„Számolatlanul költhetik a pénzt és tolhatják a saját narratívájukat” – perre megy négy hetilap a kormánylapokba tolt közpénzmilliárdok miatt

Legfeljebb az utcán tud kormánytagokat megszólítani a Magyar Hang újságírója. A miniszterelnök korábban egy viccel ütötte el a kérdést, hogy a lap munkatársai miért nem vehetnek részt a kormányinfón. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arra biztatta a lap munkatársát, hogy nézze a tévében a sajtótájékoztatót.

A Magyar Hangot még egyszer sem engedték be a kormányszóvivői tájékoztatóra, Gulyás másfél éve ezt helyhiánnyal indokolta.

Szívből kívánom önöknek a sajtószabadság olyan mértékű eltiprását, mint ami itt megvalósul. – De azért azt látja miniszter úr is, hogy vannak még üres székek? – Hát ma éppen kettő üres szék volt, legutóbb plusz székeket kellett behozni.

A hetente több mint tízezer példányban megjelenő Magyar Hang lapigazgatója, Lukács Csaba azt mondja, nemcsak az torzítja a média helyzetét, hogy a kormány nem válaszol a kérdéseikre, hanem az is, hogy az állam a kormánybarát médiába irányítja a hirdetéseket. 

Ezért a Magyar Hang a Jelennel, az Élet és Irodalommal és a Magyar Naranccsal együtt pert indít a kormány ellen.

2020-ban a kormány több mint egymilliárd forintot költött a négy kormánypárti hetilapban való hirdetésre és nullát a függetlenekbe. 

Azt gondoljuk, hogy ez egy olyan piactorzítás és egy olyan egyenlőtlen közpénzelosztás, amit nem szabad tovább engedni” – fogalmazott Lukács.

Urbán Ágnes médiakutató szerint ebben a helyzetben hiába van sok olvasója a független lapoknak, a piac mindenképpen a kormánybarát média felé torzul. „Lényegében számolatlanul költhetik a pénzt és tolhatják a saját narratívájukat, hirdethetnek a Facebookon, sokkal többet költhetnek, mint amennyit valójában megtermelnek” – mondta a Híradónak.

A négy hetilap a pertől azt várja, hogy a bíróság kimondja, a kormány gyakorlata ellentétes az EU versenyjogi szabályaival és az alapvető EU-s értékekkel. Lakner Zoltán, a Jelen főszerkesztője szerint egy demokráciában alapvető, hogy a nyilvánosság hozzáférjen a közadatokhoz és a tényleges döntéshozókhoz. Mint mondta, jelen pillanatban a kormányt

nem lehet szembesíteni azzal, hogy milyen döntéseket hozott, nem lehet érvelésre kényszeríteni azzal kapcsolatosan, hogy mit miért csinál. 

Szerintem ebből adódik az, hogy egy csomószor a nyilvánosságban már arról vitatkozunk, amit a kormányálláspontra mondanak különböző szereplők, miközben éppenséggel a startpozíció nincs tisztázva, hogy na de miért teszi azt a kormány” – tette hozzá.

A kormány kérdésünkre annyit írt, hogy „a kormány nem hirdet”, hanem közbeszerzési eljárással egy „ügynökséget bíz meg” ezzel. A bíróságon egyébként a Helsinki Bizottság ügyvédje képviseli majd a lapokat.