A Nemzeti Népegészségügyi Központ szerint tavaly óta emelkedtek az esetszámok. 

Több mint harmadával nő a halálozás Tolna megyében a hőhullámok idején, de Baranyában is több mint negyedével többen halnak meg, amikor nagy a hőség.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 első három hónapjában 17.300 fővel csökkent Magyarország népessége – ez akkora veszteség, mintha egy egész város, például Pomáz vagy Dabas lakossága eltűnt volna. A népességfogyás szempontjából nemcsak a születések száma, hanem a halandóság is kulcsfontosságú tényező. Csehország például jóval kedvezőbb halálozási mutatókkal rendelkezik, mint Magyarország. Hogy mennyire kritikus a helyzet, és milyen eszközökkel lehetne megállítani a népességcsökkenést? Erről kérdeztük dr. Melegh Attila szociológust.

Júliusban 1007-tel kevesebb gyerek született, mint tavaly ilyenkor.

Folytatódik a születések számának csökkenése, már a tavalyi évben is negatív rekordot ért el Magyarország. 

Egy új kutatás szerint az alacsony tesztoszteronszint a férfiaknál összefüggésbe hozható a korai halálozással.

Az új kutatás már a sokadik bizonyíték arra, hogy a nők és a kisebbségekhez tartozók rosszabb orvosi ellátást kapnak, mint a fehér férfiak.

12 százalékkal kevesebb gyerek született idén januárban, mint 2023 első hónapjában, nőtt a népességfogyás a KSH előzetes adatai szerint.

Öt-hatezren, vagyis egy kisvárosnyi ember hal meg évente vastagbélrákban Magyarországon. 

Brutálisan visszaesett a születések száma Magyarországon, úgy tűnik mostanra már teljesen hatástalanokká váltak a kormányzati családpolitikai intézkedések. 

Egy friss kutatás hozott döbbenetes számokat.

A KSH adatai szerint ugyanakkor a halálozások száma a születésekénél nagyobb mértékben csökkent, ezért a természetes népességfogyás visszaesett.

Hiba lehet azt gondolni, hogy a rossz munka nincs hatással ránk az élet más területein is.

Kevesebb gyermek is született.

Magyarországon halnak meg a legtöbben rákban az uniós országok közül – ezt mutatják a friss felmérések. A legfrissebb adatok szerint 2022-ben 70 ezer magyar betegnél diagnosztizáltak daganatos betegséget. A halálozások negyedéért a rák felelt, vagyis minden negyedik ember rákban hal meg Magyarországon. Egyebek között ezekről is szó volt a Magyar Rákellenes Liga Konferenciáján. A tüdőrák a leggyakoribb daganattípus.

A második legtöbb halálesetet a rákbetegségek okozták, ezt követte a koronavírus. Ezek az Eurostat friss adatai a 2020-as évről. Ez jóval magasabb az Európai Uniós átlagnál. A Híradónak nyilatkozó kardiológus szerint a magyarok helytelen életmódja miatt van ennyi keringési betegség. 

Magyarországon haltak bele legtöbben daganatos betegségbe az Európai Unióban 2019-ben, harmadával többen, mint az uniós átlag. Ezt mutatta ki a legfejlettebb országokat tömörítő OECD friss jelentése. Eszerint 2020-ban az uniós átlaghoz képest 10 százalékkal több daganatos beteget diagnosztizáltak Magyarországon. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint fontos a megelőzés és az egészséges életmód, és ebben a politikusoknak jó példát kellene mutatniuk.

12 százalékkal kevesebb gyerek született októberben, mint egy évvel korábban – a KSH friss jelentése alapján. Az állami Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa szerint a következő 30 évben felgyorsulhat a népességfogyás Magyarországon. Úgy számolnak, 2050-ig 8 és fél millióra csökkenhet az ország lakóinak száma. A kormány múlt hétig ígért döntést a családtámogatások folytatásáról, de még mindig nem határoztak róla.

Kevesebben is hunytak el.

Kevesebben is házasodtak.

A napi halálozás viszont valamivel alacsonyabb.

Az elmúlt 24 órában 2327 beteget diagnosztizáltak.

Öt nap alatt 178 koronavírussal fertőzött beteg halt meg. 

A koronavírus-járvány második hulláma azért okozott katasztrofális veszteségeket, mert a kormány megkésett és rossz döntéseket hozott. 

2021-ben 155 ezer magyar halt meg.

Összesen hatvanezer esetet jelentettek, közülük öt volt halálos. Oltással szinte mindenki túlélte volna.

Az áldozatok között jelentősen nőtt az 50 év alattiak aránya – derül ki híradónk elemzéséből. Boldogkői Zsolt biológus szerint ennek az lehet az oka, hogy az idősebbek között több az oltott, és a delta variáns a fiatalokat is támadja. Romániában nyilvánosságra hozták, hogy az oltottak közül hányan fertőződtek és haltak meg. A magyar kormány továbbra sem közöl ilyen adatokat.

Tavaly szeptember elején a miniszterelnök azt mondta, hogy a védekezés sikerét emberéletekben lehet mérni, és az első csatát megnyerték. Aznap 621 áldozatnál tartottunk, most, 8 hónappal később 27 ezerrel többnél. És ahogy nőtt az elhunytak száma, a kormány egyre kevésbé beszélt erről a világviszonylatban is kiugró adatról. Talán ez az oka, hogy részvétnyilvánítást, az áldozatok felé tett gesztusokat nemigen láthattunk.

40 százalékkal több magyar halt meg idén márciusban mint tavaly ugyanebben a hónapban. Az 1983-as infuenzajárvány tetőzése óta nem haltak meg ilyen sokan márciusban. Ez áll a Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentésében. Ennek oka - a tanulmány szerint - a koronavírus okozta többlethalálozás lehet. A híradónknak nyilatkozó szakember szerint a tragikus adatokhoz az is hozzájárult, hogy nem működött megfelelően az egészségügy.

A fél ország azt a táblázatot próbálja értelmezni, ami a vakcinák eredményeit mutatja. A szakértő szerint szinte lehetetlen belőle pontos és valós adatokat megtudni, hiszen rengeteg információ hiányzik belőle. Az viszont biztos, hogy a védőoltások szinte 100 százalékban védenek a súlyos megbetegedéstől és a halálozástól.

Ferenci Tamás biostatisztikus szerint a koronavírus ellen oltottak megbetegedési és halálozási adatairól közölt táblázattal három alapvető probléma van. Hogy melyek ezek? Kiderül az interjúból!

Már a második nap dönt világrekordot az új koronavírus-fertőzöttek és a halálos áldozatok száma Indiában. Az ország egészségügyi rendszere nem bír ennyi beteggel. Ráadásul az lélegeztetéshez szükséges oxigén utánpótlása továbbra is megoldatlan több államban. A helyzetet súlyosbítja, hogy egymás után bukkannak fel az újabb és újabb vírusváltozatok, amelyek valószínűleg jobban fertőznek a korábbiaknál. Figyelem, megrázó felvételek következnek.

Bár az oltások számával igen jól haladunk, sajnos ezzel párhuzamosan a halálozási adatok nem sok jót mutatnak. Hogy mi lehet az oka, amiért ebben is – negatív értelemben – az élen járunk? Lantos Gabriella egészségügyi menedzsert kérdeztük.

Szerdán ismét lesújtó halálozási számok érkeztek. Ferenci Tamás a napi halálozási adatokat már hónapokkal ezelőtt mondta, hogy elképzelhető, hogy 250 fölött lesznek. Mostanra tudjuk, hogy igaza lett, pedig akkor mindenki azt hitte, csak riogat. Tamás ma reggel azt mondta, hogy megvan a lehetőség arra, hogy idén már kordában tartsuk a koronavírust.

Ma délelőtt a járvány eddigi legdrámaibb adatait jelentették a hatóságok: egyetlen nap alatt 302-en hunytak el a Covid-19 szövődményei miatt. A hatóságok 6700 új fertőzöttet regisztráltak, több, mint 12 ezer beteget ápolnak kórházban, közülük majdnem 1500-an vannak lélegeztetőgépen. Bár az halálozási adatok regisztrációja országonként különbözik, Magyarország jelenleg a negyedik az 1 millió főre jutó elhunytak számában. Az első helyen Gibraltár áll, őt követi San Marino, Csehország, Magyarország 2151 fővel; utánunk pedig Montenegró, Bosznia Hercegovina, majd Belgium következik.

Egyes helyeken a lélegeztetőgéppel kezelt betegek 95 százaléka is belehal a koronavírus-fertőzés szövődményeibe - egyebek között ez derül ki abból a Híradónk birtokába jutott levélből, amelyet a Magyar Orvosi Kamara írt hétfőn Pintér Sándor belügyminiszternek. A szervezet Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint már tavaly novemberben kaptak olyan információkat a kórházakból, hogy Magyarországon az intenzív osztályokon jóval magasabb a halálozás, mint a nyugat-európai országokban. Hivatalos adatok erről azonban azóta sincsenek.

Nincs itt az ideje a nyitásnak - ezt mondja egyre több járványügyi szakértő és orvosszervezet. A miniszterelnök és a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be, hogy amint két és félmillió embert beoltottak Magyarországon, elkezdődhet a nyitás. Erre már csak egy hetet kell várni. Közben ma újabb rekordokat döntött a járvány, soha ennyien nem voltak kórházban, sem lélegeztetőgépen, és csúcsközelben van a halálozás is.

Negyedik napja Magyarországon jelentik lakosságarányosan a legtöbb koronavírusban elhunytat a világon egy nemzetközi oldal, az Our World in Data alapján. Ezzel már az elmúlt hét nap átlagában is Magyarországon a legrosszabb a halálozási statisztika. Az ellenzéki pártok ezzel is szembesítették ma a kormányt a Parlamentben. A kormány szerint az ellenzék válogat a statisztikák között, és azt hangsúlyozták, hogy az Unióban Magyarország vezeti az átoltottsági listát, és mindenki ellátáshoz jut, aki megbetegszik.

Még sosem haltak meg annyian egy nap alatt a koronavírus miatt, mint az elmúlt 24 órában: 195 ember veszítette életét. Orbán Viktor szeptemberben még azt mondta, a védekezés sikerét a halálesetek számában lehet mérni, kedden már arról beszélt, nem szeretne a statisztikák értelmezésében versenyezni az ellenzékkel. A Párbeszéd szerint nincs olyan statisztika, amely azt mutatná, a kormány megfelelően védekezik.

Már néhány hetes csecsemőket is megtámad a koronavírus, a Heim Pál Gyermekkórházban februárban három gyerek is lélegeztetőgépre került - erről beszélt a kórház osztályvezető főorvosa a Blikknek. Szlávik János infektológus szerint a vírusmutációk felelősek azért, hogy egyre fiatalabbakat is megtámad a kór. Híradónk kiszámolta, a harmadik hullámban elhunytak átlagéletkora több mint 3 évvel csökkent az első hullám áldozataihoz képest. Egyre gyakoribb, hogy nincs ismert alapbetegsége az elhunytnak.

Tovább fogy Magyarország lakossága, és ezen a helyzeten csak még inkább rontott a koronavírus-járvány. 2020-ban 139.549-en haltak meg itthon, ez 7,7 százalékos növekedés az előző esztendőhöz képest. 92.233 volt az élve születések száma, és bár ez is több mint az előző évi adat, a természetesen fogyás 47.316 fő. Ez azt jelenti, hogy 12 hónap alatt annyival lettünk kevesebben, mint Nagykanizsa teljes lakossága.

Már majdnem eléri a 12 ezret a koronavírus áldozatainak száma Magyarországon. A növekedés csökkenő ütemű, szombaton 64-en vesztették életüket. Tavaly november óta nem volt ennyire alacsony az egy nap alatt elhunytak száma. Rusvai Miklós víruskutató szerint azonban ez még nem azt jelenti, hogy túl vagyunk a járvány második hullámán.

Lehet azon vitatkozni, hogy sok vagy kevés a koronavírus miatt elhunytak száma, de Magyarországon jobb a helyzet, mint Nagy-Britanniában vagy Olaszországban. Erről beszélt az állami rádióban a miniszterelnök. Azt nem említette, hogy lakosságarányosan Magyarország a legrosszabb halálozási mutatóval rendelkező országok közé tartozik a világon. A Jobbiknál azt mondják, Orbán Viktor hiába igyekszik szépíteni az adatokat, a valóság tragikus.

Húsz éve nem halt meg egyetlen hónap alatt annyi ember Magyarországon, mint idén novemberben. Több mint 15 ezren vesztették életüket – ez másfélszer több, mint az elmúlt évek átlaga. A koronavírus szövődményei - a hivatalos adatok szerint - összesen háromezer ember halálát okozták ebből a plusz ötezerből. A híradónak nyilatkozó szakemberek szerint csaknem kétezren az egészségügyre nehezedő nyomás, az elmaradt beavatkozások és a létszámhiány miatt halhattak meg.

A KSH Népességtudományi Intézetének kutatója azt mondja, pontos adatok csak hónapok múlva lesznek, ám járvány esetén nem ritka, hogy kiemelkedően megnő a halálozások száma. A járványok ugyanis jellemzően nagyon megterhelik az egészségügyi rendszereket.

Kevesebb mint kétezer új koronavírus fertőzöttet találtak egy nap alatt - a kormányzati tájékoztató oldal adatai szerint.  1893 esetet regisztráltak - utoljára október végén volt ilyen kevés pozitív minta. A híradónak nyilatkozó szakértők azt mondják: az elvégzett tesztek számához viszonyítva is csökkent a pozitív minták aránya, ami bíztató jel, de ez nem jelenti azt, hogy már lazítani lehetne a szabályokon.

Tizenhét másodpercenként meghal valaki koronavírusban az Európai Unióban – erről beszélt az egészségügyért felelős biztos. Szerinte naponta 5 ezer család veszít el valakit a betegség következtében. Ennek ellenére több országban lazítottak a korlátozó intézkedéseken, máshol pedig a karácsonyra készülnek enyhébb szabályokkal. Kivéve Olaszországban, ahol az ünnepekre lakhelyelhagyási tilalmat vezetnek be.

Újabb halálozási rekord, az elmúlt 24 óra alatt 182-en haltak meg a koronavírus miatt. Többségében idős, krónikus betegek. Rusvai Miklós virológus az RTL Híradónak arról beszélt, a rekord egyik oka, hogy több idősotthonba is bejutott az utóbbi időben a vírus, de a szakember szerint ez még mindig nem a járvány csúcsa. A KSH adatai szerint novemberben az elmúlt évekhez képest 40 százalékkal nőtt a halálozások száma.

Már többen haltak meg Magyarországon koronavírusban, mint Kínában. Ez látszik a hivatalos adatokból. Tegnap 151-en hunytak el a betegségben itthon. Az új fertőzöttek száma több mint ezerrel kevesebb, mint szombaton. A pozitív tesztek aránya még sosem volt ilyen magas: több mint hatvankét százalék. Ugyanakkor nő a gyógyultak aránya és 50 napja most csökkent először az aktív esetek száma. A tisztifőorvos abban bízik, hamarosan kiegyensúlyozottabb lesz a járványgörbe.

Az orvosok hazudnak a koronavírus okozta halálozásokról Donald Trump szerint. Az amerikai elnök az egyik nagygyűlésén beszélt erről. Úgy gondolja, mindenkire rámondják, hogy a vírus végzett vele, hogy emiatt több pénzt kapjanak. A legnagyobb, orvosokat tömörítő szervezet rosszindulatúnak nevezte a vádakat. Szerintük Trumpnak inkább a közegészségügyi szabályok betartásáról kellene beszélnie. Egy tanulmány szerint ugyanis az elnök nagygyűlései miatt már több mint 30 ezer ember betegedhetett meg.