Belföld

„Az alpári homofób poénkodás uralta az ellenzéki közbeszédet”

Mohos MátéMohos Máté

2022. február 27. 12:39

Nyílt levelet írtak melegjogi szervezetek, szerintük komoly hibát követett el Márki-Zay Péter mozgalma a Szájer-botrányra utaló kampányvideóval. A levél kezdeményezőjével arról is beszélgettünk, hogyan kellene hozzáállniuk a pártoknak az LMBTQ+ ügyekhez.

Ígérte, eltávolítja a Facebook-oldaláról Márki-Zay Péter mozgalma azt a videót, amiben Szájer József botrányára emlékeztették a szavazókat. A felvételen hangsúlyosan szerepelt a volt fideszes EP-képviselő vélt szexuális identitása: melegpornóból vett, nyögdécselős hangokkal emlékeztettek a brüsszeli orgiára.

A debreceni Cíviscolors kezdeményezésére több LMBTQ+ és jogvédő szervezet is aláírt egy nyílt levelet. Köztük volt a Budapest Pride és az Amnesty is. Ebben arra kérték a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, hogy távolítsák el a homofóbnak tartott videót.

A videó a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos lejárató asszociációkat erősít meg, amit a kormánymédia sulykol a melegségről a gyűlöletkampányában

– írták. Hamarosan választ is kaptak Márki-Zay kampányfőnökétől, amiben az állt: „A kritikai film – ahogy egyébként az a levélben áll – pont a képmutatásra hívta a fel a figyelmet, és természetesen egyetértünk minden olyan üzenettel, amit megfogalmaztatok, de műfajilag az ilyen választási hirdetések csak a negatív üzenetekre fókuszálnak. Más formában, más módon tudjuk átadni azt, hogy milyen országot szeretnénk építeni 2022. április 3. után. Mindenesetre levettük a hirdetést, és még egyszer köszönjük a jelzést.”

Az MMM Facebook-oldaláról azonban eddig nem távolította el a videót, az még mindig elérhető.

Úgy viselkedett az ellenzék, mint a kormánymédia

Az rtl.hu megkérdezte a levelet kezdeményező Cíviscolors közösségszervezőjét, Könnyü Hellát is az ügyről. Ő azt mondta, azért volt szükség a kiállásra, mert „a Szájer-botrány kapcsán több ellenzéki politikus, pártoldal, illetve alapvetően a Fidesszel kritikus politikai és mémoldal is erősen homofób hangokat ütött meg, élükön a kommentelőkkel.”

Szerinte a Szájer-botrány után néhány aktivista, újságíró és kutató „megpróbálta beemelni a közbeszédbe a titkolózás, a kisebbségi szorongás vagy éppen a chemsex veszélyeit”. (A chemsex szó a meleg szubkultúrából ismert, drogokkal felfokozott szexpartikra utal, amiknek a látogatói jellemzően nem tudják szabadon és biztonságosan megélni a melegségüket a mindennapokban, így ez az egyetlen lehetőségük rá.) „Ők megpróbáltak arról beszélni, hogy mennyire nyomorít meg egy embert, hogy titkolóznia kell, kettős életet kell élnie, vagy beszéltek a titkolózás és az ehhez fűződő zsarolás történelmi vetületeiről” – mondta Könnyü Hella.

Könnyü Hella, a Cíviscolors közösségszervezője

Könnyü szerint ennek ellenére az ellenzéki közbeszédet mégis 

az alpári homofób poénkodás uralta, ami a mozgalom videójában is megjelent. 

Úgy látja, hogy a „kormányt kiszolgáló propagandamédiához hasonlóan emelnek ki olyan hangulatkeltő mozzanatokat, amelyek alapkövei azoknak a homofób sztereotípiáknak, amelyekkel rendszerszinten bélyegzik meg az LMBTQ közösség tagjait”.

A főváros és a vidék ellentéte rontja a helyzetet

Könnyüt arról is megkérdeztük: lát-e különbséget a vidéki és a fővárosi szavazók hozzáállásában az LMBTQ+ témák felé. Szerinte ez az ügy további feszültségeket okoz az egyébként is terhelt főváros és vidék közti viszonyban.

Szerinte „jogosan érzik azt a periférián élők, hogy amikor a fővárosiak-nagyvárosiak az LMBTQ+ jogegyenlőség mellett érvelnek, akkor azokat a problémákat, amikkel ők szembesülnek nap mint nap, legyen az az élelmiszerár, az egészségügyi ellátás, a bérek egyenlőtlensége, figyelmen kívül hagyják”.

Ez pedig egy félresikerült kommunikációt eredményez, ami azt a látszatot kelti, hogy ezek a szervezetek előrébb helyezik a sorban az LMBTQ+ ügyeket, mint a létminimum alatt élők alapvető szükségleteit.

Karácsony Gergely a 2018-as Budapest Pride-on. Fotó: Mónus Márton / MTI

„Az ügyek melletti szolidaritás közvetítése ebben az esetben a sokkal szélesebb kapcsolati hálóval és forrásokkal rendelkező pártok feladata is, ám úgy tűnik, hogy kényesen kerülik a témát” – tette hozzá.

LMBTQ+ programra lenne szükség

A nyílt levélben arról is írt a Cíviscolors: szívesen látnák, ha a pártok létrehoznának az LMBTQ+ ügyekkel foglalkozó programokat is a választások előtt. Könnyüt megkérdeztük arról, hogy mik azok a pontok, amiket szívesen látna egy ilyen programban. A következőket nevezte meg alapkövetelésként:

  • a 33-as paragrafus eltörlése,
  • „a putyini mintájú propagandatörvény" eltörlése,
  • az egyedülállóként örökbefogadók (köztük az azonos nemű párok) örökbefogadásáról szóló döntés visszahelyezése miniszteri hatáskörből a gyermekjogi szakemberek kezébe, akik „önző politikai érdekek helyett a gyermekek érdekeit helyezik előre”,
  • az Egyenlő Bánásmód Hatóság függetlenségének visszaállítása,
  • a házassági diszkrimináció megszüntetése, az egyenlő házasság bevezetése,
  • a közös örökbefogadás és a mesterséges megtermékenyítés kiterjesztése azonos nemű párokra,
  • az Alaptörvényben megfogalmazott diszkriminációellenes elvek kiterjesztése az egészségügyi ellátásra, a hatóságok működésére és az oktatásra,
  • nemzeti HIV-megelőző program kidolgozása,
  • inkluzív, az iskolai bántalmazással szemben hatékonyan fellépő oktatási program kidolgozása,
  • egy Esélyegyenlőségi Minisztérium felállítása.

Nyitókép: Mindenki Magyarországa Mozgalom / Facebook

#Belföld#lmbtq#márki-zay péter#budapest pride#cíviscolors#kampány#Videó