Kirívó ukrángyűlöletet tárt fel Magyarországon egy V4-országokban végzett kutatás

Magyarországon még azok is negatívan viszonyulnak Ukrajnához, akik elutasítják a kormány háborús kampányát – derül ki abból a kutatásból, amit négy visegrádi országban készítettek el arról, hogyan vélekednek az emberek Ukrajnáról és az ország EU-tagságáról.

A 444 idézi a Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy (CEID) kutatását, amelyben azt is vizsgálták, hogy a kormányzati kontroll alatt álló sajtóban miként jelenik meg a téma. Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt a vizsgált időszak (2022. június és 2023. november között) elején bohócként, színészként, felelőtlennek és gyerekesnek jellemezték ezek a médiumok, majd ez fokozatosan változott, és az USA bábja lett belőle, egy diktátor, aki maga provokálta ki az orosz támadást, és a harmadik világháború kirobbantásán mesterkedik.

Visszatérő téma az is, hogy miért nem lehet Ukrajna az EU és a NATO tagja: eleinte a kárpátaljai magyar kisebbséggel szembeni jogfosztó intézkedésekre hivatkoztak, majd a kormány elkezdte összekapcsolni a Magyarországnak járó, befagyasztott uniós forrásokat az EU által Ukrajnának nyújtandó segítséggel, azt sugallva, hogy Ukrajna a magyarok pénzét kapná. Érvként merült fel az ukrán demokrácia és jogállamiság hiányosságai miatti aggodalom is.

A harmadik visszatérő téma az ukrajnai korrupció, amit ijesztően nagynak és rohamosan növekedőnek állítanak be, a korrupcióellenes intézkedéseket, korrupt politikusok leváltását viszont Zelenszkij politikai tisztogatásának láttatják. Emellett álhíreket terjesztenek arról, hogy az Ukrajnának küldött nyugati fegyverek a feketepiacra kerülnek, amit tényellenőrzők már számos alkalommal cáfoltak. Az ukránok negatív színben feltüntetésének gyakori eszköze, hogy orosz politikusok nyilatkozatait kontextus és forráskritika nélkül közlik.

A CEID kutatói reprezentatív fókuszcsoportos beszélgetéseken vizsgálták, hogy ezek az üzenetek milyen hatást gyakorolnak a közvéleményre. Megállapították, hogy még azok is az orbáni panelekkel és beszédfordulatokkal írják le az orosz-ukrán háborút, illetve a világpolitikát, akik a beszélgetés egyéb részeiben kifejezetten megvetően nyilatkoztak a „háborúpárti” jelzővel operáló kormányzati kampányról. A résztvevők egyetértettek az olyan véleményekkel, mint hogy „ez két szláv nép háborúja, amiből ki kell maradnunk”, illetve, hogy a háborút Amerika provokálta ki.

Olyan vélemény nem hangzott el, ami egyértelműen Oroszországot tette volna felelőssé a háborúért, vagy kimondta volna, hogy Ukrajnának joga van megvédenie magát és területi integritását, akár külföldi segítséggel is. 

Zelenszkijt senki nem gondolta jó vezetőnek, a többség állandó jelzőként bohócnak és színésznek nevezte, többen pedig háborúpártinak tartották. Az ukránellenes érzelmek okaként csak egyetlen válaszadó említette a magyar kisebbséget érintő jogfosztó intézkedéseket. A legtöbben a korrupció magas szintjét jelölték meg, bár konkrét példát senki nem tudott felhozni. Voltak, akik barbárnak tartották az ukránokat, a legtöbben viszont azt gondolták, hogy a megsegítésükre szánt pénznek inkább nálunk lenne a helye. A kutatás legriasztóbb eredménye, hogy a válaszadók egyöntetűen gyűlöletet éreznek minden iránt, ami ukrán, de ezt érdemben nem tudják megindokolni.

Emellett a válaszadók azt állították, hogy többféle forrásból fogyasztanak híreket, de többségük nem bízik „a médiában”, azt gondolják, hogy „mindenki hazudik”, nem létezik „igazság”, ami kiváló táptalajt ad az összeesküvés-elméletek és az álhírek számára.

Vélemények a többi visegrádi országban

A többi visegrádi országban teljesen más eredmény született: a lengyelek és csehek hősként, szabadságharcosként tekintenek Zelenszkijre, de a szlovákok is jóval pozitívabban látják az ukrán elnököt. Emellett nyoma sem volt a többi országban a magyarországihoz hasonló, szélsőségesen negatív viszonyulásnak Ukrajnához.

A CEID kutatója, a cikk szerzője úgy értékelte az eredményeket, hogy Ukrajna és az ukránok nem tökéletesek, mint ahogy semmi nem az, és lehet őket kritikával illetni, de társadalmilag rendkívül kártékony, erkölcstelen és értelmetlen a parttalan gyűlölet szítása az adóforintjainkból, politikai haszonszerzés céljából.

Nyitókép: Contributor/Getty Images