Lilu: „Büszke vagyok arra, hogy 40 éves nő vagyok”

A Keresem a családom egy licenszműsor, ami hatalmas sikerrel megy számos más országban is. Persze a tematika sosem ugyanaz, és nemzetközileg változik. 

„Itthon az 56-os szál nagyon erős, illetve a szocialista időkre visszanyúló történetek. A szocialista tábor más országaiból sokan jöttek hozzánk tanulni, esetleg vendégmunkásként dolgozni, akiket a rendszerváltás után visszahívtak a hazájukba.” 
 

 

A Keresem a családom második évada igen lesújtó történeteket tartogat. Több olyan esetet is láthatnak majd a nézők, melyekre nem lehet felkészülni. A mostani évadban többször is visszatér a családon belüli erőszak. Lilu szerint elképesztő, hogy a nők, gyerekek bántalmazása ki nem mondott, de elfogadott tény. A műsor erre is szeretné felhívni a nézők figyelmét.

„Akikkel most forgatunk, azok közül sokan bántalmazott gyerekek voltak. Vagy olyan gyerekek, akik a szekrényben hallgatták végig, ahogy az anyjukat bántalmazzák. A minták olyan mélyen beléjük égtek, és ezt viszik tovább magukkal.” 
 

 

Egy-egy felvétel akár órákig is eltarthat, hiszen a szereplők sokszor nem tudnak felkészülni a hihetetlen találkozásokra.

„Ha valakit olyan hír ér, amelytől összeomlik, nem mutatjuk percekig az érzelemkitörését. Azért is nehéz a feladatunk, mert a szereplők olyan történeteket mesélnek el, amelyekről még családi vagy baráti körben sem beszélnek szívesen, nemhogy egy egész ország előtt.” 
 

 

A gyönyörű műsorvezető nagyon fontosnak tartja, hogy a Keresem a családom gondolatokat ébresszen a nézőkben, hogy milyen sokat jelent egy el nem küldött képeslap, vagy egy ki nem mondott bocsánatkérés. Akinek megadatott, hogy a családja biztonságában, szeretetében élhessen, adjon hálát, hiszen olyan törékeny az élet.

képek: Facebook forrás: Marieclaire