Főpolgármester-helyettes: Túl van misztifikálva a kérdés, hogy Karácsony Gergely mögül hiányzik a többség

Egészen speciális helyzet állt elő az idei önkormányzati választással, ugyanis csak októberben fognak összeülni az új képviselő-testületek, illetve városi közgyűlések, és addig még van három hónap. 

Vannak olyan települések, ahol a június 9-én tartott választás és az új testület megalakulása közötti időszakban normál ügymenetben tartanak képviselő-testületi üléseket, a fővárosban viszont úgy sűrítették be a tavaszi időszakban a munkát, és sürgették meg a teendőket a hivatalban, illetve a fővárosi tulajdonú cégekben, hogy ebben az átmeneti időszakban ne kelljen közgyűlést összehívni – mondta az rtl.hu-nak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. Ugyanakkor ha valaki rendkívüli közgyűlést kezdeményez, akkor erre van lehetőség, és a bizottságok is üléseznek, mivel vannak olyan ügyek – például a lakásügyek –, amelyek nem tűrnek halasztást. Októbertől azonban már össze fog ülni a Fővárosi Közgyűlés, szinte teljesen új képviselőkkel. 

Nagy változás, hogy eddig a 23 kerület polgármestere plusz 9 képviselő került be a kompenzációs listáról, ősszel azonban már csak képviselők lesznek bent és természetesen a főpolgármester. 

A szavazásoknál fontos változás lesz, hogy eddig például Újbuda polgármesterének a szavazata többet ért a lakosságarányos rendszerben, mint mondjuk az I. kerület polgármesteréé. Ez teljesen eltűnik Kiss Ambrus szerint, helyette egyszerű többségen és a minősített többségen alapuló szavazások lesznek.

A Fővárosi Közgyűlésben senkinek nem lesz többsége: a Fidesznek és a Tisza Pártnak tíz képviselője lesz, a Vitézy Dávid mögött álló tömörülésnek és a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak három, a Karácsony Gergely mögött álló a DK-MSZP-Párbeszéd triónak pedig hét.

Mihez, mekkora többség kellene?

A frissen megalakult közgyűlések az első ülések egyikén szokták felülvizsgálni a település szervezeti és működési szabályzatáról (SZMSZ) szóló rendeletét. Ebben fektetik le a működési struktúrát, itt lehet meghatározni, hogy milyen bizottságok legyenek. A főpolgármester-helyettes szerint azonban nem muszáj új SZMSZ-t alkotni, lehet, hogy elég módosítani, de olyan eset is előállhat, hogy úgy találják, a bizottsági struktúrával semmi gond nincs.

A főpolgármester-helyetteseket és a bizottságok tagjait egyébként a közgyűlésben minősített többséggel kell megválasztani, ehhez 17 szavazat szükséges. Itt sem lehet megkerülni a főpolgármestert, mert helyettese(i) jelöléséhez a szavazatok mellett szükséges a főpolgármester beleegyezése is. Az új képviselőknek kell majd dönteniük az összes önkormányzati rendeletről, és az sem mindegy, hogy milyen témában, mert más-más többség kell az elfogadásukhoz. 

A jelenleg hatályos önkormányzati törvény szerint (Mötv) szerint minősített többség kell a rendeletalkotáshoz. 

Ez szólhat akár hitelfelvételről (ugyanakkor a hitelhez még a kormány hozzájárulása is szükséges), önkormányzati vagyon eladásáról vagy kedvezményes használatba adásáról is. A Mötv szerint emellett a helyi népszavazásokról, intézmények alapításáról is így kell dönteni. Emellett az önkormányzati képviselők kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez is minősített többség kell – akárcsak a településfejlesztési stratégiáról szóló döntésekhez.

Kiss Ambrus arra hívta fel a figyelmet, hogy vannak olyan esetek, amikor elég az egyszerű többség is. Ilyen például egy határozat vagy egy felterjesztés.

A testületek működésében minden évben az éves büdzsé elfogadása a csúcspont. A költségvetéshez kell a minősített többség, de Kiss szerint az még jóval odébb van, mivel azt általában decemberben fogadják el. A jövő évi budapesti büdzsé elfogadását bonyolítja, hogy ahhoz ismerni kell az ország költségvetésének a számait is, azonban azt a kormány – meglehetősen abszurd módon – az amerikai elnökválasztáshoz köti, ahol Orbánék a republikánus jelölt Donald Trump győzelmét várják – mondta Kiss. Szerinte ha sok jogorvoslat lesz a Trump–Biden-párharc után, akkor az elhúzódhat decemberig, amikor a Fővárosi Közgyűlésben már a költségvetésről tárgyalnának, de még a magyar országgyűlés sem döntött.

Bénult döntéshozás?

Arra a felvetésünkre, hogy ha a főpolgármesternek nincs többsége, akkor akár meg is bénulhat a munka, Kiss azt mondta, hogy túl van misztifikálva ez a probléma. Nem politikatörténeti ritkaság, hogy egy nagyváros vagy fővárosi kerület polgármesterének nincs többsége. Szegeden, Kispesten és Budaörsön is ez történt 2010 és 2014 között, a XV. kerületben pedig 2018 és 2019 között nem volt a polgármester mögött közgyűlési többség, de ettől még képesek voltak irányítani az adott települést, sőt utána általában nagyobb arányban újra is választották őket – mondta a főpolgármester-helyettes. 

Az kevésbé köztudott, hogy a polgármestereknek vétójoga is van, vagyis a főpolgármester a közgyűlés összes döntésére nemet mondhat. Az elmúlt 5 évben ezzel egyszer sem élt Karácsony Gergely.

„Azért ez nem egy parlament, ahol folyamatosan kell a kormánytöbbség” – fogalmazott Kiss. Egy főpolgármester visszahívása is csak nagyon speciális esetben történhet meg, és ahhoz nem elegendő 50+1 százalék szavazat a testületben, hanem a grémium négyötöde kell hozzá. Ha – tegyük fel – a két legnagyobb frakció, a Fidesz és a Tisza együtt szavazna ebben, az sem elegendő  a közgyűlés feloszlatásához. Azt is figyelembe kell venni, hogy az önkormányzati törvény szerint a képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül.

Kiss úgy gondolja, a főpolgármester ügyek mentén képes lehet koalíciókat kötni. „Ráadásul mögöttünk áll egy világos társadalmi koalíció, az elmúlt hetekben 4 csoporttal kötött a főpolgármester még jelöltként megállapodást arról, hogy mit szeretnének közösen elérni.” Ezek közé tartoztak a szakszervezetek, az idősügyi szervezetek, a Lakhatási Koalíció és három diákszervezet. „Mi arra tettünk hitet, hogy velük együttműködve alakítjuk központi elképzeléseinket, és a közgyűlésben ehhez próbálunk 17 szavazatot keríteni minden alkalommal” – tette hozzá. Kiss Ambrus szerint ez nem annyira lehetetlen, mint amennyire sokan gondolják, mivel az országos politikából indulnak ki.

A lehetséges koalíciókról, együttműködésekről Kiss Ambrus azt mondta, hogy jelenleg a választás eredménye még nem emelkedett törvényerőre, mivel még két ügyben nem döntött a Kúria. Karácsony Gergely új választás kiírását kérte, míg Vitézy Dávid két kerületben (IV. és VIII.) ismételtetné meg a választást. Ha a Kúria mindkét kezdeményezést visszadobja, akkor Karácsony Gergely azonnal elkezdi a listavezetőkkel a tárgyalást.

Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi