Fantasztikus csúcstalálkozó volt, hiába mondogatta mindenki, hogy Magyarország elszigetelt – így értékelte Orbán Viktor a budapesti uniós csúcsot. A két napos rendezvényen Európa versenyképességének javításában nagy volt az egyetértés, az ukrán kérdésben azonban nem közeledtek az álláspontok. A miniszterelnök közben lázadásra szólította fel az uniós vezetőket, mert szerinte csak úgy lehet megállítani a migrációt, ha az országok fellázadnak a hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen.

Tönkreteszi az európai és a magyar gazdákat az ukrán gabona-dömping, erről posztolt Orbán Viktor a most kezdődő uniós állam- és kormányfői csúcstalálkozó előtt. A miniszterelnök politikai igazgatója Híradónknak arról beszélt, a behozatal teljes tiltása lenne a megfelelő megoldás.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint garanciákat kaptak arra, hogy Magyarország pénze nem kerül Ukrajnába, ezért nem vétóztak.

Az általunk megkérdezett biztonságpolitikai szakértő azt mondta: ha a magyar miniszterelnök vétózott volna az 50 milliárdos ukrajnai segélycsomagról, akkor végleg meghiúsul a régóta várt Orbán-Zelenszkij találkozó, és az ukránok nyílt ellenségként könyvelik el Magyarországot.

A miniszterelnök a híres kivonulása óta csak vétózott, de a nagy döntés napján végül teljesen máshogy szavazott, mint ahogy azt várni lehetett. 

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint vannak olyan dolgok, amelyeket csak akkor lehet megvitatni, ha Svédország már tagja lesz a NATO-nak.

Daniel Freund szerint Orbán Viktor csak a valódi nyomást érti.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök azt is mondta, Orbán Viktoron múlik, hogy „Magyarország a közösségünk része-e vagy sem”.

Uniós források szerint Orbán Viktor szereti magát az EU Góliátjával szembeszálló Dávidként beállítani.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mégsem indul a júniusi európai parlamenti választáson.

Amikor Orbán Viktor visszajött a terembe, akkor állítólag az Európai Unió mind a 26 állam- és kormányfője nevetett.

A magyar miniszerelnök erről az állami média brüsszeli stúdiójában beszélt az állam- és kormányfők csúcstalálkozójának félidejében. A Híradónak nyilatkozó szakértő ugyanakkor azt mondta, nincs átjárás a különböző költségvetési keretek között. A zárónyilatkozatba végül a migrációról szóló rész nem került be, ezt ugyanis Magyarország és Lengyelország nem fogadta el.

„A migrációs nyomás tovább nő, a határok védelmén múlik Európa jövője” – mondta a miniszterelnök az építési terület kerítése előtt.

A miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót előkészítő videókonferencián vett részt.

Orbán Viktor mindeközben azt jelentette be, hogy sikerült megállapodniuk és Magyarország mentességet kapott.

A prágai EU-csúcson több tucatnyian tüntettek erős uniót követelő és a vétókat ellenző jelszavakkal. Nem hagyták szó nélkül a magyar miniszterelnök érkezését.

A magyar kormányfő arról is beszélt, hogy szerinte a brüsszeli politika „szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát”.

Az európai állam- és kormányfők március 24-25-i csúcstalálkozója előtt konzultáltak.

Mostanra többen megerősítették: ezt mondta az ukrán elnök az EU tagországok vezetőinek a csütörtök esti videókonferencián.

Az ukrán válságról tárgyalnak csütörtökön az Európai Unió állam- és kormányfői.

Az uniós tagállamok egészégügyi rendszerei túl vannak terhelve főként az oltatlanok miatt.

Ellenséges és baráti médiáról beszélt Orbán Viktor és sajtófőnöke, amikor - még pénteken - megérkeztek a pozsonyi uniós csúcsra. Az esetről készült videófelvételt az Európai Unió hivatalos honlapján tették közzé. A felvételen az is hallható, hogy a miniszterelnök durva szóval minősített valakit, miután rövid interjút adott az állami tévé riporterének. Az MSZP szerint Orbán Viktor megmutatta, kicsoda valójában.

A párizsi merényletek után a magyar miniszterelnök azt mondta egy brüsszeli amerikai lapnak, hogy minden terrorista bevándorló. Vagyis hát félni kell a bevándorlóktól és nem szabad őket beengedni. Ezt a felfogást egyre többen követik Európában, mások szerint a menekültválság önmagában nem jár a terrorveszély növekedésével. Minden esetre, Európa fél. Ki inkább, ki kevésbé. A kérdés: hogyan kezelje ezt a félelmet a politika?