Egyes műtétekre már csak 2030-ra adnak időpontot. A nagyműtétek mellett azonban a járóbeteg-ellátásban is szélsőségesek a várakozási idők. „Egyes rendelők konganak az ürességtől, máshol pedig hónapokat kell várni” – mondja Kincses Gyula, egészségpolitikus rendszerelemző, a Magyar Orvosi Kamara korábbi elnöke az egészségügyi ellátásról.

Rékassy Balázs egészégügyi közgazdász szerint a magyar egészségügy helyzet nagyon súlyossá vált, a rendszer alulfinanszírozott, rosszul menedzselt. 

A hatékonyabb ellátás miatt küld ellenőröket a Belügyminisztérium a kórházakba. A tárca az RTL Híradóval azt közölte, hogy elsősorban a munkafolyamatokat vizsgálják majd, a betegeket nem igazoltatják, de jelenlétüket „vizuálisan ellenőrzik”. A Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint az ellenőrzés nem oldja meg a szakemberhiányt és az alulfinanszírozottságot sem. A Független Egészségügyi Szakszervezetnél azt mondták, a jelenléti íveket is vizsgálni kellene, mivel most szerintük havonta átlagosan egy műszaknyi túlórát nem fizetnek ki a dolgozóknak.

Jelentősen nőtt a kórházi fertőzések száma Magyarországon. 2022-ben majdnem kétszer annyi esetet jelentettek az intézmények, mint öt évvel korábban. Ezt a Direkt 36 derítette ki. Az újságírók a kiperelt adatokból megállapították azt is, hogy öt kórházban 2017 óta folyamatosan nagyon magas a fertőzések aránya. Az egészségügyi államtitkár a Híradó kérdésére azt mondta, a tisztifőorvosnak külön-külön kell vizsgálnia és ellenőriznie a legproblémásabb intézményeket.

Béla, Erzsébet, Móni és Péter mind gyógyíthatatlan betegek, akárcsak a kegyes halál ügyében pert kezdeményező Karsai Dániel. Mindannyian olyan döntést szeretnének hozni életük végéről, amihez Magyarországon nincs joguk. Csatlakoztak tehát az alkotmányjogász harcához, miközben egyre kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, és csak idő kérdése, mikor fordul rosszabbra az állapotuk. A Házon kívül riportjában Moskovics Judit beszélgetett velük.

Egy budapesti háziorvos csak a hétfői rendelésén több mint tíz covidos beteget szűrt ki. De nem csak ott volt tele a váró, hetente 250 ezer beteg jelentkezik az országban felsőlégúti tünetekkel, ezek nagy részét a covid okozza. A Háziorvosok Online Szervezetének alapító-elnöke szerint nagyságrendileg százezer új típusú Pfizer-vakcina áll rendelkezésre. Megpróbáltunk az Ügyfélkapu rendszerében időpontot foglalni, de sem Budapesten, sem Pest megyében nem sikerült.

Az adatok szerint már nemcsak az állami ellátásba jár kevesebb beteg, hanem a magánegészségügyben is rejtélyes módon csökken a páciensek száma, bő 10-15 százalékos a lemorzsolódás. 

Már napok óta nem tudják használni a felvonókat a súlyos mozgásszervi betegek az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben. Vannak, akiknek több emeletet kell lépcsőzniük, akár naponta többször is. Egy beteg emiatt megszakította háromhetes terápiáját. A hivatalok válaszából nem derült ki, hogy mikorra javítják meg a lifteket.

Dr. Lénárd Rita szerint rosszabb ma a betegeknek Magyarországon, mint nyolc évvel ezelőtt, az orvosok elvándorlása a külföld és a magánegészségügy felé pedig fokozódott. Orbán Viktor 2020-ban megállapodást kötött a kamara vezetésével az alapbérről, utána azonban egészen más számokkal jött ki a törvény. Manapság pedig már úton van a közlöny a nyomdába, mire meghallgatják az orvosok javaslatait. 

Olyanoknak is, akiknek amúgy semmi szükségük nem lett volna rá.

Kínában nemrég felhagytak a szigor politikájával. Sok adatot már nem tesznek közzé a kínai hatóságok, de a szakértők szerint a következő hónapokban milliók halhatnak meg. A kínai oltóanyag hatásossága nagyjából 50 százalékos, más típusú vakcinákat viszont nem engedélyeztek a hatóságok.

Borsod megyében tesztelnék először az új szakápolási rendszert, erről beszélt szerdán a Belügyminisztérium államtitkára a Parlamentben a törvényjavaslat vitáján. A tervek szerint megszüntetnék a kórházak ápolási osztályait. A köznyelven elfekvőnek is nevezett osztályokon kezelt betegeket fizetős ápolási központokba helyeznék át vagy a családjuknak kellene gondoskodni róluk.

Egy törvényjavaslat szerint a betegek orvosi szakvélemény alapján vagy haza vagy úgynevezett szakápolási központokba kerülnének. Ezekért viszont fizetni kellene. Az RTL híradónak nyilatkozó egészségügyi szakértő szerint ahhoz, hogy az új rendszer jól működjön, fejlesztésekre és több ápolóra is szükség lenne. A DK szerint a módosítás további felmondásokhoz vezethet az egészségügyben.

Gulyás Gergely miniszter nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy kapnak-e segítséget az egészségügyi intézmények, de azt mondta: nem zárnak be sem kórházakat, sem rendelőket.

Nyár végéig nem látja el a járóbetegeket az ajkai kórház onkológiai osztálya, a pácienseket Veszprémbe küldik. Az orvos ugyanis megbetegedett. De máshová küldik a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház fül-orr-gégészetén fekvőket, és a Tolna megyei Kórház rehabilitációs és krónikus betegeit is. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint nincs olyan megye, ahol ne lennének kisebb-nagyobb ellátási gondok.

Az egészségügyi szakértő szerint csak később, valamikor egy-két éven belül fogjuk érezni, mekkora is a baj valójában.

Tavaly október óta sok mutánsa jött létre az omikron koronavírus variánsnak. A BA2-es változat idézte elő január-februárban a járványhullámot, de azóta már új változatok terjednek Nyugat-Európában. Bár  Rusvai Miklós szerint ezek az omikron eredeti változatánál gyorsabban fertőznek, a tünetek szerencsére enyhék.

Kevés az aneszteziológus.

És másfélszer annyi új fertőzöttet találtak – ez derült ki az elmúlt hét nap összesített adataiból. Szlávik János infektológus szerint az omikron egy gyorsan terjedő variánsa állhat a háttérben. Ahogy az is, hogy sokan már nem is teszteltetik magukat, ha légúti tüneteik vannak, és így könnyen megfertőzhetnek másokat. Járványügyi okokra hivatkozva közben újra látogatási tilalmat rendeltek el az egyik fővárosi kórházban.

Sok-sok évtizede foglalkoztatja az emberiséget, hogy vajon mi játszódhat le egy kómában fekvő beteg elméjében? Lát, hall, esetleg érzékel bármit a külvilágból? Vagy, ha a külső ingerekre nem is reagál, legalább álmodik?

Két-három hétig is fennmaradhat ez az állapot a szakemberhiány miatt.

Nem túl higiénikus módszert választott az egészségügyi intézmény a betegek szennyeseinek tárolására.

A járvány elleni védekezés az ingyenes maszkhasználattal és teszteléssel lehetne hatékonyabb Dr. Rékassy Balázs orvos szerint.

Az ellenzéki összefogás pártjai szerint megbukott a kormány járványkezelése.

Először hozott nyilvánosságra adatokat a kormány arról, hogy az intenzív osztályokon fekvők hány százaléka nem volt beoltva a negyedik hullám idején.

A kórházakban karácsonykor sincs pihenő, több ezer egészségügyi dolgozó tölti a betegek ápolásával az ünnepet szerte az országban. A kisvárdai görögkatolikus kórházban úgy próbálják könnyebbé tenni ezeket a napokat a dolgozóknak és a bent fekvő betegeknek, hogy papnövendékek énekelnek nekik, és kórházlelkész látogatja őket.

Amint csökken a koronavírusos betegek száma, ismét lesz traumatológiai és neurológiai ellátás az ajkai kórházban. Addig Veszprémben látják el a betegeket. A döntés miatt akkora a felháborodás Ajkán és környékén, hogy a helyi Fidesz és a kórházi vezetők sajtótájékoztatón igyekeztek megnyugtatni a kedélyeket. Ajka ellenzéki polgármestere azt kifogásolja, hogy nem kaptak megfelelő tájékoztatást az átszervezésről.

Háromszázzal több koronavírusos beteget regisztráltak ezen hétvégén, mint az előző héten és 11-gyel többen haltak meg. A környező országok közül Romániában is megugrott a kórházban ápolt betegek száma, van, akinek már csak a folyosón van helye. Rusvai Miklós víruskutató közben arról beszélt, hogy az influenza elleni védőoltást is célszerű beadni, mert ha egyszerre fertőződik meg valaki influenzával és koronavírussal, az súlyosabb következményekkel járhat.

Legalább 14-en meghaltak és sokan megsérültek, amikor tűz pusztított egy koronavírusos betegeket ellátó kórházban Észak-Macedóniában. A tragédiát valószínűleg egy felrobbant oxigénpalack okozta. A balkáni országban háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el. 

Félmillióval is kevesebb beteget láttak el a kórházak tavaly, mint tavalyelőtt az állami Egészségbiztosítási Alapkezelő kimutatása szerint. A járvány idején 40%-kal visszaesett a krónikus, 20%-kal pedig az aktív fekvőbetegek száma. Az általunk megkérdezett szakértő úgy számol, százezrek nem jutottak kezeléshez. Az egészségügyért felelős miniszter ma azt mondta, a sürgős eseteket ellátták a járvány alatt.

Négy beteget halálra késelt, egy ötödiket pedig súlyosan megsebesített egy ápolónő egy potsdami klinikán Németországban. A gyilkosságokra akkor derült fény, amikor a nővér hazament, és elmondta férjének, hogy aznap megölt néhány beteget a munkahelyén. A rendőrséget a döbbent férj értesítette, felesége azonban azóta nem hajlandó megszólalni.

Már külön ambulanciát nyitottak a Nyírő Gyula kórházban, ahol a mentális poszt-Covid szindrómás betegeket kezelik, két hét alatt 130-an jelentkeztek és a szakemberek szerint országszerte egye nagyobb szükség lesz ezekre a helyekre. A koronavíruson átesettek, a szerettüket gyászolók vagy épp a bezártságtól szenvedők közül sokan depresszióval szorongással küzdenek. A Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke úgy fogalmazott, lelki terhelés most olyan mint egy háborús helyzet.

Akárcsak a médiát, az Orvosi Kamara által kiképzett civil önkénteseket sem engedik be a kórházi covid osztályokra, pedig a programmal az ápolók leterheltségén akartak enyhíteni. Zacher Gábor azt mondja: egyre fáradtabbak az egészségügyi dolgozók. A Hatvani Kórház sürgősségi orvosa a Szabad Európának arról is beszélt, felelőtlenség azt ígérni a betegeknek, hogy nem fognak meghalni.

Egyes helyeken a lélegeztetőgéppel kezelt betegek 95 százaléka is belehal a koronavírus-fertőzés szövődményeibe - egyebek között ez derül ki abból a Híradónk birtokába jutott levélből, amelyet a Magyar Orvosi Kamara írt hétfőn Pintér Sándor belügyminiszternek. A szervezet Győr-Moson-Sopron megyei elnöke szerint már tavaly novemberben kaptak olyan információkat a kórházakból, hogy Magyarországon az intenzív osztályokon jóval magasabb a halálozás, mint a nyugat-európai országokban. Hivatalos adatok erről azonban azóta sincsenek.

Egy különleges vérmosó eszközzel mentenek meg lélegeztetőgépre került koronavírusos betegeket Kiskunhalason. Az eszköznek köszönhetően a vérplazma egy részét tudják kicserélni. Erre azért van szükség, mert a koronavírus-fertőzés komoly immunreakciót indít el a vérben is, ami akár halálos is lehet. Hogy pontosan miről van szó, azt dr. Frei Norberttől tudtuk meg.

Nem kell külföldi segítség ahhoz, hogy a magyar egészségügy a járvány harmadik hullámában is el tudja látni a betegeket, sőt, mi adunk segítséget másoknak - mondta a miniszterelnök vasárnap az állami rádióban. Orbán Viktor mindezt azzal indokolta, hogy lakosságarányosan itthon van a legtöbb ágy és lélegeztetőgép. A kormány szerint elegendő szakember is van a gépek kezelésére. A Covid-betegek állami ellátásában is résztvevő Budai Egészségközpont vezetője a Híradónak azt mondta: nem a gépeket, a betegeket kell kezelni.

Átlépte az ezret a lélegeztetőgépen lévő koronavírusos betegek száma. És már a 8800-at közelíti a kórházi segítségre szoruló fertőzöttek száma. Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta: az egész járvány legnehezebb hete következik. Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy a rezidenseket és a végzős orvostanhallgatókat is bevonják a betegek ellátásába, és ha kell, átvezénylik az orvosokat, ápolókat is.

A Budai Egészségközponthoz tartozó gerincgyógyászati központ az egyetlen magánintézmény, amelyik részt vesz a covid betegek állami ellátásában, csaknem 100 ággyal. Ezt most tovább bővítik. A főigazgató szerint náluk is érződik az egyre nagyobb terhelés.

Ezentúl felírhatják a háziorvosok a Favipiravirt a koronavírusos betegek otthoni kezelésére, mivel a szer hatásosnak bizonyult a betegek kórházi kezelése során és az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezte azt.

Védőruhában, de mellkasukra ragasztott saját fotójukkal mosolyognak a kamerába ezek az izraeli orvosok. Tőlük indult ez a kedves ötlet, ami nem csak a világsajtót, de több ország covid osztályát is bejárta tavasszal. Bakos Gábor képzőművész, és egyben az ARC plakátkiállítás szervezője ezt a humánus kezdeményezést szerette volna meghonosítani nálunk is, hogy barátságosabbá tegye a gyógyítást a koronavírusos betegek és orvosaik számára.

2,8 milliárd dollárral, azaz 900 milliárd forinttal lett drágább, lehet, hogy mégis hiába minden igyekezet? Japánban egy hete a miniszterelnök vészhelyzetet jelentett be Tokióban és a környező prefektúrákban, mivel drasztikusan megemelkedett a koronavírusos betegek száma. De mit gondolnak erről az olimpikonok és a sportújságírók? Az ötkarikás játékok lángjának fellobbanásáig még 190 nap van hátra. Szakértők szerint február végén, március elején muszáj lesz döntenie Tokiónak és a Nemzetközi Olimpia Bizottságnak, hogy hogyan és milyen körülmények között rendezik meg a versenyeket, ha egyáltalán lesznek.

Hogy valójában mi történik a járvány idején a kórházak falai között, arról az egészségügyi dolgozók és a betegek tudnak mesélni. Az ő sztorijaik azonban eléggé mások, mint amit a kormánytagok vagy a kormánypárti politikusok szájából hallunk a járvány kezeléséről. A miniszterelnök nemrég azt mondta, hogy minden magyar megkapja a tisztességes ellátást, azonban az, aki ismeri a belső viszonyokat, ennek pont az ellenkezőjéről mesélt Moskovics Juditnak. Ezért nem is lehet véletlen, hogy az egészségügyben dolgozókat nem hagyják nyilatkozni. De mégis vannak, akik beszéltek a falakon belüli állapotokról.

Igazán szívmelengető az a megoldás, amit az Országos Kardiológiai Intézetben találtak arra, hogy a betegek találkozhassanak a szeretteikkel, sőt arra, hogy meg is érinthessék egymást. Vendégünk volt Gui Angéla, az ötletgazda.

Hivatalosan nem beszélhetnek az állapotokról, de van, aki mégis megteszi. Egészségügyi dolgozók a tűzvonalban. Ahogy ők látják a járványkezelést.

Rekordot döntött a napi új fertőzöttek száma. A reggeli adatok szerint az elmúlt 24 órában csaknem 6500 új koronavírus fertőzöttet azonosítottak és 93-an vesztették életüket a fertőzés miatt. Lélegeztetőgépen jelenleg 582 beteg van. Orbán Viktor szerint intenzív terápiás ágyakból még háromszor annyi van, mint ahányan most ilyen ellátásra szorulnak. A Magyar Orvosok Szakszervezete szerint az ágyak száma önmagában semmit nem jelent a betegek ellátása szempontjából.

Óriási leterheltségre panaszkodnak a háziorvosi rendelők asszisztensei. Azt írják, egyre több a beteg, folyamatosan csöng a telefon, mindenki időpontot, oltást, tesztet vagy gyógyszert akar. Rengeteg a plusz adminisztráció, és még a béremelésből is kimaradtak.  Volt olyan asszisztens, aki azt írta, elsírta magát rendelés közben.

Először emelkedett 100 fölé az egy nap alatt koronavírusban elhunytak száma Magyarországon. A miniszterelnök szerint a helyzet tovább romlik a következő hetekben. Orbán Viktor az állami rádióban azt mondta: a kormány úgy számol, hogy december 10-re csaknem 4500 koronavírus fertőzöttet kell majd intenzív osztályon ápolni. Emiatt is döntöttek a halasztható műtétek felfüggesztéséről. Az RTL Híradó azt is megtudta, hogy a debreceni Kenézy Kórház szülészetét ma reggel Covid-osztállyá alakították.

1068 újabb igazolt koronavírus-fertőzött és 21 újabb haláleset. Átlagéletkoruk 70 év, de egyikük 43 éves volt. A járvány tavaszi számai többször is megdőltek a héten. Rusvai Miklós járványkutató szerint tovább romlik majd a helyzet.

Rekordszámú, 1374 új fertőzöttet azonosították az elmúlt 24 órában és elhunyt 20 beteg a koronavírusban. Egy matematikus és egy epidemiológus arról beszéltek pénteken az InfoRádióban, hogy a számok már nem mutatják a járvány valós alakulását, annyira kevés tesztet végzünk. Csehország és Ausztria lakosságarányosan mérve is nagyjából kétszer annyit tesztel, mint mi. A szakemberek szigorításokat remélnek. A minisztérium szerint nem marad el egyetlen szakmailag indokolt teszt sem.

Napról napra egyre kevesebb tesztet végeznek el Magyarországon. Míg pénteken 12 ezer 394-et teszteltek, addig az elmúlt 24 órában már csak alig több mint a felét. Az egyik legelismertebb és legmegbízhatóbbnak tartott, egészségügyi trendek modellezésével foglalkozó amerikai kutatóintézet szerint év végéig, több mint 12 ezer 500 halálesete lehet a járványnak Magyarországon. A számítások szerint a november végére várt tetőzéskor 35 ezren fognak ténylegesen megfertőződni és 220-an fognak meghalni naponta.