A Cápák közöttben bemutatkozó Bi Integration egy olyan start-up, amely AI‑alapú megoldásokkal segíti a KKV‑kat a digitalizálásban és a költségek optimalizálásban.

Kelemen János elárulja, hogyan lett egy brassói glampingötletből piacképes vállalkozás, és miért kulcsfontosságú számára a digitalizáció.

Tóth Ildikó mindenkit meglepett, amikor elmesélte, hogy 15 évvel ezelőtt a TSMT módszertana meggyógyította kisfiát. A Cápának nem volt kérdés, hogy befektet.

Az idei tél szokatlanul kemény: több mint egy évtizede nem volt ilyen nagy hó és hideg Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, hogy ha globális felmelegedésről beszélünk, hogyan lehetségesek ilyen extrém téli időjárási helyzetek. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a klímaváltozás nem állandó melegedést jelent, hanem azt, hogy a szélsőségek egyre gyakoribbá válnak. Az északi-sarki jég gyors olvadása megváltoztatja a légköri áramlásokat, így a sarkvidéki hideg könnyebben juthat el a kontinensek fölé. A professzor arra is felhívta a figyelmet, hogy a digitalizáció és az AI növekvő energiaigénye szintén hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Sokan ma is tartózkodnak a mesterséges intelligencia használatától, és nem érzik magukat komfortosan az új technológiákkal. Forgács Mariann social média és AI szakértő szerint ez az óvatosság teljesen természetes, sőt a kezdetekkor kifejezetten hasznos lehet. A legfontosabb, hogy ne feltétel nélkül fogadjuk el a válaszait, hanem fenntartásokkal kezeljük azokat. A szakértő hangsúlyozza: az AI-tól nem félni kell, hanem tudatosan és okosan használni.

A digitális fejlesztések ma már teljesen átalakítják a drogérialáncok mindennapjait, és Czeglédi Miklós, a Rossmann stratégiai IT és adat vezetője szerint ez a változás a vásárlóknak és a dolgozóknak is egyaránt kényelmet hoz. Az önkiszolgáló kasszák kezdetben furcsák voltak a vevőknek, mára viszont a hétköznapi kényelem részévé váltak. A digitális újdonságok, mint a Virtuális Tükör mobilalkalmazás, lehetővé teszik, hogy a sminktermékeket még vásárlás előtt virtuálisan kipróbálják. Czeglédi szerint a kulcs, hogy a fejlesztéseket úgy vezessék be, hogy mindenféle digitális érettséggel rendelkező vásárló könnyen elfogadhassa őket. Ezek az innovációk nemcsak a kényelemről szólnak, hanem a fenntarthatóságot és a munkatársak mindennapjait is segítik.

A túl sok képernyőidő idegrendszeri panaszokat okozhat – a Bethesda kórház online programmal segít a családoknak.

Több mint 210 millió eurót (82,8 milliárd forintot) költ az Európai Bizottság a kiberbiztonság megerősítésére és digitalizációra az EU-ban.

Új funkció érkezik, az iOS-eszközök csak részben érintettek.

Balogh Levente és Moldován András nem értettek egyet a digitalizálás fontosságában, viszont az Okos HACCP vállalkozóinak szerencséjük volt, ugyanis két befektetési ajánlatot is kaptak informatikai szolgáltatásukra.

Boros Csilla Tea és Dessewffy Gábor az Okos HACCP vállalkozásukkal érkeztek a Cápákhoz. A HACCP egy olyan rendszer, melynek az élelmiszer-biztonság elérése a célja – ehhez pedig olyan sokrétű és időigényes dokumentálásra van szükség, melyet a mai napig kézzel végeznek a legtöbb vendéglátós helyen. Erre kínálnak most digitális megoldást a vállalkozók, melyhez üzlettársakat keresnek 30 millió forintért cserébe.

Bővül a családtámogatási rendszer, foglalkoznának „a testi, lelki és szellemi egészséggel” is.

Többek között Nyírmártonfalván is, ahová a sokat emlegetett lombkoronasétányt is tervezték.

Tegnap kezdetét vette a harc az ifjú titánok, a harmincasok és a veteránok között. „Ezek a mai fiatalok…!”, „Bezzeg az én időmben…”. Ki ne hallott volna hasonló mondatokat. A különböző korosztályok máshogyan szocializálódtak, máshogy élnek, mások a tulajdonságaik, a nézeteik. Mindez számos konfliktushoz vezethet közöttük, pláne olyan kiélezett helyzetben, amibe a Survivorben csöppentek. A Survivor versenyzői között akadnak X-generációsok, de többségük az Y és Z generációba tartozik. Közöttük általában feszültségeket tapasztalunk, amiben a digitalizációnak is óriási szerepe van.

Dolgozz havi egy napot a nagyszüleid otthonából!

A Magyar Nemzeti Múzeum az örökségvédelmi projektekben jártas Tripont nevűcéget kérte fel a minden eddiginél részletesebb digitalizálási munkára.

Fejlesztenéd vállalkozásodat, nyitott vagy a digitális megoldásokra és újdonságokra, de nem tudod hogyan vágj bele? Moldován Andrásnak a tippjeivel megismerheted és könnyeben veheted a digitális szemléletváltás lépéseit.

Balogh Petya nem hitt a huszonéves vállalkozók játékosmegfigyelő rendszerében és annak üzleti lehetőségeiben, Moldován András szerint pedig nincs semmi egyedi a MetaGrundban, Lakatos István mégis arra ösztönözte a testvérpárt, hogy validálják szolgáltatásukat, és próbáljanak szerencsét a Cápák között következő évadában. 

A Change Hungary vállalkozás megosztotta a befektetőket. Míg az egyik tábor szerint nem üzlet adományt organizálni, mert ezen nem illik pénzt keresni, egy másik vélemény szerint egyáltalán nem ciki, hogy ezzel valaki profitot is realizálna.

Fodor Gábor, a Change Hungary megálmodója olyan termékeket és szolgáltatásokat nyújt, melyek összekötik a felajánlót a gyűjtővel úgy, hogy egyben meg is könnyítik az adomány adását és fogadását. Az adományösztönzéssel foglalkozó vállalkozó 30 millió forintért érkezett a Cápákhoz, amiért cserébe 15 százalék tulajdonrészt ajánlott.

Európa digitális fejlődésének pillanatképeit vitte el Kölnbe a legnagyobb német telekommunikációs vállalat. A Fókusz riportere is megtapasztalhatta, hogyan nézhet ki a világ néhány év távlatában.

A digitális megoldások szerepe mindenhol és minden ponton ugyanúgy felértékelődött, kulcsfontosságúvá vált, de legfőképpen a vállalkozásoknál. Hogy milyen segítséget kaphatnak a fejlődéshez, abban Nyíri Mária és Pancsira László segített nekünk. 

Mi történik a fotónegatívokkal, hogyan használják a fényképekhez az arcfelismerő programot?

A kiterjesztett valóság egyre inkább az életünk részévé válik. Keleti Arthur jövőkutató a Reggeliben elmondta, a virtuális valóságot sokan úgy képzelik, hogy otthon ülnek az emberek óriási sisakban, pedig ez szerinte egyáltalán nem így fog kinézni.  

A digitalizáció beszivárgott olyan területekre és szakmákba is, ahova pár éve még elképzelhetetlen lett volna. Ilyen a zenekészítés is, mivel ma már szinte az számít unikálisnak, ha valaki úgy alkot zenét, hogy zenésztársaival egy helyen tartózkodik. Lotfi Begi már a régóta alkot az online térben.

Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy a 2020 és 2030 közötti időszakot Európa digitális évtizedévé tegye. A jövőképben szerepel, hogy mindenhol elérhető legyen az 5G technológia, digitális alapkészségekkel rendelkezzen az EU lakosságának nagy százaléka, a digitális igazolvány széleskörben bevezetése, vagy az oktatásban, közlekedésben elinduló fejlesztések. Hogy milyen lépések várhatók, és mit hoz a jövő, erről Pató Viktória Lilla kutató mesélt a Reggeliben.

Miért fontos, hogy a nagyszülőket is bevonjuk a digitális világba? Mi mindenben tudják megkönnyíteni az életüket az okoseszközök? A Netre fel! kampány kapcsán erről a témáról beszélgetünk Málnai Zsuzsa és Papp János színművészekkel és Tafferner Évával az NMHH kommunikációs igazgatójával. Papp János nagyon fontosnak tartja, hogy az idősebbek a netet, mint lehetőséget használják, ne legyenek a rabjai és őrizzék meg a titkaikat.

Mai főzővendégünk, Adához hasonlóan szintén az úgynevezett „szendvics-generáció” tagja, azaz kiskorú gyerekei és a szülei, a család idősebb tagjai is az ő segítségére szorulhatnak a digitalitást illetően. Bátyai Éva színésznővel beszélgetünk, akit a Barátok köztben ismerhetett meg a tévénéző közönség.

Nem ritka, hogy ha nem értenek szót egymással a családtagok, azon belül is a különböző generációk, akkor az okostelefonokat, a kütyüket, a digitalizációt hibáztatják. Pedig a technológia fejlődése önmagában még nem indokolja, hogy eltávolodjunk egymástól. Sőt, a megfelelően átgondolt digitális stratégiával teljesebbé tehetjük a családi életet, és minőségi közös élményeket is szerezhetünk, de hogyan?

Elérhetőek lettek a Filmhíradó 1913 és 1991 között tudósításai az interneten, miután minden riportot – szó szerint az az elsőtől az utolsóig - digitalizált a Nemzeti Filmarchívum. A munkának viszont ezzel még nincs vége. Időről-időre kerülnek elő olyan filmszalagok, kivágott jelenetek, amelyekre még a filmtörténészek is felkapják a fejüket.

Egy magyar vállalkozás az utóbbi évek alatt összesen 32 millió oldal újságot, könyvet, dokumentumot digitalizált azért, hogy azok megmaradjanak az örökkévalóságnak. Egy éve mutattuk meg őket először a Fókuszban, azóta adatbázisukban már nemcsak a szövegek, a képek között is lehet keresni. Még kollégánkról is találtak egy-két fotót.

Dr. Bachmann Bálint, a Budapesti Metropolitan Egyetem rektora mesélt a hirtelen átváltásról.   

Évek óta azon fáradozik egy családi vállalkozás Budapesten, hogy a régmúlt híreit hozzáférhetővé és kereshetővé tegye bárki számára. Ők digitalizálták először Magyarországon a Bibliát, magyar költők verseit, mára pedig lényegében az összes magyar napilap, újság, folyóirat hírei között kereshetünk egyetlen klikkeléssel.