmel is megvizsgálja. 

Elmarasztalta a strasbourgi bíróság Magyarországot, amiért 2017-ben jogsértően járt el egy 16 éves menekült fiúval szemben. A rendőrök ahelyett, hogy átadták volna a menekültügyi hatóságnak, és megindították volna a hivatalos eljárást, megbilincselték és kitoloncolták az országból. Az államnak 6500 eurót kell fizetnie jóvátételként, miután a Helsinki Bizottság civil szervezet bírósághoz fordult. A kormány azt közölte: a valódi menekültek beadhatják menedékkérelmüket.

Újabb ítéletek születtek Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán: három perben is elítélték a menedékkérők magyar határon tranzitzónában való fogvatartását.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, egy 30 éves pakisztáni férfit bántalmazták a magyar rendőrök.

Az állam jogsértő módon tartotta fogva az afgán és algériai fiatalembereket.

Sok olyan ember lehet Magyarországon, akiket jogszerűtlenül, bosszúból helyeztetnek gondokság alá a hatóságok – erről beszélt a Helsinki Bizottság ügyvédje a Szabad Európának. A portál két olyan ember történetét mutatta be, akiket annak ellenére akartak gondnokság alá helyezni, hogy erre semmi ok nem volt. Ezt később a bíróság is kimondta. Egyiküknek az önkormányzat jegyzőjével, másikuknak a gyermekjóléti szolgálat ügyintézőjével volt konfliktusa. 

Kőszeg Ferenc szerint tolerálható a szexuális kapcsolat egy felnőtt és egy fiatalkorú között. A Magyar Helsinki Bizottság korábbi elnöke, volt SZDSZ-es képviselő erről a Partizánnak adott interjúban beszélt. Azt is mondta, hogy az ilyen ügyekben a büntetőjog szigora csak árt a dolognak. A Helsinki Bizottság elhatárolódott Kőszeg kijelentéseitől, mert azok szöges ellentétben állnak az értékrendjükkel. Az általunk kérdezett gyerekjogi szakértő szerint az elkövetőknek kedvez, aki arra bátorítja az áldozatokat, hogy ne beszéljenek a velük történtekről.

Kimondta a bíróság: jogellenesen zárta le a rendőrség még 2020-ban a Karmelita-kolostor előtti területet, ahol a kormányülésre érkező minisztereket próbálta kérdezni az Telex. A rendőrség úgynevezett védett személy érkezésével indokolta az intézkedést, az újságírók szerint viszont azért nem engedték őket a miniszterek közelébe, hogy ne kérdezhessék őket az éppen akkor kirobbant Szájer-botrányról.

Pert indít a kormány ellen négy hetilap a médiapiac torzítása és a hirdetések egyenlőtlen elosztása miatt. A Híradónak nyilatkozó médiakutató szerint a kormány azzal torzítja a médiapiacot, hogy a kormánybarát médiába irányítja az állami hirdetéseket. A pert indító lapok azt várják, hogy a bíróság kimondja, a kormány gyakorlata ellentétes az EU versenyjogi szabályaival és alapvető értékeivel. A kormány annyit írt, hogy „a kormány nem hirdet”, hanem egy „ügynökséget bíz meg” ezzel.

Nehéz azzal mit kezdenie, hogy a másodfokú ítélet szerint ő a zaklató – mondta Pető Attila a Reggeliben. 

A kormány által rendszeresen negatív színben feltüntetett jogvédő civil szervezetekkel, a Helsinki Bizottsággal és az Amnesty International-lel is egyeztetett az Igazságügyi Minisztérium arról a törvénycsomagról, amelynek elfogadása nélkülözhetetlen az uniós források megszerzéséhez. A kormány az igazságszolgáltatás korrekciójában több ponton is hajlandó engedni az uniónak, ám a civilek szerint ez még nem elég. 

A fiatal rendőri bántalmazás és erőszakos visszakényszerítés miatt a Tiszába fulladt 2016-ban.

 A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság jogászai képviselik. 

A civil szervezet azután kezdte vizsgálni a pályázati eljárásokat, hogy az Országos Bírói Tanács jelezte a szabálytalanságokat. A Kúriánál visszautasítják a vádakat. Közben a kormány részben az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt visszatartott uniós pénzekről egyezkedik az Európai Bizottsággal.

A Tempus Közalapítvány csak úgy engedte volna a pályázaton való indulást, ha a szervezetek külföldi ügynökként regisztrálták volna magukat.

Márki-Zay Péter szerint teljes a zűrzavar.

A magyar állampolgársággal (is) rendelkezők helyzete tisztázott, a többieké azonban nem. 

A kormányközeli lap kiadója nem adott önkéntesen elégtételt az „idegen, gondosz hatalmak zsoldosaiként” listázott civilek egyikének, ezért harmincnégyen perközösségbe léptek.

Börtönben volt több mint 2 hónapot egy értelmi sérült 20 éves fiú, pedig fogyatékkal élőt nem lehet szabálysértés miatt elzárni. Többször is azért büntették pénzbírságra, mert nem volt nála személyi igazolvány. Csakhogy nem fizetett, ezért szigorított a bíróság. A szabadon engedését a Helsinki Bizottság érte el, szerintük az arctalan rendszer miatt nem vehették észre a bíróságon, hogy a fiú fogyatékkal él.

Törvénymódosítással küzdene az éheztetés és a kiskorúak fogvatartása ellen Szél Bernadett. A független képviselő a tranzitzónában lévők körülményein szeretne javítani. A tervezetet a Helsinki Bizottság dolgozta ki, miután szeptember óta 23 menedékkérőt éheztettek a magyar hatóságok. Előfordult az is, hogy kísérő nélküli kiskorúakat pedig a felnőttekkel zártak össze a tranzitzónákban. A kormány szerint minden a magyar jogszabályoknak megfelelően történik.

Az éjszaka közepén, rabszállító busszal toloncoltak át Szerbiába két agfán családot a magyar rendőrök. Annak ellenére, hogy a szerbek jelezték, nem fogadják őket. A Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a magyar hatóságok érdemben nem foglalkoztak a menedékkérőkkel. A belügyminisztérium azt közölte: a menekültek kérték, hogy Szerbiába és ne Afganisztánba vigyék őket.

Több mint 40 ezer forintot fizetett egy szír család azért, mert ellátták 3 éves gyermeküket egy kórházban - pedig a törvény szerint járna nekik az ingyen háziorvosi ellátás és sürgős esetekben egyéb kezelés is. A Helsinki Bizottság szerint a hatóságnak kellene tájékoztatnia a kórházakat és orvosokat a jogszabályról.