Orbán Viktor ismét reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bírálatára

Az orosz-ukrán háborúban Magyarország Magyarország oldalán áll. Segít a bajbajutottaknak, de érvényesíteni akarja, meg akarja védeni a saját nemzeti érdekeit – jelentette ki az MTI tudósítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU- és NATO-csúcs után a közmédiának adott nyilatkozatában.

A kormányfő kiemelte: Magyarországnak minden nemzetközi találkozó alkalmával újra és újra ki kell állnia a saját nemzeti érdekei mellett.

„Ezért nem mindegy, hogy milyen kormánya van Magyarországnak. 

Olyan kormánya van-e, amely kiáll a nemzeti érdekek mellett vagy olyan, amelyik a nagyokkal vagy az éppen számára tekintélyt sugárzó más országokkal akar alárendelt szerepben együtt úszni 

- fogalmazott.

A miniszterelnök a jelenlegi helyzetet úgy értékelte: vannak országok, amelyek azt mondják, hogy ez egy olyan háború, amelynek valahogy ők is részesei. A magyarok viszont azt mondják, hogy van egy orosz-ukrán háború, ami a szomszédunkban zajlik, nem lehetünk közömbösek, hiszen emberi szenvedések és bajba jutottak milliói vannak. Mindezek mellett vannak magyar érdekek, amelyeket egy szomszédban zajló háború mindig veszélybe sodorhat.

Vagyis veszélyes helyzetben vagyunk, de mi Magyarország oldalán állunk és magyar fejjel, magyar nézőpontból tekintünk erre a helyzetre 

– jelentette ki Orbán Viktor.

Kiemelte: vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból.

A kormányfő szerint a NATO-csúcson egyértelműen kiderült, hogy a magyar álláspont mögött vannak többen, ezért a NATO ki is mondta: nem részese ennek a háborúnak, nem akar benne részt venni, ki akar belőle maradni és sem fegyvert, sem katonákat nem küld, se légtérzárat nem rendel el. Hozzátette: 

ha vannak tagállamok, amelyek túl akarnak ezen menni és saját felelősségükre valamit tenni akarnak, azt a NATO nem akadályozza meg.

Az EU-csúcs gazdasági szankciókat érintő tárgyalásai kapcsán érthető felvetésnek nevezte azt: ha segíteni akarnak az ukránoknak és azt akarják, hogy minél hamarabb béke legyen, akkor 

az oroszok számára kell világossá tenni, hogy ezt a háborút nem érdemes folytatniuk. 

Ezt egy helyes törekvésnek tartja, mert szerinte is a legfontosabb ma az, hogy béke legyen. „Mi a béke oldalán vagyunk” - jelentette ki, ugyanakkor hozzátette: nem lehet úgy békét teremteni, hogy olyan szankciókat alkalmaznak, amelyek „jobban fájnak nekünk, mint az oroszoknak”.

Márpedig ha a szankciókat kiterjesztik az energiára, az a helyzet áll elő, hogy a magyar gazdaság elviselhetetlen nyomás alá kerül, miközben az oroszoknak ez „feltehetően meg sem kottyan”.

Magyarország világossá tette: a szankciók kiterjesztése az energiarendszerre alkalmatlan eszköz arra, hogy ezáltal lépéseket tegyünk a béke irányába, más módon kell ezt megtenni, alapvetően diplomáciai tárgyalások útján – hangsúlyozta.

Úgy vélte: a korábban kritizált Lengyelországról és Magyarországról ma a „legnagyobb elismerés hangján” beszélnek. Mindenki látja azt a hatalmas terhet, amit a lengyel és a magyar emberek visznek a hátukon, hiszen Lengyelországba két és fél millió menekült érkezett, Magyarországra pedig több mint 500 ezer.

Méltatta az önkéntesek, civil szervezetek, valamint egyházak menekülteket segítő munkáját és hangsúlyozta azt is: 

most nem számít, hogy milyen vitáink voltak korábban az ukránokkal például a magyar kisebbség ügyében, mert ők most bajban vannak, ezért segítünk nekik.

Jelezte: sürgette Brüsszelben, hogy a Magyarország számára elérhető pénzügyi forrásokat minél hamarabb nyissák meg és már meg is érkezett a bizottság részéről a válasz, hogy az első 300 millió eurót (több mint 100 milliárd forintot) rugalmasan, a korábbi célokhoz képest sokkal szabadabban, gyorsabban elérhetővé tették Magyarország számára. Ezt mind az önkénteseinknek köszönhetjük, maga az ország harcolta ki ezt a megítélést – hangsúlyozta. (A 300 millió eurós forrásról itt olvashat bővebben.)

Azt, hogy az ukrán elnök nem volt elégedett se a NATO-val, se az EU-val és a magyar kormányfőt személyesen is megszólította, bírálta, Orbán Viktor úgy kommentálta: meg kell érteni Volodimir Zelenszkijt, egy ilyen helyzetben ő azt szeretné, ha az egész világ nemcsak osztozna a fájdalmában, nemcsak a menekülteken segítene, hanem magáévá tenné az ukrán pozíciót és azonnal beavatkozna. Ukrajna nehéz helyzetben van, a területén háború van, emberek millióinak kell elhagyniuk az országot. 

Ez egy szívfacsaró, nagyon nehéz érzés lehet 

– fogalmazott Orbán Viktor.

Szerinte az ukránoknak teljesen érthető szempontja, hogy azt kérik: a NATO menjen be, vállaljon légicsatát, küldjön fegyvereket. Ugyanakkor „mi nem ukránok vagyunk, meg nem oroszok, hanem magyarok” – jegyezte meg.

Arra a kérdésre, hogy hol áll Magyarország, az a válasz, hogy Magyarország Magyarország oldalán áll 

– jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangoztatta: Magyarország azon túl, hogy segít minden bajba jutott ukrán embernek – és erről még az ukrán elnök helyében sem feledkezne meg – nem akar bevonódni ebbe a háborúba, mert ez a magyar nemzeti érdekekkel ellentétes.

A miniszterelnök kitért arra is: Magyarország a NATO tagja, a NATO pedig egységes és erős. „Sőt, nagyon erős. Sokkal erősebb, mint Oroszország” – nyomatékosította.

Orbán Viktor szerint ha a magyarok maguk is megteszik, amit meg kell tenni, van hadseregük és azt felvonultatják a határhoz, ha látszik, hogy „készen állunk, hogy megvédjük magunkat”, akkor a többi szövetséges ország is segíteni fog bennünket. 

Így együtt mindenki másnál erősebbek vagyunk ma a világon 

– jelentette ki, hozzátéve, hogy ennél nagyobb biztonsági garancia ma nem létezik.

Úgy értékelt: minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország.

De ez egy háború és a szomszédunkban van, ezért „észnél kell lenni”, a stratégiai nyugalom, a higgadtság, a kiszámíthatóság, a magyar érdekek pontos meghatározása és az aszerint történő cselekvés most a döntő. Hozzátette: úgy érzi, hogy eddig Magyarország ezekkel az erényekkel rendelkezett.

Az energiaárakról szólva Orbán Viktor kifejtette: a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az energiaárak az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború „rátett még egy lapáttal”. Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést.

Ugyanakkor a kormányfő úgy véli: a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van. 

Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit „Brüsszelben csinálnak” és ami „szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát”, 

mert abból indul ki, hogyha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát.

Ezért azt szorgalmazta, hogy amíg a háború tart, addig függesszék fel az „energiaárak emelésére épülő brüsszeli politikát”. Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert 

ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal. 

Ez majd a következő hetek csatáinak kérdése lesz – jelezte Orbán Viktor.

Nyitókép: Fischer Zoltán/MTI