A tíz legkínosabb reklám, ami szénné égette a hirdetőket

10. A nyolcadik utas az embrió

Nemrég Magyarországon a kormányközeli médiában futott végig a hír, hogy „óriási botrányt” kavart Németországban az Aldi Nord kisfilmje, amiben egy influenszer arról beszél sütés-főzés közben, hogy viszolyog a gyerekvállalástól. A terhességet Ida Marie A nyolcadik utas a halál című film emberi testet megszálló idegen lényéhez hasonlította.

A magyarországi híradások alaposan eltúlozták a „botrány” méretét: a valóságban csak pár németországi lapban és a jobboldali populista AfD párt néhány politikusűnak Twitter-fiókján kritizálták érdemben a reklámot. Az viszont tagadhatatlan, hogy az influenszer megjegyzései tényleg szélsőségesek voltak, és joggal kelthettek visszatetszést azok körében, akik nem parazitaként gondolkodnak a gyerekekről. Az Aldi Nord azóta megvédte a kisfilmet a saját Twitter-csatornáján arra hivatkozva, hogy „szeretnének minél több álláspontnak teret adni”, de utóbb ezt a posztot és az eredeti videót is eltávolították közösségi felületeikről.

9. Nő. Fut. Éjjel. Egyedül.

Néhány napja a Samsung is magyarászkodni kényszerült, mert Írországban leadott egy reklámot, ami egy futó nőt ábrázolt a kihalt, éjjeli utcán. A cégnél feltehetően nem kérdezték meg a kolléganőket, hogy milyen érzelmeket társítanak ahhoz, hogy egyedül futnak a sötétben, de valószínűleg a hírekre sem figyeltek: az országban ugyanis nem egyszer esett meg, hogy egyedül futó fiatal nőket öltek meg az utcán – a legutóbbi ismert eset januári.

„Bárcsak miden napszakban így futhatnék az utcákon, de sajnos nem ez a valóság” – kommentálta a reklámot a nők utcai biztonságáért küzdő civil szervezet egyik alapítója, Jamie Klingler. A Runner's World magazin szerkesztője, Esther Newman szerint a reklám jól mutatja, hogyan gondolkodnak a nagy márkák a nőkről. Nem mutatják a nőkkel szembeni utcai cukkolódást, megfélemlítést, bántalmazást, erőszakot, gyilkosságot. A Samsung végül közleményben kért elnézést.

8. Életveszélyes szexualizáció az Audi hirdetésében

Banánt majszolgató napszemüveges kislány, aki egy autónak támaszkodik: ugyan, mi baj lehet ezzel? A Twitter szerint nagyon is sok: többen azt rótták fel az Audinak, hogy 2020-as reklámjukban életveszélyes helyzetben ábrázolták a gyereket, mivel a képen szereplő autó sofőrje nem is láthatná, ahogy a kocsi előtt álldogál.

A vádak másik része a reklám szexuális töltetére irányult. Ezek szerint a menő, piros sportkocsi és a fallikus banán szexualizálták az óvodáskorú szereplőt, ezt pedig semmiképp sem lett volna szabad. A szlogen („Hagyd, hogy gyorsabban verjen a szíved – minden aspektusban”) pedig még zavarbaejtőbbé tette az egészet. Az Audi elnézést kért a hirdetés miatt, vizsgálatot indított, és megígérte, hogy a képet soha többé nem fogják használni.

7. A jégkrém, ami „kigyógyítja” a melegeket

„Na jobb már?” – hangzik el számtalan Snickers-reklámban, miután ennek vagy annak a szereplőnek tűrhetetlen magatartását sikeresen módosítja a termék azzal, hogy elveszi az éhségüket. A cég reklámjai szinte külön műfajnak számítanak – ettől még volt olyan eset, amikor orbitálisan mellélőttek.

A cég tavaly jelentetett meg egy reklámot Spanyolországban, amiben az látható: egy bárban egy „szexi narancslevet” kér a feminin, gyakran női ruhákat is viselő influenszer, Aless Gibaja: gyakorlatilag pár másodpercben előad egy homofób karikatúrát a melegekről. A „szexi narancslé” helyett azonban egy Snickers jégkrémet kap, amitől egyből szakállas, mély hangú, maszkulin férfivá változik.

A homofób reklám ellen számos LMBTQ-szervezet, de még Irene Montero egyenlőségért felelős spanyol miniszter is kikelt. A Snickers azzal védekezett, hogy csak egy „könnyed, barátságos módját” próbálták bemutatni annak, hogy az éhség mennyire megváltoztatja az emberek hangulatát. Hozzátették, hogy sajnálják a félreértést, és leveszik a reklámot a műsorról.

6. Senki sem női melleket nézni jár a KFC-be (vagy ha igen, az baj)

Nem sok értelme volt a KFC ausztráliai reklámjának, amiben egy fiatal nő igazgatta dekoltázsát, tükörnek használva egy autó lesötétített ablakát. Miután lemegy az ablak, kiderül, hogy az autóban két kisfiú ül, akik tátott szájjal bámulják a látványt, miközben egy idősebb nő, feltehetően az anyjuk, rosszallóan néz a vezetőülésből.

Kérdés, hogy mi köze mindennek a 11 féle titkos fűszerrel készült, vödörben árult csirkéhez?

A reklámot több civil szervezet is kifogásolhatónak találta szexizmus miatt. Az egyik kritika az volt, hogy nemcsak a benne szereplő nővel kapcsolatban erősít káros sztereotípiákat, de a fiúkat is lenézi, amikor úgy állítja be őket, mintha csak bámulni lennének képesek, ha női mellet látnak.

A KFC közleményben kért bocsánatot: „Elnézést kérünk mindenkitől, aki sértőnek találta legújabb hirdetésünket. Nem az volt a célunk, hogy negatív színben tüntessük fel a nőket és a fiatal fiúkat.”

5. Márki-Zay Péter túltolta a kampányszekeret a civilek szerint

Először az rtl.hu tudósított róla, hogy a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányreklámja több civil szervezetnél is kiverte a biztosítékot. Tizenegy magyar jogvédő, melegeket és transzneműeket is képviselő civil szervezet jelentetett meg közös tiltakozó közleményt a hirdetés ellen, amiben az ellenzéki szervezet Szájer József volt fideszes európai parlamenti képviselő 2020-as botrányára emlékeztette a választókat.

A kisfilm a brüsszeli botrányt melegpornós hangokkal, drogot és bőrruhába bújt férfiakat mutató montázs kíséretében mutatta be. A civilek, köztük az Amnesty International és a Budapest Pride szerint „a videó a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos lejárató asszociációkat erősít meg, amiket a kormánymédia sulykol a melegségről a gyűlöletkampányában”.

A petíció elindítójával interjút is készített az rtl.hu. Hamarosan közleményben érkezett a bocsánatkérés: „Egyetértünk minden olyan üzenettel, amit megfogalmaztatok, de műfajilag az ilyen választási hirdetések csak a negatív üzenetekre fókuszálnak. Más formában, más módon tudjuk átadni azt, hogy milyen országot szeretnénk építeni 2022. április 3. után. Mindenesetre levettük a hirdetést, és még egyszer köszönjük a jelzést” – írta Zaránd Péter, az MMM sajtófőnöke.

4. Pepsi = Világbéke

Egy világmárka, egy világsztár, továbbá aktuális, Amerikát rengető közéleti témák. Ugyan, mi sikerülhetne félre?

Minden.

2017 áprilisában jelent meg a Pepsi reklámja Kendall Jenner realitysztár főszereplésével. A videóban az látható, hogy a nő otthagy egy fotózást azért, hogy beszálljon egy tüntetésbe. A kialakuló feszültség közepette pedig egyik pillanatról a másikra békét teremt azzal, hogy kibont egy doboz Pepsit.

A reklámot és az üzenetét sokan bárgyúnak, bagatellizálónak vagy csak szimplán ostobának nevezték. A celeb végül sírva kért bocsánatot miatta. Úgy fogalmazott: „nagyon bután éreztem magam a videó és a botrány miatt”.

3. Nem, a nők nem tehenek

Egy dél-koreai tejcég úgy döntött, hogy nem szórakozik mindenféle bonyolult vagy szofisztikált üzenetek átadásával reklámfilmjében, hanem az egyszerűség mellett tette le voksát: a filmben egy kukkoló szeme láttára tehénné változik egy csoport nő, akik egy mezőn sportolnak.

A nyilvánvaló szexizmust nem is kellene magyarázni, különösen a szoknya alá fényképezés kultuszáról hírhedt Dél-Koreában, de a helyi internetezők mégis tömegével vetették a Seoul Milk szemére a kisfilm érzéketlenségét. Ők bocsánatot is kértek, és megígérték, hogy komoly belső vizsgálat lesz a dologból.

2. John Romero már rossz ötletnek tartja, hogy arra kérte a játékosokat: legyenek a ribancai

Korai, de emlékezetes bocsánatkérős eset John Romero cégének 2000-es húzása. A videojátékgyártók a Daikatana című lövöldözős játékukat a Doom miatt méltán híres játéktervező nevével reklámozták.

Konkrétan ez szerepelt a plakáton: „John Romero ribanca leszel” a játéktól. A Daikatana a korabeli kritikák alapján ráadásul borzalmasan teljesített: Romero addig az FPS-ek (first-person shooterek) koronázatlan királya volt, a bukás után azonban hosszú időre háttérbe szorult.

Tíz évvel később kért bocsánatot a reklámért. Azt mondta: „Tudtam, hogy kockázatos, és nem akartam megtenni. Úgy értem, van egy bizonyos kultúrája az FPS-játékokról való beszédnek, és én erről elég híres voltam. Soha nem akartam senkit a ribancommá tenni, főleg nem a rajongóimat. Addig a reklámig remek kapcsolatom volt velük, ám ez a mondat mindent megváltoztatott. Nem álltam le, és nagyon sajnálom. Miközben a játék is sikerülhetett volna jobban, ez a reklám és az azt követő felhajtás hatalmas marketinghiba volt."

1. A lecke, amit fájdalmasan lassan tanult meg a reklámszakma

Mindenki mondja utánam: a fekete emberek nem majmok, és durván sértő, ha azokhoz hasonlítják őket. Egyszerű állítás, de a Pradán keresztül a Facebookon át a H&M-ig sokan befürödtek azzal, hogy ezt nem jegyezték meg elég jól. A fast fashion hálózat esete a legismertebb, amely egy fekete kisgyerekkel reklámozott egy olyan pulóvert 2018-ban, amire ez volt írva: „a legkúlabb majom a dzsungelben”.

Még a híres énekes, The Weeknd is kikelt a hirdetés ellen a Twitteren. A képről világszerte cikkezett a sajtó, a H&M pedig nem győzött bocsánatot kérni, és megígérni, hogy a jövőben jobban odafigyel az érzékenységre.

A feketéket majmokhoz hasonlító évszázados rasszista toposzt idézte meg a Prada terméke is, ami egy fekete karikatúrához hasonlító majomfigura volt. Ezt éppen abban az évben sikerült piacra dobniuk, amikor a H&M majmos pulcsija is kiverte a biztosítékot. A Prada is elnézést kért, és eltávolította a terméket. Nem reklámipari malőr volt, de hasonló magyarázkodásra kényszerült a Facebook is, amikor legyártott egy olyan mesterséges intelligenciát, amely „főemlősként” hivatkozott a fekete férfiakra.